MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-23 / 264. szám

»Magyar Színpad" melléklete. [264. szám) M. KIR. OPERAHÁZ. «mmumumiwm.«.-' A »Lohengrin« szövege. Első felvonás. Liget a Scheide partján. Henrik eljött törvényt tartani a nemesek panaszai felett. Telramund az első, a ki előlép Vádolja Elzát, kit Brabant herczege halála előtt kis öcscsével, Gottfrieddal az ö örizetére bizott, hogy ezen öcscsét megölte, mert egyszer, midőn ketten sétálni mentek, Elza csak magányosan tért vissza. A király hivatja Elzát, a ki hivatbozik ártatlanságára. Telramund kihívását azonban senki cem akarja elfogadni, hogy kardjával védje meg Elzát az istenitéletben. Elza elmondja, hogy álmában megjelent egy lovag előtte és az kizonyára itt lesz a kellő időre, hogy megvívjon érte. Bár előbb késik, harmadik hívásra mégis megjelent a várt lovag egy hattyú által vont sajkán. A királyt üdvözölve, Elzához fordul s kijelenti, hogy kész érette megvívni, ha győzelme esetén nőül megy hozzá. Elza ezt örömmel igéri meg, a lovag azonban előbb szivére köti, hogy ez csak ugy lehetséges, ha sohasem fog tudakozódni neve és kiléte után. A viadalban azután le is veri Telramundot, a kit azonban nem öl meg — bár jogában áll — hanem javulását remélve, csak száműzetésre küldi Diadalmi ének. Elza lovagjáé lesz. Második felvonás. Az antwerpeni vár belseje. Telramund és Ortrud szolgaruhában ülnek a templom lépcsőjén. Telramund szemrehányásokat tesz feleségének, mert csak az ő izgatásaira emelte a vádat, mely most igazi falannak bizonyult. Ortrud gyávának nevezférjét. Ha ő férfi volna, tudná, hogy mi a teladata. De igy is asszonyi ármánynyal igyekezni fog elégtételt venni a rajtuk esett hántáson. Elza megjelenik az erkélyen, hogy izzó homlokát lehűtse. Ortrud panaszhangon szól hozzá, hogy ime ő miatta lett száműzve. Elza megsajnálja az álszenteskedö furiát és kéri legyen barátnője, állandó kísérője. Ortrud alázatos köszönettel fogadja ezt el és Elza el is jön érte, hogy barátsággal vezesse házába. Virradni kezd. A lovagok gyülekeznek. A hirdető kihirdeti Telramund száműzetését és Elza házasságát, mely után férje harczba vezeti a lovagokat. Elza fényes kisérettel a templomba vonul. Ortrud most elébe kerül s magának követeli a belépésnél az elsőbbséget. Elza hálátlansággal vádolja, de ő azzal vág vissza, hogy Elza lovagjának kilétét homály födi, mely alatt bűnös varázslat lappang. A király jő Lohengrinnal s Elza hozzájuk fordul panaszával. Most Telramund is előlép és titkos varázslással vádolja a lovagot. A király megbizik a lovagban. Ez alatt Telramund Elzához lopózott és súgva mondja neki, hogy éjjel közelében lesz és ha lovagjának csak egy ujját levághatja, kihirdeti annak kilétét. Lohengrin megtiltja Elzának, hogy ezen átkos árulóval beszéljen. Megnyugvással indulnak a templomba. Harmadik felvonás. Elza szobája. Éjjel. A kar bevezeti a vőlegényt és a menyasszonyt. Szerelmi kettős. Elza boldog, de mégis nyugtalankodik. Szeretné tudni férje nevét és származását. Férje ijedten kiált reá, hogy ne merje a kérdést föltenni, mert akkor vége szakad bob dogságuknak. Hiába! Elza nem képes kíváncsiságát elnyomni és magánkivüli izgatottságában akaratosan kívánja a hős nevét és hónát megtudni. Telramund ekkor berohan négy brabanti nemessel, de Lohengrin levágja az ármánykodót, a többiek térdre borulnak. Lohengrin megparancsolja, hogy a hullát vigyék a trón elé. Oda indul maga is, hogy a király előtt tisztázza magát és kéri Elzát, hogy ő is menjen oda és ott megtudja majd a titkát. Változás. Szin, mint az 1. felvonásban. Lohengrin elmondja a