MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-02 / 243. szám

2 Budapesti színpadok. Bsdapcai, szeptember 3 A Magyar Királyi Operaház első előadása a nyári szünet után szeptember 15-én lesz s a megnyitó előadáson vagy Erkel valamelyik operája, vagy pedig gróf Zichy Géza Nemó-\a fog szinrekerülni. » A Nemzeti Színházban az első hét minden estéjén magyar darab kerül előadásra. Klasszikus és modern magyar színpadi irók müvei váltakoznak a hét műsorán, a közönség Katona József, Szigligeti, gróf Teleky László, Dóczy Lajos, Gárdonyi Géza, Ruttkay György, Herczeg Ferencz és Szemere György darabjait Kapja. A színház e heti magyar műsorát lapunk nemzeti színházi szinlapja alatt találják olvasóink. m A Vígszínház e heti műsorának eseménye a szezón első bemutatója lesz, a menyiben pénteken, e hó 7- én, adják először Riquette-X, Hennequin és Veber háromfelvonásos bohózatát. A pénteki bemutatóig a műsor ugy alakul, hogy hétfőn a Dornt kisasszony-X ismétlik, kedden a Sherlock Holmes kalandjai-X adják, szerdán pedig a Takarodó-X, Beyerlein katonai drámáját. Jövő vasárnap már két előadás lesz. Délután a Trilby-X játsszák, este.pedig Riquette-1 « A Magyat Színház a mostani hét összes előadásaira ismét A koldusgróf-ot tűzte ki. Vasárnaptól vasárnapig összesen tizenegyszer kerül szilire a fokozodó népszerüségü operett, mert ma vasárnap, továbbá a jövő szombati ünnepnapon és a rákövetkező vasárnapon délután szintén ezt az operettet játsszák mérsékelt helyárak mellett. Az Exlex fölujitását az igazgatóság A koldusgróf megujult sikere folytán szeptember közepére halasztotta. Ezt a reprizt meg fogja előzni A koldusgróf ötödik jubileuma: a 125-ik előadás, a melyhez teljes vonzóerejében érkezik el Leon és Ascher pompás és nagysikerű operettje. A czimszerepben mindenkor Ferenczy Károly lép fel, a ki mellett Kállay Jolán, Tóth Stefánia, Boross Endre és a kis Lakos Vilma adják a főszerepeket. * A Királyszinház-ban holnap, kedden lép fel először ebben a szezónban Fedák Sári, amikor is a János vitéz czimszerepét fogja játszani. Csütörtökön és jövő vasárnap este is ebben a szerepben lép fel a népszerű művésznő, szerdán és szombaton pedig a Gül-Baba Gábor diákjában lép fel. Pénteken este lesz a kitűnő Madár Matyi hetvenötödik előadása. A nagysikerű darab jövő vasárnap délután kerül először szinre délutáni, mérsékelt helyárakkal. • A Népszínház első hetének eseménye a Lehár-iélt Mókaházasság pénteki premierje, a melyről mai számunk más helyén bővebben is irunk. Blaha Lujza szerdán este a Szókimondó asszonyság-ban lesz vendége a színháznak, ma este az Üdvöske, kedden A kuldusdiák, csütörtökön pedig a Lili van műsoron. Jövő vasárnap délután A mádi zsidó került mérsékelt helyárakkal előadásra. • A Fővárosi Nyári Színház érdekes és változatos műsorát a budai színkör szinlapja alatt találják olvasóink. A Városligeti Nyári Színház-ban ez évadban még egy újdonság kerül bemutatóra. A Filia hospitális Bécsben nagy sikert aratott diákszinmü, a melyet A diáktündér czimen adnak elő. Az újdonságból, melyet Szini Gyula fordított, már a het folyamán megkezdőnek a próbák. