MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-01 / 242. szám

MBPPfülPNP t^M 1906. szeptember 1. angol Riviéra rózsája, egy csomó repríz: a Fatinica, a Kapitánykisasssony, — ha idő lesz. Mért az idén Fedák-esték és ezeket megelőzően Halton-esték lesznek. Nem nagyon értelmesek a színházi jóslatok, de. ha emberileg számítani lehet: akkor a Népszínház publikuma veresre tapsolja az idén a tenyerét. A jövő sikeréhez első kellék a programm. Ez pedig és munkabírás van a Népszinház-b&n. Pantalon. Színházi pletykák Budapest, szeptember 1. A tájékozatlan direktor. — Tisztelgés a direktornál. — A budai társulat derék igazgatója, Krecsányi Ignácz, hogy a nyári évadját még érdekesebbé tegye, elhatározta, hogy a Dunántul is szinre hozza a diadalmas János vitéz-1, a mely a főváros balpartián annyi rengeteg előadást, jubileumot ért meg. Az operett előadásához azonban előbb meg kellett szerezni a jogot. A direktor tehát elment Beöthy Lászlóhoz, a Királyszinház igazgatójához és közölte vele szándékát. Beöthy nem idegenkedett a dologtól. Nyár volt, a Királyszinház- ban úgyis vakáczióztak s igy nem is ártott, ha a János vitéz-1 más színpadon is előadják. — Részemről, — szólt Beöthy László a kollégájához, — a legnagyobb készséggel megadom a darab előadására a jogot. De, mert nem tudta, vájjon Kacsoh Pongrácznak, a János vitéz hires szerzőjének nincs-e valami kifogása az ellen, ha más színpadon is játszszák a darabját, hozzátette: — Az én beleegyezésem azonban nem elegendő. Azt tartom, illendő volna a komponistához elmenni és az operett előadására tőle is engedélyt kirni. Krecsányi Jgnácz, a ki különben maga az udvariasság, egész természetesnek találta ezt. Hazasietett, azonnal átöltözött és elhajtatott a — kultuszminisztériumba. Itt az egyik hivatalban felkereste — Huszka Jenőt, a népszerű zeneszerzőt. Az igazgató ur bemutatkozott és nyomban rátért a dologra : — Igen tisztelt uram, azért jöttem, hogy a darabjának előadására szives beleegyezését kérjem ki. Huszka Jenőt láthatólag örömmel lepték meg ezek a szavak. — Nagyon szívesen uram . . . Melyik darabot óhajtja előadni igazgató ur ? — kérdezte. — Hát kérem a — János vitéz-i! A komponista arra hirtelen megváltozott. A direktor tévedése érthető módon kellemetlenül érintette. Roppant zavarba jött, boszankodott is, meg törte a fejét, hogyanis adhatná tudtára, hogy a János vitéz zenéje nem az ő szerzeménye, hanem a Kacsóh Pongráczé ... Mi igaz belőle, nem tudjuk ellenőrizni s igy nem is szavatolunk érte. A rossz nyelvek azonban azt beszélik, hogy Huszka Jenő a következő választ adta Krecsányi Ignácznak: — Kedves direktor uram, nagyon megtisztelve érzem magam . . . nagyon szívesen megengedem, hogy a darabjaimat előadja. De — tudja Isten 1 — ezt a János vitéz-i nem nagyon szeretem. Mit szólna ahhoz, ha valamelyik régebbi darabomat, mondjuk a Bob herczeg-t\ adná elő Budán? Ezt a darabomat, akár személyesen el is dirigálom 1 ... És most a direktoron volt a csodálkozás sora. A válaszból megértelte, hogy milyen rossz helyre fordult és' bosszús restelkedéssel vett bucsut, hogy most már felkeresse a János vitéz igazi komponistáját. Figaró. Színházi élet Budapest, szeptember 1. A kínai színház. A Temps egyik legutóbbi száma érdekes csevegést közöl a kínai színházról. Eszerint a színház már 4000 esztendős; a mikor a görög uralom szárnyait bontogatta, már régen virágában volt. A színházi élet kezdetén az előadott darabok főleg a csodaszerüségre és az egyszerűségre fektették a fősúlyt. Minden szereplő a mesél: egy alakját testesítette meg és egy szenvedélyt, erényt vagy bünt mutatott be majd csodás színképekben, majd pedig torzképekben. A jót a rossztól, valamint a szépséget a rútságtól mindig szigorúan elválasztották. Az istenség vagy boldoggá tette az embeit, vagy pedig romlásba döntötte; a hősben ugy az erények, valamint az összes bűnök is egyesültek. Ezeken a nagy hagyományokon épült fel a kinai színház és sok századon keresztül ezek a primitiv darabok mulattatták a közönséget. Lassankint azonban a köznép meguhta ezeket a darabokat és inkább szomszédjain mulatott. Igy keletkezett a bohózat. A kinai színház fejlődése különben teljesen logikus alapon indult meg. A mesék félisteneit lassankint felváltották a cselekedni tudó hősök, a kiknek tetteit dicsérték vagy ócsárolták Így keletkeztek a történeti darabok, a melyekben a hosszú, versbe szedett monológokat a kórusok váltották fel. Ez volt a tragédiák csirája, a mely csak akkor fejlődött tovább, a mikor a hősök mellett kezdetben tisztek, katonák és szolgák, később pedig nők és maga a nép is szerepeltek. Ekkor már mindenféle társadalmi osztály képviselve van a színpadon és létrejön a dráma és a vígjáték. A Kr. u. 13. században a ma ismeretes műfajok minden nemét megtaláljuk már a kinai színházak műsorában. A kinai színdarabok rendes alapvonása az erény és" az igazság dicsőítése. Minden olyan darabot, a melyből hiányzik az erkölcsnemesitő czélzat, a kinai czenzura betilt. A kinai törvénykönyv legszigorúbb rendelkezései azokat az írókat sújtják, a kik a bünt dicsőitik, vagy erkölcstelen eszméket hirdetnek. Tudni kell azonban, hogy azért nem száműzik a gonosz és erkölcstelen embert a színpadról, csakhogy egy-két szereplőnek a gonoszságok és erkölcstelenségek alávalóságára kell rámutatnia. Ezek a szereplők tehát a görög tragédia kórusának vagy pedig a franczia erkölcsdráma raisonneurjének felelnek meg. Vidéki színpadok. Budapest, szeptember 1. Balla Kálmán színtársulata befejezte előadásait az ungvári színkörben. A társulat most Losonczra ment és onnan vonul be a téli szezónra a miskolczi színházba. • Az oláh szinházegyesület tegnap tartotta közgyűlését a temesmegyei Lippán. Mintegy ezer vendéget vártak, de alig -érkeztek ötvenen. A közgyűlésen Vulkán József elnökölt és a bizottságokba több állami tisztviselőt is beválasztottak. Este szini előadás és táncz fejezte be a közgyűlést. Külföldi színpadok, Budapest, szeptember 1. Pálmay Ilka tegnap este fejezte be a bécsi „Venedig" Parisiana-szinházá-ban nagysikerű vendégszereplését, mely többszörös meghosszabbítással két hónapig tartott. A berlini Trianon-színház legközelebb mutatja be Flers és Caillavet Az őrangyal czimü, Budapesten a Vígszínház-ban nagy sikerrel adott vígjátékát. Berlinben A házibarát czim alatt kerül szinre. A prágai Neues Deutsches Theater közönségétől szerdán búcsúzott el Blech Leó karmester, a kit a berlini udvari operaház szerződtetett. A közönség nagy óváczióban részesítette a távozó dirigenst. Bayreuthban a jövő évben nem lesznek Wagner-előadások, noha a jövő, 1907. évben lesz 25 éve annak, hogy a Parsifal bemutatóra került. * Hansi Niese, az ismert bécsi szubrettmüvésznő, a minap Ischl mellett Ebensee faluban fellépett egy osztrák ripacs-társulatnál, hogy azt felsegélje. Az előadás tényleg nagy jövedelmet hozott. « Réjane uj párisi színházában, a melynek műsora állítólag nagyon deczens és erkölcsös darabokból fog alakulni, néhány teázással egybekötött matinét is fog rendezni a szezón folyamán, kizárólag fiatal lányok számára. ELADUNK amíg készletünk tart!! még eddig nem létezet' árak mellett: cnnn I Smyrna-utánzatu úgynevezett székely szőnyeget. Minden lakás dísze! OUUU | Két oldalo