királynak, hogy Telramundot azért ölte meg, mert életére tört. Kilétéről pedig — az úgynevezett Grál elbeszélésben — igy számol be: A Monsalvat várhegyen egy templom áll, ebben egy drága csodáshatásu edény, melyet csak szentéletü ember őrizhet. Az ég egy galambot küld el minden évben e hatalom felújítására, melynek neve Grál. Az ö lovagjai örök életűek s ha a földre szállnak, is ott üdv kiséri lépteiket, de csak addig, mig a lovag ismeretlen marad. Ö is olyan lovag és boldogságot tudott volna árasztani — az atyjá Parsifal, a neve Lohengrin — de most mar késő. Miután kiléte után kutattak, mennie kell. A hattyus csónak, mely idehozta, már jön is, hogy elvigye. EÍmondja Elzának, hogy ha csupán egy évig élnek együtt, öcscse el lett varázsolva, visszatérhetett volna a Grál kegyelméből ; de talán igy is megjön még. Lohengrin a sajkára száll. Ortrud most elősiet s bevallja, hogy a hattyú nem más, mint Gottfried, Elz a öcscse, a ki itt maradhatott volna, ha Elza kíváncsisága által férjét el nem űzi. Ortrud ezzel elárulja, hogy gonosz szándékkal uszította Elzát férje nógatására. Lohengrin térdre borul s a Grál meg is hallgatja imáját. Egy galamb jő és sajkáját az vezeti haza. A hattyú pedig alábukik, azután, mint Gottfried lép elő az egybegyűltek örömére; egyenesen Elzához fut, a kit rajongó szeretettel ölel át. Lohengrin távolból bucsut int szerelmesének, mig az ájultan összerogy. Ortrud megsemmisülten, holtan terül el a földön. • Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. XXXXXXXXXXXXXXJJJJO • „a kaméliás hölgy" szövege. I. felvonás. Gauthier Margit hazatér a színházból. Barátnője, Prudencze vendégsereget gyűjt egybe és bemutatja Margitnak Duval Armondot, a ki titkon már régen szereti a »kaméliás hölgy«-et. Az estély folyamán Margit hirtelen rosszul lesz, a vendégek eltávoznak, csak Armand marad mellette és bevallja neki szerelmét. Margit is vonzalmat érez az ifjú Duval iránt és megengedi neki, hogy többször meglátogassa. II. felvonás. Armand már Margit kedvese, de nagyon féltékeny Margit barátjára, Varville grófra. Margit azzal bizonyltja szerelmének őszintességét, hogy szakit a gróffal és ráveszi Armandot, hogy menjen vele falu helyre és ott éljenek együtt, távol a világtól. Armand eleinte habozik, de végre győz Margit iránti szerelme és rááll kívánságára. Margit boldog és boldogsága tudatában teljesen visszautasítja volt barátját, Varville grófot, hogy ezentúl teljesen és igazán annak éljen, mi előtte eddig egészen ismeretlen volt, az igaz szerelemnek. III. félvonás. Falun történik, a hol boldogan élnek a szerelmesek, de e rövid boldogságot megzavarja az öreg Duval megérkezése, a ki családja boldogságáért rá akarja venni Margitot, hogy mondjon le fia szerelméről. Margit határozottan megtagadja e kívánságot, de midőn az öreg Duval esedezve kén, hogy leánya jövője, mindene ettől függ, Margit ellágyul és megígéri, hogy elhagyja Armandot es visszatér ismét Párisba, folytatni az utalt eletet, melytől megszabadultnak vélte már magat. El is búcsúzik Armandtól, de ugy, hogy ne sejtsen tervéről semmit s azután szenvedes es kétségbeesés közepette elhagyja azt az egyszerű, szegényes helyet, a hol olyan boldog volt egy rövid ideig. Midőn Armand megkapja Margit levelét s belőle megtudja, hogy őt elhagyta, erőtlenül lerogy a fájdalom súlya alatt. IV. felvonás. Párisban egy félvilági hölgy estélyén ismét találkoznak a volt szerelmesek. Margit ismét visszatér a grófhoz, Armand pedig könnyelmű, kicsapongójéletet él. Éppen kártyázik s a szerencse végtelenül kedvez neki. Miután nagy összegű pénzt nv >rt