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 3. I. „Riquette" — A ,, Vígszínház" újdonsága. — Elmultak már azok az idők a Vígszínházban, a mikor a szezón elején csak azért adtak darabot, mert elvégre kell valamit adni és kihozták a halálra szánt müveket, mert hiszen a mit szeptember elején adnak, annak sorsa meg van pecsételve. Mert bizony az idény megnyitására keresik a leghatásosabb darabokat, a melyekben elégséges vonzóerő van arra, hogy a nyaralásból alig hazatért közönség is szívesen menjen el az j előadásukra. Tavaly például A 3 Ajax volt j ilyen bohózat. Az idén a Riquette re vár a • bevezető szerep. És könnyű megjósolni, hogy ; kitűnően fogja teljesíteni a feladatát. A Riquette eredeti czime: Florette et Patapon. A párisi Nouveauté-szinház-ban adták először azzal a nagy sikerrel, a melyről a szerzők neve már előre kezeskedett. Hennequin Maurice is erős legény, de még erősebb Veber Pierre;. a kettő együtt pedig biztosra megy. Nem csoda, hogy a darabról megírták, hogy: — C'est bien, en effet, le vaudeville gái, fou, ahurissant qui porté á la rate et supprime la reflexion en faisant éclater de rire. Telivér párisi bohózat, a melyben a franczia bohózatirók egész leleményessége, vidámsága, ötletessége és elméssége érvényesül. És a kitűnő darabot a legkiválóbb szereposztásban hozzák szinre, a mint a következő színlap bizonyítja: Riquette. Bohózat három felvonásban. Írták: Hennequin és Veber. személyek : Florette Tihanyi M Riquette, a felesége varsányi 1. Patapon Vendrey Blanche, a felesége Gazsi M. Barbet Julien Góth Monbissac gróf ... .. Hegedűs Jambard Szerémy Duval Armand Tanay Poutoy Balassa Chechetle Hegedüsné Marabranné Kiss 1. La Barbe Gyözö Malvoisel Bárdi Cormi Sarkady Anthoine Kassay Claire Huzella I. Mari Kürthy S. Látható a szereposztásból, hogy Florette nem valami szép leányka és Patapon sem tartozik a gyöngébb nemhez. Florette és Patapon kompanisták és vegyészeti czikkeket sóznak az emberiség nyakába. Látható az is, hogy feleséges ember mindakettő, de az már nem látható, hogy ebből a körülményből milyen eszeveszett és észbontó bonyodalmak támadnak. Nemcsak, hogy a szinlapból nem látszik ez ki, de a mint a darabot ismerjük, még a színházban akkor is jól kell ügyelni, a mikor a dolgok a színpadon játszódnak le, ha a néző teljesen tisztában akar lenni azzal, hogy mi történik és mi történt a vad kergetődzés során. De kaczagni mindenképen kell. Külön említésre méltó körülmény még, hogy a darabban fellép a Vígszínház uj tagja: Tihanyi Miklós, a kit Budapesten még nem ismernek, de vidéken nagyon szerettek és most a legjobb szerepek egyikében talál rá módot, hogy a mi közönségünkkel is megkedveltesse magát. Benfentes. A * Mag

yar Szinpgd* tárc

zája. A kolozsvári Nemzeti Színház ünnepe. — Ünnepélyes bezárás és megnyitás. — Az egykori erdélyi országgyűlések végzései alapján közel száz esztendő előtt részint országos adóból, részint közadakozásból épült kolozsvári Nemzeti Színháznak ünnepélyes bezárása 1906 szeptember 7-én fog végbemenni; és másnap, szeptember 8-án, nyihk meg a Nemzeti Színház uj épülete, mely a színházi alapvagyon fölhasználásával nagyobbrészt állami költségen létesült. Az erdélyi színészet múltja és ebben a kolozsvári színház szerepe nem helyi jellegű, mert működésének hatása egykor kiterjedt az egész hazára. Száztizennégy éves múltra tekint vissza az erdélyi, a kolozsvári magyar színészet, mely nemzeti ujjáébredésünk hajnalkorában „Bánk bán" költőjével ugyanegy napon született. Az erdélyi országgyűlés már 1792 ben fölkarolta és később országos inlézményképen állandósítani is törekedett a színjátékot, mint a nemzeti tiszta érzés gyarapításának, a nemzeti nyelv pallérozásának és a jó erkölcs nevelésének fontos eszközét. És megvan az erdélyi színészetnek az a jelentős történelmi vonása is, hogy a mikor 1796-ban a pesti első magyar színtársulat végleg megszűnt: az alapvetés küzdelmein már keresztülvergődött kolozsvári társulat magába fogadta az amonnan