n használható, szindus, Ízléses kivitelben. Á («Tol íA\r 80/40 cm. nagysag 28 kr. 100/50 cm. nagysag 55 kr. 120/60 Agy CIUK cr

a. nagysag 80 kr. Fali szőnyeg 190/9

0 c

m- nagyság 1 frt 70 kr." Szalon, háló vagy ebédlő-szőnyeg 250/150 c

m 2000 nagysag 3 frt 95 kr., 300/200 cm. nagyság 6 frt 45 kr. Flanell-takaró, pu

hU

y'KíJaT

nf?28

nkr

190/130c

m'

nagysá

g" Teveszőr-utánzat 190/

1

7

3

5

0

k

r

cS

Zá

nr

asyságba

n' darabja 1 forin

t Matracz egy apvba val

0' 3"

rét

ü'

80/180 c

m' 3 frt 85 k

r" 95/190 c

m n

0„1

0

n piros (rouge) behuzattal 110/165 cm. 2 frt 10 kr., 120/178 cm. r^apian 2 frt 65 kr. DŰTválasztéb továbbá az összes lakásberendezési czikkekbeu. — Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve. {szétküldés naponta kétszer u ánvéttel. 99 Szőnyeg-Otthon" BUDAPEST, VII., Kerepesi-nt 10. (Sip-utcza sarok). Czimre figyelni! Telefon 1

4~

1

8ALAPÍTTATOTT 1880-ben. Fogak és fogsobok a legjobb kivitelben, úgymint: arany, platina, alum.n.um és kautsuk- DIDA M MÁTYÁS fOíáSZlt QHltePID6 Í ban; arany koronák; hídmunka, szájpadlás né küli fogsorok, nem »tau 1U. ma i inu ivgu I jól 115 fogsorok átalakítása, plombirozás, foghúzás, érzéktelenitve. BUnAPEyLJJ^JUfm^ zenekari ^hangszer ek SSffWÄ S T E R N B E R G cs. és kir. adTari haogszergy árában Kerepesi-ut 36. s z