MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-10 / 251. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 11. A Magyar Királyi Operaház-ban szeptember 16-án, vasárnap lesz a megnyitó előadás, a mikor is Goldmark Sába királynője czimü dalmüve kerül szinre. » A Nemzeti Szinház- ban ma este a Lebonnard apó-t, Jean Aicard nagy sikert aratott színmüvét adják elő. Holnapra a Mary Ann van kitűzve és a két főszerepet D. Ligeti Juliska és Dezső József adja, csütörtökre pedig a Cyrano de Bergerac a czimszerepben Pethessei. Pénteken az A hol unatkoznak, Pailleron vígjátéka van műsoron. Szombaton lesz az uj szezón bemutató-előadása. Ekkor kerül először szinre Butii Luczifer czimü négyfelvonásos drámája. A nagyérdekességü újdonságot ebben a sikerült szereposztásban mutatja be a Nemzeti Szinház: LUCZIFER Dráma 3 felvonásban, irta Butti E. A. Forditotta: Dr. Hevesi Sándor. Személvek: Alberini Regina Guido Senardi .... Matild Abbadia Plébános ... Grófnő A főgymnázium igazgatója Olasz tanár Pedellus Orvos Cseléd Ápolónő ..'. Gál Paulayné Odry Mihályfi Lenkey H., Gabányi Á. Molnár Gerő L. Horváth J. Szőke Abonyi Hajdú Demjén M. Munkácsy M. A Vigszinház e heti műsorán még háromszor szerepel a Riquette, Hennequin és Weber nagysikerű bohózata. Az újdonságot szerdán, pénteken és jövő vasárnap este adják. Ma este a Kaczagó menyecske, csütörtökön a Loute és szombaton az Ocskay brigadéros kerül szinre. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal az Araykakas-1 adják. * A Magyar Szinház-ban Rajna Ferencz revüje az Ex-lex az ünnepi estéken telt házak előtt került szinre. A közönségnek az élénk menetű előadásban is fényes kiállítású látványosságban nagy kedve tellett; Kornai Berta és Ferenczy Károly uj tánczkettősét viharos tetszéssel fogadták és a szoborjelenés lelkes tirádái után zugó tapssal hivták a szereplőket. Az Ex-lex a hét minden estéjén szinrekerül. Vasárnap, szeptember 16-án ismét A koldusgróf lesz a délutáni előadás. * A Királyszinház- ban A gerolsteini nagyherczegnő-bő\, Offenbach nagyhirü operettjéből, a melynek csütörtökön lesz a bemutatója, már a házi főpróbák folynak. Az igazgatóság nagy gonddal készítette elő a darabot és elkövetett mindent, hogy ez a nagyhirü operett a tradiczióihoz méltóan kerüljön a közönség elé. A czimszerepet Fedák Sári kreálja, mig a partnere : Fritz közlegény Környey Béla lesz. Jegyek a bemutató-előadásra válthatók még a Királyszinház pénztáránál és a Bárd-féle. jegyirodákban A szereposztás a következő: A GEROLSTEINI NAGYHERCZEGNÖ. Operett 3 felvonásban, 4 képben. írták: Meilhac és Halévy. Forditotta: Evva Lajos és Fái Béla. Zenéjét szerzette: Offenbach. (Rendező Mérei Adolf. Karmester: Vincze Zsigmond.) Személyek: A gerolsteini nagyherczegnö ... Bum-Bum, tábornok Puck, a nagyherczegnö nevelője Fritz, közlegény Vanda, a kedvese Pál herczeg Grog báró Nepomuk, főhadsegéd . Ida Charlotte Olga Amélie Fedák S. Németh Csiszér Környei Kazal B. Papp Horváth Gabányi Fábián C. Nagy M. Sugár E. Kökény I. A Népszínház- ban Lehár Ferencz, a hírneves bécsi operettszerző Mókaházasság czimü újdonsága egyre fokozódó érdeklődés mellett kerül szinre. E hét péntekjét kivéve, minden este szinre kerül a főszerepekben Komlóssy, Ledofszky, Petrás és Harmath Ilonával, pénteken pedig Béldi Izor és Fejét Jenő operettje, a Katalin kerül szinre, a czimszerepben Wlassák Vilma operaénekesnővel, Germain hadnagy pedig Komlóssy Emma lesz. « A Fővárosi Nyári Szinház változatos műsort állított össze erre a hétre. Ma és pénteken A trapezunti herczegnő, szerdán a Ripp van Winkle, csütörtökön Egy szegény ifjú története, szombaton a Csöppség és vasárnap este a Quasimodo kerül szinre. Vasárnap délután a Cornevillei harangok kerül szinre. » A Városligeti Nyári Szinház- ban teljesen készen várja a bemutatóját A diáktündéi (Filia hospitalis) czimü négyfelvonásos diákszinmü. E rendkivül érdekes újdonság, mely külföldi diadalához méltón nálunk is igen jó szereposztásban kerül szinre; a már most mutatkozó érdeklődésből itélve, bizonyosan jóidéig fog a szinház műsorán uralkodni. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 11. Miss Haiton a Népszínházban — Látogatás a művésznőnél. — Miss Mary Halton- nak, a kiről a világ valamennyi újságjában megírták már, hogy nálánál gracziózusabb teremtést nem hordott még a színpad, gyönyörű kastélya van Bécs mellett, Hintetbrühl-ben. A kastély a szó szoros értelmében kastély: nemcsak a szinpad, de az ország uralkodónője is ellakhatik bennük. Miss Halton legfeljebb egy hónapot tölt el benne esztendőnkint. London, Páris, Nauheim, Marienbad és Kiszingen után ide jött most kis darab időre a művésznő — dolgozni. Kegyetlen komolysággal végzett dolga abból áll, hogy — magyarul tanulja egy magyar operett főszerepét, a melyet a Népszinház-ban fog eljátszani. Kastélyában meglátogatta egy újságíró és megkérdezte, hogy mert ilyen nehéz feladatra vállalkozni ? — Kedvesem, ha maga ennek a darabnak a szövegét meg a zenéjét ismerné, akkor nem kérdezne ilyet, — felelt a művésznő Magyar tanítónőjével, Balázs Olgával, a Népszínház értékes tagjával azonnal felolvastatta az egész darabot, a melynek szövegét Szomory Emil, a verseit Gábor Andor irta. Az újságíró megkérdezte, tudja-e már a szerepet ? — Hallgasson ki I Balázs Olga és maga legyenek most a partnereim, olvassák a szerepüket ... Igy . . . Maga itt áli ... Maga meg itt áll ... Kezdjük . . . És elmondta, eljátszotta a szerepét. — Igen, hát a zene ? . .. A művésznő félbeszakította a kérdést, odaugrott a zongorához és egyfolytában elénekelte valamennyi énekszámát, egy franczia betét kivételével mindent magyarul. — Azt tudja — szólt, hogy a zenét Szirmai Albert irta. Hát ez a Szirmai Albert egy hét alatt országos hirü ember lesz. Majd lefordítják németre s angolra és Berlinben meg Londonban is én játszom a főszerepet. Az operett czime Peterdyné Párisban volt. De hallom, hogy a Peterdy-család legalább a czim megváltoztatását kéri Vidor Pál igazgatótól. Ennek a darabnak, ennek a zenének semmi sem árt — még az irigykedés sem. Az ebédnél egyszerre csak elkezdte dúdolni a darab „apróhirde\és-kuplé"-ját: Miss Halton néhány napig mág kastélyában marad, aztán Budapestre jön, hogy résztvegyen a Népszínház próbáin. Pantalon. Színházi pletykák. Budapest, szeptember 11. X Morzsák ^^ a kolozsvári színházi ünnepélyről. A komoly kulturális ünnep alatt, melynek keretében a kolozsvári uj Nemzeti szinházat megnyitották és felavatták, sok apró, kedves epizód is történt. Ezek közül néhányat összegyűjtött az ünnepre kiküldött tudósítónk. * Ott volt a színházban a megnyitás előtt való napon délelőtt, a mikor a fővárosi újságírók előtt főpróbát tartottak Kassai Vidor, a Népszínház nyugalomba vonult nagy művésze is. Kassai bácsi, akárcsak az ő Lí7/-beli SaintHypothése bárója, egyre fiatalodik és még mindig a régi: kedves és tréfás czimbora. A főpróba előtt, a mikor a nézőtéren ülő kis társaság csendben várta, hogy a függöny felgördüljön, egyszerre csak a magasból felhangzott egy jól ismert vékony hang. A Kassai Vidor hangja. A középső erkélypáholyban megjelent a művész és kenetteljesen szólott le a földszintre: —- Én, mint Erdély gubernátora megadom ezennel az engedélyt a szinház megnyitására. És most — visszavonulok teázni . . . * Dr. Váradi Antal ugyancsak a Kassai bácsiról mondta el főpróba közben ezt a történetet : A művész, a ki váczi lakos, minden vasárnap átrándult a hires De Caux Mimihez, az egykori hires színésznőhöz, a ki most már tudvalévően több, mint nyolczvan esztendős. Ott ebédelt évek óta Kassai Vidor az agg művésznőnél, a ki egyike volt kora legbájosabb asszonyainak. Egyszerre csak elmaradt Kassai bácsi a vasárnapi ebédekről. A mikor megkérdezték tőle, hogy miért nem jár az agg uriasszonyhoz, Kassai azt feleltel — Nem lehet. A Prielle Kornélia esete óta nem merek többé odamenni . . . * Nagy barátkozások és ismerkedések folytak délelőttönként a szinház körül. Az ünnepre lerándult pesti direktorokat örömmel üdvözölték régi tagjaik, a kik a fővárosból kerültek le Kolozsvárra. Beöthy Lászlóhoz, a Királyszinház igazgatójához is odajött nagy örömmel egy idősebb hölgy: — Ugy-e, már nem emlékszik rám a direktor ur? — szólt hozzá mosolyogva. Beöthy zavarba jött egy kissé, mert tényleg fogalma sem volt arról, hogy ki áll előtte. De — mint ilyenkor szokásos — udvariaskodott : — Dehogy nem emlékszem, hogyne emlékeznék önre, kedves nagysád! — Na, — felelte erre nevetve az idős hölgy — akkor igazán kitűnő az emlékező tehetsége, mert én mint ötéves kis gyermekei tartottam a direktor urat az ölemben, az édes anyjánál, Rákosi Szidi ő nagyságánál. Azóta nem is láttuk egymást . . . Mime Felvonásközben. Budapest, szeptember 11. A Vigszinház környékéről. I. Fenyvesi Emil szőlője. A Vigszinház jeles művésze: Fenyvesi Emil szabad óráiban gazdálkodásnak él és az őt jellemző buzgósággal és lelkiismeretességgel gondozza gödöllői uradalmát. Többek közt van egy kis szöllője is, a melyen az idén is termett vagy nyolcz métermázsa szöllő. Finom, illatos, édes fürtök, dehát Fenyvesi maga meg nem eheti, még ha a felesége meg a két gyermeke segit is neki. Hát felcsapott gyümölcskereskedőnek és eladja a termést