világgá ment tagok egy részét és velük együtt nemcsak a régi Erdély egyes városaiban, de 1798 nyarától kezdve az anyaország több pontján úttörője, állandó fentartója lett a magyar színművészetnek. Előbb Debreczenben, Nagyváradon, majd Miskolczon, Szegeden vert gyökeret, mindenütt mint első hirdetvén a színpadról a nemzeti nyelvet, nemzeti érzést, — mig végre 1807-ben a társulatnak önállóvá alakult felerésze megjelent az ország szivében: Pesten és itt második megalapítója lett az ezután már tartós életű magyar színjátszó társaságnak. Nyolczvanöt éves múltja van a kolozsvári nemzeti színház korhadt épületének is, mely az ország legrégibb magyar színháza és tizenhét évvel előbb nyilt meg, mint a budapesti nemzeti színház. Az erdélyi hazafiak, élükön az idősebb Wesselényi Miklós báróval és más főranguakkal, a mult század legelején súlyos viszonyok közt, nagy áldozatokkal buzgólkodtak az Erdélyi Nemzeti Magyar Játékszín fölépítése érdekében. De abban a „nehéz félsötétben", mely a tizennyolczadik század végének nemzeti mozgalmaink után egy időre reánk szakadt, közel két évtized küzdelmes, kitartó munkájába került, mig végre elődeink 1821. márczius 12-én megnyithatták az első magyar színházat, melynek túlnyomóan közadakozás utján összegyűlt épitkezési költségeihez a régi erdélyi vármegyék és székely székek a nemesi telkekre kivetett adóval járultak. És a mikor harmincz esztendővel később, a nemzeti elnyomatás gyászos korszakában, elhanyatlott és korhadozóvá is lett a magyar színművészetnek ez a féltve őrzött ősi fészke: a szabadságharcz alatt oly súlyos csapásokat szenvedett erdelyi magyarság, élén Mikó Imre gróffal, ismét nagy összeget, körülbelől százezer forintot adott össze a színház épület átalakítására, uj fölszerelésére és egy pénzalap megteremtésére. Ugyanekkor, a hatvanas évek elején, a király ő Felsége — megvalósítván az 1841/3-iki erdélyi országgyűlésnek törvényczikkbe foglalt, de akkor szentesítés nélkül maradt végzését — a színházi alap tulajdonába bocsátotta a több mint nyolczvanezer forintot kitevő fölkelési pénzalapot; és 1870-től kezdve ő Felsége a legfelsőbb udvartartás költségeiből előbb tizenötezer forint, utóbb pedig mind máig évenként negyvenezer korona segélyben részesiti a kolozsvári színházat. A m. kir. belügyminiszter ur fenhatósága és az általa szervezett választmány felügyelete alatt álló színház — mint országos intézmény — 1886. óta rendes állami segélyt is kap, mely most a színházi uj épület költségeinek törlesztésére fordittatik. Királyi és állami támogatás biztosítja tehát állandó föntartását és fejlesztését a száz év előtti erdélyi hazafiak úttörő alkotásának, melyhez a nemzeti színművészet történetében az első bizlos lépés, az első magyar sikerek kegyeletes emlékei fűződnek . . . A kolozsvári régi színház bezárása és az uj színház megnyitása alkalmából a színházi választmány 1906. évi szeptember hó 7-én és 8-án országos jellegű ünnepélyt rendez, melyre a meghívókat a választmány nevében már kibocsátotta dr. gróf Bánffy Miklós Kolozs vármegye és Kolozsvár város főispánja, a színházi választmány elnöke. A belügyminiszter által, mint a kolozsvári színház rendelkező hatósága által jóváhagyott programm szerint, a színházi választmány az ünnepélyre meghívja: a törvényhozás két házát, a kormányt, az összes törvényhatóságokat, továbbá a tudományos, irodalmi, művészeti, közművelődési társaságokat és egyleteket, a magyar színházakat, a hírlapokat, a színházi történetében kiválóbb szerepet vitt családok tagjait, a kolozsvári helyi hatóságokat stb.