és ismét találkozik Margittal, szemére veti, hogy azért hagyta el, mert szegény volt s az egész társasag előtt nála levő pénzét Margit szeme közzé vagja, mint régi tartozását, melyet ezúttal mindenkinek szeme láttára kifizetett. V felvonás. Margit halálosan beteg. Armand értesül mindenről, a mi velük történt: megismeri az okot, a miért őt Margit elhagyta. Visszatér hozzá és felajánlja szivét Margitnak, a Ki nem szűnt meg a történtek t in is szeretni Armande a végzet elállja a boldogságuk utjat. Margit a visszatérő Armandot boldogan öleli magahoz s feledve mindent, kiadja lelkét egykori szerelmese karjai közt. Az »Ibolyafaló« szövege. Első felronás. Berndt Viktor hadnagyot »ibolyafalónak« hívják, iert a hölgyeknek mindig virágokkal, kedveskedik. Nagynénje Berndtné el akarja vele vétetni Rt nbach ezredes leányát, Valeskát, a kibe azonban Feld Reinhardt szerelmes. Berndtné estélyt au, melyről azonban a meghívottak nagy része elmarad, miután a szintén meghívott Sandro kisasszonyt Golevszky és Bellíngné megrágalmazták. Viktor Gotevszkyt a társaság előtt aljas rágalmazónak nyilvánítja Második felvonás. Estély Rembach ezredesnel Viktor várfogságra jelentkezik a párbaja miatt. Eljön Wildheim Zsófia és Reinhardt, a ki sehogysem bir szerelmet vallani Valeskának. Az estélyen Zsófia és Viktor találkoznak és folytonos félreértésekkel kínozzák egymást. Viktor Zsófiának adja a Reinhardt csokrát, melynek szalagjára rá van kva: I kwe you (szeretlek). Ezt azonban levágja róta és Valeskának adja, mire az ezredes azt hiszi, hogy szerelmes a leányába. Harmadik felvonás. A várban. Viktor a fogságban. Feidt Reinhardt pedig gyakorlatozik. (ön a szobaleány, majd Valeska, a kinek Viktor elárulja Reinhardt szerelmét. Később, miután Valeska elbujt, jön Zsófia, a kinek Viktor szerelmet vall. Ez is elbújik, mert jön Rembach ezredes és Viktor nagynénje. Reinhardt bevallja, hogy a szalag az övé volt, de gyanakszik Viktorra Valeska miatt. Negyedik felvonás. Zsófia elmondja Berndtnének, hogy Viktornak elengedték a büntetést. Az ezredes ma akarja megkérni Zsófia kezét, Berndtné is itt akar beszólni Valeskával Viktor érdekében. Folyton Viktorról beszél, de Valeska mindig Reinhardtot gondolja és raftor ez bejön, megcsókolva egymást, bevallják szerelmüket és mennek a papához. Változás. Zsófia házában Berndtné szobája. Együtt vannak s jő az ezredes. Zsófia elbújik ; az ezredes meg akarja kéretni a kezét Berndtné utján ; ez megigéri. Azután meg Viktor szökik be az ablakon. Elmondja, mennyire szereti Zsófiát, a ki mindent hall és előjön, hogy Viktornak nyújtsa a kezét. A vélt rablót üldöző ezredes bejön és látta Zsófiát Viktor karjaiban. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő adást. Gambrinut mellett. Erzsébet körút 27. Arczom szépségét! Vállam, nyakam, karom fehérségét! Kezem finomságát! egyedül a Budai dr.-féle «GYÖNGYVIRiG CREM»nek köszönhetem. — Kis téoely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest «Városi gyógyszertár», Vái zi- > s Kigyó-utcza sarok NMndnyajan mogkórdeztQk orvosunkat I Mepszünf a hajhullás és korpa képződés

! ^ F • i Közvetlenül importált amerikii „Petvol-balzuam" egyedüli biztos, kellemes illatú és a legjobb e nemű szer, mely megakadályozza a hajhullást, a korpa képződését, rtszülést, elősegíti a haj újra növését, azt bársony simává, fényessé és hajlékonynyá teszi, száraz és zsiros hajnak. Sgy üvég érv 3 korona. - Egyedüli főraktár: Petrevlcs Drogéria Budapest, Béssf-utcza 2. azám. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERNBERG Kerepesi-ut 36. Kitűnő zongorák dús raktára