MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-08 / 249. szám

1906. szeptember 8. NEMZETI SZÍNHÁZ. >A bor« szövege. Első felponás. Baracs Imre, gazdaember, megfogadta a feleségének, hogy nem iszik sohasem bort, mert hirtelenkedő embert csinál belőle az ital. Mikor az öcscse, Matyi, hazakerül a börtönből, hová azért került, mert a tavalyi bucsun leütött egy legényt, a felesége kínálására a borhoz nyul. Imre, a ki nincs szokva az iváshoz, csakhamar leissza magát és mikor a felesége inti, hogy már elég lesz az ivásból, dühre gerjed és megveri az asszonyt. Az érzékeny asszony rögtön, éjnek idején, kis fiával, anyjával és húgával, Rozival — a kit a Matyi fiu szeret — elhagyja az ura házát. Második felvonás. Baracs Imre öt hete van már asszony nélkül. Búsul a felesége meg a kis fia után, de a büszkesége nem engedi, hogy utána menjen a másik faluba és megkövesse. Hiába járnak közbe a biró meg a falu népe, Imre konok nembánomsággal nézi, mint viteti el a felesége minden holmiját, bútorját a szomszéd faluba. A kaczkiás szomszédasszony, Eszter, a ki rávetette a szemét Imrére, átjön a szalmaözvegy férjhez és édesgeti őt magához, de mikor becsmérelni kezdi az eltávozott asszonyt Imre kikergetiőt a portájáról. II. felvonás. Juliska, Imre felesége, Mihály bátyánál tartózkodik a szomszéd faluban és ugyancsak keserves könnyeket hullat a férje után, a kit igazán szeret. Imre nem bir tovább magával, eljön a felesége háza tájékára, hogy találkozzék a gyerekével. Mihály bátya szóba áll vele, hivja is be a házba, de Imre vonakodik bemenni, mindaddig, a mig a kis fia valósággal be nem húzza az édes anyjához. A megbántott feleség pedig szó nélkül az ura elé teszi a boros palaczkot: »Igyék kend, a mig a kedve -tartja!« Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 VÍGSZÍNHÁZ. A «Riquette» szövege. I. felvonás. Florette és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czég főnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek különben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a feleségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek folyton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Rlanchetöl, a ki bizony nem flirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülhet, épen Julienre bizza a menyecske őrizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon mindenképen követeli, hogy Florette őt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche bevallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki őt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armandját. Riquette azonnal hajlandó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. ftlvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet eltéríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért akar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tangeri betegséget. A helység egyetlen szálJódájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Szegény Patapon nem is sejti, hogy aanak a szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsél, szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyekezete. hogy Riquette fölött őrködjék. Végül közszemére n ellen elkövetett kihágás miatt a rendőrség kezére jut, Florettet pedig a saját felesége helyett automobilon szöktetik meg. III. felvonás. A harmadik felvonás a czégtársak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket megelőzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Florettet is, a kit a sofförök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompanistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját. Egymásután jönnek a többi szereplök, a kiknek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került. Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumü gróf eltékozolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmat estőlyre megy, helyzetéhez méltóan, koldus jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan son rendőrtanácsos szép lányával, Malónőval, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó és arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred "benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké azült. A new-yorki szemfüles, czóhbeli koldusok azonban, mint hogy tanni voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldnsleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezetes éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie hosszura készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket ai egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« uevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevülésében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsol nyaralójában időzik leányával, Malónával éa unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vülanyosszerelő munkája közben találkozik a kii Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből megtudja, hogy az ö fia. Aiz apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, u anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kormány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit: tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás^ szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint szinészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja é* a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye.JEkkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek e nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esőja segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendórség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak as ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze Is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusi a, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vésses állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vilialja el. A Nagy asszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészitik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERflBERG KeFepesi-ut 36. Kitűnő zongorákldús raktára.