MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-23 / 264. szám

1906. szeptember 23. KIRÁLY SZÍNHÁZ. «A gerolsteini nagyherczegnő» szövege. Első felvonás. A gerolsteini nagyherczegnő, a ki húszesztendős, szerelemrevágyó és a kinek nem nagyon tetszik a kiszemelt vőlegény: Pál herczeg, a mikor a Bum-Bum tábornok vezetése alatt hadba készülő katonáit a táborban meglátogatja, szemet vet a szép Fritz közlegényre. Hamarosan megteszi az együgyü legényt, a kinek van egy Vanda nevü szép menyasszonya, előbb tizedesnek, aztán hadnagynak, kapitánynak, tábornoknak, majd rábízván atyja hősi kardját, öt állítja a hadsereg élére. Második felvonás. Fritz tábornok győztesen tér meg a harczból és az udvari emberek most már nagy féltékenyen nézik, kogyan fogadja őt egyre jobban kegyeibe a nagyherczegnő. A vőlegény Pál herczeggel együtt ezért összeesküvést szőnek ellene. A nagyherczegnő bár valósággal bevallja Fritz előtt szerelmét, nem érti meg az ostoba tábornok, sőt arra kéri, hogy egyezzék bele a kis parasztiánynyal való házasságába. A nagyherczegnő kétségbeesetten beleegyezik, de most már ő is az összeesküvők mellé áli, a kik elhatározzák, hogy a mikor a nagyherczegnő jelt ád, Fritzet a nászéjszakáján megölik. Harmadik felvonás. I. kép. A nagyherczegnő mielőtt az összeesküvők tervüket végrehajthatnák, megismerkedik Pál herczeg udvarának diplomatájával: Grog báróval é3 a hideg diplomata nagyon megtetszik neki. Lemond Fritzről, a ki igy megmenekül a haláltól. A nagyherczegnő ugyanis engedélyt ad arra az udvari konspiránsoknak, hogy az újdonsült férjet megtréfálják. Ezek színleges hadi zajt csapnak és Fritzet ifjú hitvese mellől ismét elküldik a hadba, azzal a hazugsággal, hogy az ellenség újra megjelent sz országban. II. kép. Fritzet csúfos kudarcz éri. Egy kastélyba csalják, a hol borzasztóan elverik és ő a történelmi nevezetességű nagy kardot össze-vissza csorbítva hozza hazza. Ezért a nagyherczegnő degradálja öt ismét közlegénynyé, a mi Fritzet nem is nagyon keseríti, mert megmaradt neki szerető Vandája. A nagyherczegnönek pedig, a mikor még azt is megtudja, hogy Grog báró feleséges, családos ember, nem marad más hátra, mint, hogy Pál herczegnek nyújtsa kezét. A »Gül-Bab«« «zövege. Első felvonás. Gábor lantos diák, hűségei kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcsÓE ki belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára bogy a szentéletü agg szép leányával: Leilávs találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titko. régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsatőinek egyikét megfosztja díszétől: letép eg) vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedveskedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le Gábort & czigánynyal együtt elfogják és Ali budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bünükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, logy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allah íiax oly kedvesek, csak egyet is letép: a hali fia. Gábor diák kivégeztetéso előtt csak azt a; agy kegyet kéri, bogy alkonyatig ott időzhesse» Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba L ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajland<: kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozatra is hajlandó, de a diak nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Mos'* már nincs számára kegyelem. Elhurczoljáls » börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja rm* Gül-Babának, hogy szereti Gábort és a háláit. nem éli tul. Giil-Baba ekkor — vérző szivvtl — a legnagyobb áldozatra haiározza el magit: saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákaS Allah pusztította volna ol azért, mert nem kod ves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsától»* jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlődben felkeresi szerelmesót, hogy kiszabadits». Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megsza badul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének e) p sztulását Allah ujj mutatásának hiszi ós ke gyeimet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldá sát adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsii ért vérző szive csak akkor nyugszik meg, » a i or Gábor és Leila megjósolják néki a jövendőt, mely Gül-Baba szemei előtt megeleveneö.k a rózsák atyjának zirjára, még késő századok múlva is, rózsákk <) járnak áldozni a b !dOf szerelmesek. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Fővárosi Nyári Színház» »Rip van Winkle« szövege; I. kép. Szabad tér Brebantvilleban. Rip van Winkle szabad vadász boldogan élne a feleségével, Lisbeth-el, a kit szeret, ha nem volna földhöz ragadt szegény ember s azonfelül még mondhatatlan nagy pénzszomj nem gyötörné. A városban egy legenda tartja magát, hogy az elhunyt Hudson kapitány tenger kincset rej- | tett el a kék hegyek egy barlangjában s a gazdagságra vágyó Rip ezeket a kincseket meg akarja találni. Lisbeth hiába óvja; Rip, minthogy az angol katonák amúgy is üzöbe veszik, elmegy a kék hegyek közé, a Hudson kapitány kincsei után. II. kép. Az erdőben bujdosodik s a városbeli asszonyok, Lisbeth-hel az élükön, éjnek idején a keresésére indulnak. Rip, a kinek egy barlang a búvóhelye, találkozik is Lisbeth-el, de makacsul megmaiad a mellett, hogy a kapitány kincseit meg kell találni s csak mint gazdag exber akar visszatérni. III. felvonás. A kék barlang belseje. Megjelenik Rip a kék barlangban, hogy birtokába vegye a Hudson kapitány kincseit. De a barlang titokzatos réseiből egyszerre csak elősuhan Hudson kapitány az ő embereivel és rémítgetni kezdik Ripet. Rip eleinte megrémül, de aztán tréfára akarná fogni a dolgot és komázni kezd a szellemekkel. Égető szomjúsága támad s ekkor a barlang mélyéhői felbukkan a kék hegyek szelleme (feleségének, Lisbethnek a képében) és hüsitő italt kínál neki. De a serlegben álomital van s Rip szempillái, alig, hogy ivott az itilból, megnehezülnek s erőt vesz rajta az álom. Hudson kapitány pedig előlép és kimondja fölötte Ítéletét: — Husz évig aludni fogsz! IV. kép. Brabantville szabad tere husz év múlva. Lisbeth időközben meghalt, de leánya Alice (az ő élő hasonmása) felcseperedett s szerelmes Adrienbe, a), ki hadban van Épp most kapott tőle levelet, a melyben azt irja neki, hogy nemsokára haza jön. A város is egészen megváltozott és már seki sem emlékszik többé a husz évvel azelőtt eltűnt Rip van Winklére, a mikor a szegény Rip — husz év múlva — elagottan és lerongyolva visszatér. Tudakozódik övéi után, de senki sem ismeri meg. Ő maga csodálkozik ezen legjobban, mert az ál aludt husz év ugy suhant el fölötte, hogy maga sem tud róla. — Vegie megnézi magát a kut vedrének víztükrében s látja, hogy megvénült. — Most már maga is elhiszi, a mit mondanak róla, hogy megőrült. — Időközben hazaérkezik Adrién s nőül akarja venni Alicet. Végre egy dalnak a révén, a melyet gyermekkorában sokszor énekelt Alicenek és Adriennek, ráismernek a szegény Ripre, a kinek megmarad ez a vigasztalása, hogy végső napjait a biLdog fiatal pár mellett fogja tölte ri. Az »Aranyvirág« szövege. I. felvonás. Nápolyban, a tengerparton. A lazzarónik örvendeznek annak, hogy amerikai müliárdosok érkeznek. Mindnyájan, közöttük Beppo és Aranyvirág is, készülődnek fogadásukra. Az amerikai jegyespár: Ellen és Harry, végtelen unottsággal érkezik meg. Aranyvirág tüzes táncza vágyat