MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)
1906-09-30 / 271. szám
- n' m• »Mpgyar Szinpad" melléklete, M. KIR. OPERAHÁZ. »i mt httu »«mmm.mi„„„ ? [2il. szám) A »Tosca« szövege. Az első felvonás Szent-András templomáén játszik, Rómában. Angelotti politikai államrogoly, a san Angelo erődből megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall a sekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveserol Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angelotti megismerteti magát elvtársával, Cavaradossival, ki nyarilakának kulcsát adjR at, neki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesevei közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeretné előtte is eltitkolni Angelottit. Tosca, a szerelmes nő csábító erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy féltékenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca elhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés szavaiból arra következtet, hogy Angelotti a festő segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönnh Közben a templom megtelik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia lakásán játszik. Scarpia monológja után gavott hangzik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellentétképen kiséri az időközben odahurczolt Cavaradossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosca egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzalmas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cavaradossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kinjaitól; szörnyű dühre gerjed, megátkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a ^vesztőhelyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megígéri, hogy a gyanús megkegyelmezést leplezendő, vaktöltés puskákkal fogja a festőt szinleg agj onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával foglalatoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyü lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát legyőzve, kiveszi azt a halott görcsösen összeszorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kongása közben tárul elénk hajnalszürkületben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hírét hozza, elmondván neki azt is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé áll, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg is valósul, mert Scarpia a színlelt kivégzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scarpia megöletését meghallotta, elfogatására '-.lel, J&sca a mobb"* mélységbe veti magát. Egy fél órára nézzük meg'a Projectograf jelőadást. Gambrinus 'mellett. Erzsébet-körut* 127. VÍGSZÍNHÁZ. A «Riquette» szövege I. felvonás. Florette^és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czégfőnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek különben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a feleségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek folyton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Blanchetől, a ki bizony nem Hirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülheti épen Julienre bizza a menyecske őrizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon mindenékpen követeli, hogy Florette öt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche bevallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki őt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armandját. Riquette azonnal hajlandó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. ftlvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet eltéríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért akar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tengeri betegséget. A helység egyetlen szállódájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Szegény Patapon nem is sejti, hogy annak a szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsél, szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyekezete, hogy Riquette fölött őrködjék. Végül közszemére 11 ellen elkövetett kihágás miatt a rendőrség kezére jut, Florettet pedig a saját felesége helyett automobilon szöktetik meg. III. felvonás. A harmadik felvonás a czégtársak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket megelőzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Florettet is, a kit a soffőrök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompanistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját. Egymásután jönnek a többi szereplők, a kiknek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került. Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Folt, a mely tisztit« szövege. Mathild és Enrichetta Donna Concepctog házában nevelkedik, a kettő közöl Mathildo gyűlöli, mig Enrichettát annyira imádja, hogy egyetlen fiának, Fernandónak, óhajtja feleségévé tenni. Enrichetta azonban csak érdekből mutál rokonszenvet Fernandő iránt; sziveJulioé,kinek becsületét is odaáldozta már. A ki Fernand«* egész szívből szereti, „z Mathild. Azt óhajtja, hogy olyan feleséget válasszon magának, a ki méltó hozzá. Ez viszi rá, hogy utána lessen Enrichettának, a mikor ez légyottra megy kedveséhez, Juliohoz, de a szerencsétlen leány maga kerül gyanúba. Hiába védekezik, hogy ő ártatlan, a bűnös Enrichetta, a valéság látszata annyira, ellene szól, hogy Fernandó maga is ! ellene fordul s mint becstelent, kiűzi a házból. ; Fernandó most daczbói nőül készül venni Enrichettát Mathild visszatér a házba, hogy bosszút álljon. Fernandó azonban most sem ad j hitelt szavainak. Ekkor levelet hoznak FernandóI nak, Enrichette felismeri Julio írását és meg: rémül, de női ravaszságával ráveszi Fernandót, hogy ne olvassa e a levelet. Fernandó odadobja a levelet Mathi'dnak és távozik Enriche'tával. Mathild ekkor felbontja a levelet, a levélben Julio bevallja Enrichetta bűnös voltát. Ekkor visszajön Fernandó és Enrichetta, a kit Mathild leszúr Fernandó, a ki Julio leveléből meggyőződött Mathild ártatlanságáról, a családtagjainak, a kik belépnek, ázt mondja, hogy ő ölte meg a bíinös leányt. Régi női kalap-bazár ajánl Biberín-kalapukat no kr.-ért minden arinlen éa formában Semmrlnels- (Újvilág-) u'c/.a 17. HO 1 II a 'egj° b b vodöBx.r «zájaak, t* MAfiN Osan-.zajrlx 1 kor 7« f. ww n" Osan-fogpor M fUttr. TANNINGENE wiÄi&.Ä"^ b korona Cztrny keleti «i«*w Próbáiubb «epitsazor a k. - Balaamln-szappan «0 f. FntaakI féle Itaprafoi^óvirág-Olaj Sztf' pan 70 fillér ea 1 korona. Rózsateje; Czerny U. Antal écabea, XVU1, Carl UidwU-StrMM 6- RakUp Man nagyobb fyégTuulárbaa, drofarUbaa, fflatazertárban, stb. Árjegyzék Ingyen. »Falu rossza« szövege. Rlsc felvonás. Feledi módos parasztgazda fogadott leányába, Bétk Tercsibe szerelmes Göndör Sándor szolgalegény. Tercsi azonban Feledi Lajos iránt (táplál gyöngéd érzelmeket és a felesége is lesz; Göndör Sándor megcsalva érzi magát és bosszút esküszik Bátki Tercsi dien: Finom Rózsi elcsalja át Feledi Gáspár házától és magába akarja bolonditani afalu legszebb legényét, a kibe Feledi leánya, Boriska, halálosan beleszeretett. Második felvonás. Göndör Sándor a falu határán bucsut vesz szülőföldétől; Finom Rózsi azonban utána jön s még egyszer kísérletet >esz, hogy Sándort magába bolondítsa, de Sándor em érez ez iránt hajlandóságot és bucsuf* vesz Rózsitól is. Sándor után jön Boriska és bevallja neki szereimét. Sándor egy pi&Anatra bosszúra gondol és el akarja csábítani Boriskát; de látva, hogy Boriska őszintén szereti, nem akarja őt megbecstelenkeni és ri ss aa küldi őt az atyjához; Boriska azonban bánatában vízbe ugrik, semhogy Sándor nélkül vissza menjen. Sándor utána ugrik, kimenti őt és vtesza viszi az atyei házhoz Harmadik felvonás. Boriska vissza megy az atyjához, kiengeszteli őt és ráveszi, hogy fogadja be Sándort is. Feledi előbb mit sem akar tudni róla , de aztán mégis mcgbocsájt és I—ntiini'itjn szerelmes leányát a megtért szolgahffaij nyiii Finom Rózsi pedig látva, hogy Sándort O re afeett «, rthagyja a Mut. | Az arcz és kezek ápolására az °™5° k~carnilla-crémet . mint kitünó és teljesen ártalmatlan szert, a OnnillUJ» viu-mui "TI ajánlják, meiy száraz es 1 zsirmentes. A manicűrok legkedveltebb kéz ésarczipoló szere a Carnllaeréme, a mely a legkitűnőbb eredménynyel íasznál tátik pörsenések, nájfoltok, bőratkák, stb. ;llen. Pár napi használat I itán alegkicserepedettebb, lámló vörös bőr is üde, rózsaszínűvé válik. A Carnilla-eFémo ldlj mm mnmmm-mmm válóságat legjobban bizenynja, hogy ma ma. a hölgyek milliói használják. i tégely Cirnllla-wé«« ára I ker. -I drl earaBla„ M M; i ker. - i drb Carallla-helgyper I ker. BS, Petrovlc« Miklói, drogulsta r.áapeat, IV., Tua-mtex* t. »rá».