ébreszt az életunt Ellenben, hogy egy napra szerepet cseréljenek. Amikor Beppo, a lazzarónik élén, megjelenik, hogy részt /egyen Harry ebédjén, Aranyvirág amerikai milliárdos hölgy gyanánt lép elő és ugy tesz, mintha nem ismerné szerelmesét. Beppo keserűsége és dühe a végsőig fokozódik, a mikor Ellen, Aranyvirág ruhájában, azt akarja elhitetni vele, hogy ő az igazi Aranyvirág. Bosszút forralva Beppo színleg belemegy a játékba és Ellent karjára fűzve, viszi a hajósok ünnepére. II. felvonás. Nemzetközi fogadó előcsarnokéban. A vendégsereg, élén Potyoviev herczeggel, egy letört hozományvadász mágnással, türelmetlenül várja az amerikaiak megjelenését Aranyvirág, a milliomosnő ruhájában, furcsa viselkedésével, különös tánczával kezdetben megütközést, később elragadtatást kelt, férfiak és nők közt egyaránt. A mulatság, mámoros zene hangjainál, tetőpontra hág, a mikor a tengerről, a hol a hajósünnep folyik, a Lazzarónik éneke hallatszik be. Aranyvirág, a ki megelégelte a játékot és visszavágyik kedveséhez, felhivatja a lazzarónikat. A vendégsereg előtt nyíltan elmondja, hogy ő nem az, a kinek látszik. Beppo visszautasítja, a lazzarónik megtagadják és mikor ő daczból, végső elkeseredésében Potyoviev herczegnek nyújtja kezét, ez is elfordul tőle, mert most már előtte is vüágos, hogy ez nem az amerikai milliomosnő, a kinek gondolta. Aranyvirág megszégyenülten el akar futni, de Harry visszatartja és felajánlja neki szivét. III. felvonás. A tengerparton, másnap reggel. Ellen már unja a lazzarónik társaságát és kéri Beppot, hogy kisérje őt hajóján Amerikába. Aranyvirágnak ugyanilyen ajánlatot tesz Harry. Mindketten elbúcsúzván társaiktól, daczból egymás iránt, már az indulásra kész hajókban állnak, a mikor Arany virág, a ki bucsuzásul utoljára magára öltötte tánezosnő-ruháját, szerelmi dalával Beppo szivét visszahódítja. Az amerikaik éppoly unottan, mint a hogyan érkeztek, hajóznak vissza hazájukba. Városligeti Nyári Szinház. A Ne hagyd magad Schlésinger* szövege. A főváros egyik kiránduló helyén virágot árul Julis, egy faluról jött leányka. Dunainak megtetszik a leány s elhatározza, hogy kedvesévé teszi. Utána megy szállására és Locsoginé, a szállásadónő, segélyével elcsavarja a leány fejét, Ígérvén neki házasságot, pénzt, sőt hogy a leány kedve fokozódjék, ének- és tánezmestereket fogad mellé, hogy finomabb nevelésben részesüljön. Locsoginénak azonban van egy Bandi nevü csavargó fia, a ki hamar észreveszi miben sántikál Dunai. S tudván, hogy Dunai házasember, kizsákmányolja azt. Ezért Dunai megparancsolja Locsoginénak, hogy változtassa meg a szállását, ahová fia nem talál. Bandi egy szekrénybe zárva viteti el magát mikor anyja költözködik és ismét szembe áll Dunaival. Juiisnak van egy testvére, ki Budapestre jön szolgálatba. A véletlen épen Dunainéhoz vezeti. Itt találkozik testvérének, Juiisnak, a vőlegényével, aki voítaképen asszonyának a férje. Minden áron be akarja mutatni őt asszonyának, de ez rejtezik, bújik mindenüvé. Végre Julist hozza el a házhoz és Julis szülőit. Nagy zűrzavar után Dunait leleplezik és Julis visszatér a falun elhagyott kedveséhez. ~ SEMLER POSZTÓ " •o h n X © CM ss a a s a x Alapittatott 1850-ben. Cs. éf hlr. udvari szállító. i SEMLER J. posztó-kerasksdés V., Deák-utcza és Bócsi-utcza sarkán. Ajánlja legújabb eredeti angol kelméit férfi öltöny, , paletot és női kosztümökre. Elismert a legelőkelőbb izlés, a dus választék és az anyagok kiváló jó minősége. Nagy választék Himalaya plaidekben. Minták kivanátra küldetnek. ALAPÍTTATOTT 1850. i Lipótvárosi mmm^ nőosztály. Báthory-utcza 3. Külön Dr. Farkas. Színházakban előadott dalok és zenedarabok Gramofonra és Plionografra Sternberg ÄSISfÄ