MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-21 / 262. szám

1906. szeptember 19. Budapesti szinpadok. Budapest, szeptember 21 A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, szombaton a Bohémélet és a Tánczegyveleg, vasárnap pedig a Lohengtin kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház- ban holnap, szombaton Giacosa egyfelvonásos vígjátékát: Az apród-ox adják. Paulai Erzsi, Szacsvai, Gyenes és Beregi játszanak benne. Utána Az ösztön t, Henry Kistemaeckeis drámáját adják elő, ebben az évadban először. Főszerepeit ezúttal is P. Márkus Emilia, T. Vízvári Mariska, Mihályfi, Odri és Pethes fogják játszani. Hétfőn, 24-én ünnepli a Nemzeti Szinház Madách remekmüvének, Az embet tragédiája-nak 200-ik előadását. A drámai költemény első előadása 1883. szep­tember 21-én volt Színpadra Paulay Ede alkalmazta. A 200-ik előadáson Ádámot Beregi, Évát Fái Szeréna és Luczifert Gyenes fogja játszani. * A Vígszínház-ban ma este a Riquette czimü vígjátékon kivül az Ocskay brigadéros első fel­vonását is eljátszzák. A londoni Eighty Club Budapesten időző tagjai ugyanis estebéd után megjelennek a Vigszinház-ban, a hol a fogadó­bizottság kezdeményezésére a Riquette előadása után az angol vendégek tiszteletére szinre hoz­zák az Ocskay brigadéros rendkívül szines és mozgalmas első felvonását, a melyben tudva­levőleg tárogató kiséret mellett kurucz dalokat éne*elnek. Az Ocskay biigadéros előtt a zene­kar Kun László vezénylete mellett ünnepi nyi­tányt játszik. A Vígszínház nagyérdekességü újdonságából, a Deborah czimü angol színmű­ből ma délelőtt tartották meg az utolsó főpró­bát. A darab kiosztása a következő: DEBORAH. Szi ti mii három felvonásban. Irta: Askew Claude. For­dította : Szalay Mihály. Személyek: Krillet Simon Deborah, a felesége... Waring Henri lan Anna néni Memke Hegedűs Kertész Ella Fenyvesi Tanay" Kiss Irén Csáki Irén A Magyar Szinház holnapra, szombatra tűzte ki A milliárdos kisasszony bemutatóját. Az újdonságban a Magyar Szinház úgyszólván egész személyzetét vonultatja fel. A pompás operettet ebben a szereposztásban hozzák szinre: A milliárdos kisasszony. Operett három felvonásban. Franczia eszme után ma­gyarosította Mérei Adolf, zenéjét szerzette Strauss József. Rendező: Megyeri Dezső, karnagy: Donath Lajos. Személyek: Stanley Ross Betty Nasa Véry Ákos Boleslaw herczeg. Basarethy Bamuba Tanteltaub Feigenbaum Wadson 1. Eva, masamód Demeter. Rusa, leánya Wuko Jegyző Inas... Szerb szolgáló Dr. Vajda Az újdonságban előforduló tánczok közül nagy hatást igér az első felvonásban a sofförök táncza, a melyet Tutcsányi Olga és hat tán­czosnő lejt; Kornai Berta kettőse Csapó Jenövei, a franczianégyes és a „Pesti szokás" refrénü tánczkuplé, a melyet Kornai Berta Gyöngyi Izsóval, Papir Sándorral és Kőváry Gyulával ad elő; továbbá Kállay Jolán két tréfás kettőse Ferenczy Károlylyal és Iványi Dezsővel és a finálé nagykeringője. A milliárdos kisasszony előadását vasárnap este megismétlik; vasárnap délután pedig A drótostót-ot adják elsőrendű szereposztással. ... Giréth Turchányi O. ... Kállay J. B. Szabó ... Ferenczy Iványi — Gyöngyi Papir ... Marosi Kornai B. — Csige Szentgyörgyi M. ... Sághy Bérczy — Takács Füstös E. ... Dőri A Királyszinház-nak sikerült visszaidézni azokat a sok-sok év előtti estéket, a mikor a műsor túlnyomó része az Offenbach- darabokból került ki. A franczia mester egyik leggyönyö­rűbb alkotása, A gerolsteini nagyherczegnő most már második hetébe fordul, s megszakítás nélkül minden este megtölti a nézőteret. A j pompás énekszámok mellett, a melyeket a czimszereplő Fedák Sári mellett főleg Környei Béla előadása érvényesít, Mailhac és Flalévy vidám, kaczagtató librettója ma is ellenállhatat­lanul hat a közönségre. Az Offenbach-operett mellett csak egy délutáni előadás jut más darabnak: a Gül-Babá-nak, a melyet vasárnap délután mérsékelt helyárakkal játszanak. A Népszínház- ban ma este kerül bemuta­tóra Major Simon Ipamuram czimü népszínműve. * A Fővárosi Nyári Szinház utolsóelőtti heté­nek műsorát a színlap alatt találják olvasóink. » A Városligeti Nyári Szinház-ban tegnap, csütörtökön volt Kazaliczky Antal Ne hagyd magad Slézinget! czimü énekes bohózatának sikerült reprize. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 21. A „Pillangókisasszony" uj szerep­osztásban. Puccini Pillangókisasszony-a, mint már megírtuk, uj szereposztásban kerül az idén szinre az Operaház- ban. A czimszerepet, a mely­ben tavaly Szamosi Elzának volt nagy sikere, Sándor Erzsébet és Ambrusné Etelka tanulja. Pinkerton szerepét pedig Arányi-tó 1 Gábot veszi át. A dalmű reprize valószínűleg még ebben a hónapban lesz. „A muskátli". A Nemzeti Szinház leg­közelebbi újdonsága eredeti magyar darab lesz. A jövő hét folyamán mutatják be Martos Fe­rencz Muskátli czimü háromfelvonásos víg­játékát, a melynek fő női szerepét Cs. Alszeghy Irma fogja kreálni. ,,A papa lánya". A Népszínház egyik legközelebbi újdonsága Molnár Gyula és Sztoja­novits Jenő énekes bohózata, A papa lánya lesz. A modern tárgyú magyar katonadarab fő­szerepét Petráss Sári játssza. Az előadás érde­kességét növeli, hogy egy huszárezredest Vidoi Pál igazgató játszik. A kétszázadik bemutató. A Deborah, Askew Claude háromfelvonásos színmüve, a mely holnap szombaton kerül bemutatóra, a Vígszínház 200 dik újdonsága. A szenzácziós darabból tegnap tartották meg az első diszle­tes, jelmezes házi főpróbát. „Ipamuram". — Szerző a darabjáról. — Igen tisztelt Szerkesztő ur I írnom kellene a darabomról, de nincs ne­hezebb feladat, mint az, hogy valaki a saját­járól irjon. Az Ipamuram-nak múltja és jelenéről ejtek azonban néhány szót. Megírtam 22 esztendős koromban, átdolgoztam kétszer; aztán bevártam hosszú esztendőket, mire újból neki fogtam az alapos gyomlálásnak és a darab ma este kerül bemutatóra a Népszínház ban. Jelene tehát az, hogy várja a jövőjét sikert avagy bukást. Szegény elárvult népszínmű! Benne tes­tesül meg a magyar nép lelke. Mindenütt ma­gyarosítunk és az igazán magyar műfajt halni engedjük. Joggal kérdezhetem: miért? A rohanvást haladó élettel czivilizálódik a nép is. Gondolkodása, szokásai és vágyai ha­ladnak a korral. Ha ez igy van, lessünk el kö­réből egy darab életet és rögzítsük meg azt. Ér-Diószegen, egy biharmegyei tőzsgyöke­res magyar faluban születtem; ifjúságomat Nagy-Szalontán a nép körében töltöttem el, megtanultam a népet öntudatlanul is ismerni, miközben nyelvezetét elsajátítottam; ilyen előnyök birtokában irtam meg az Ipamuram-at. Eltértem a régi mintáktól és irtam az élethez hiven. Da­lokat is szőttem a darabba; mert az a néplélek legfőbb kincse. E helyütt megjegyzem, hogy az Ipamuram témájának magva némiképpen hasonlít a Géczi István és Hegedűs Gyula Enyészet czimü da­rabjának meséjéhez; védjen meg azonban engem a plágium vádjának még az árnyékától is az a körülmény, hogy darabomat a Népszínház igaz­gatósága "már jóval előbb, 1904. évi junius hó 22-én előadásra elfogadta. A színházi jelentést is ki kell annyiban igazitanom, hogy ezt a da­rabomat semmiféle pályázatra be nem nyúj­tottam. Nyugodtan várom ugy a közönség, mint a kritika Ítéletét. Teljes tisztelettel Dr. Major Simon. Szinház! pletykák. Budapest, szeptember 21. Pulszky Tessza. — Egy regényes miivészházasság. — Pulszky Tesszát, bár már három eszten­deje, hogy nem szerepel a budapesti ntüvész­társadalomban, nagyon jól ismeri a budapesti közönség is. A gyönyörű szép szőke leányt nem kell, hogy bemutassuk közönségünknek, hiszen min­denki ismeri, különösen jól a színházi közön­ség, ha másért nem, hires mamája : P. Márkus Emilia révén. A mig a Nemzeti Szinház nagy művésznőjének leánya kisebb volt és nem hor­dott hosszú szoknyát, sürün lehetett őt látni édesanyja és Romola nővére társaságában egyik-másik szinház páholyában. De hogy megnőtt és viruló hajadonná fejlődött Márkus Emilia idősebbik leánya: ki­röppent az édesanyja otthonából és Bécsbe költözött, hogy az osztrák fővárosban keresse boldogulását azon a pályán, a hová a szive vonzotta és a hová az édesanyjától örökölt tehetsége utalta: a szinpadi pályán. Pulszky• Tessza szinpadi karrierje Bécsben gyönyörűen indult: a Burgszinház szerződtette tagjai sorába. A mily gyors emelkedéssel indult ' meg a Pulszky Tessza bécsi szinpadi pályája oly hamar ért is véget. Megint csak a szive szólt bele nagyratörő terveibe: az ifjú, szép művésznő jegyese lett Schmedes Eriknek, a bécsi Operaház világhírű, ünnepelt tenoristájának és e házassági terv miatt bucsut mondott a színpadnak. Pulszky Tessza és Schmedes Erik jegyvál­tásának hire igen nagy szenzácziót keltett Bécs művészeti köreiben, minthogy a hires tenorista abban az időben, a mikor Márkus Emilia leá­nyával megismerkedett, még nős ember volt. Sőt még ma is az, mert a válópör, melyet a felesége ellen indított, még nincs befejezve. A válópör most van folyamatban és a legutóbbi napokban még egy váratlan esemény miatt komplikálódott. Schmedes Erik felesége ugyanis „házasságtörés" czimen pört indított Pulszky Tessza és férje ellen és e pör nemsokára kerül egyik bíróság előtt tárgyalásra. Ha elitélnék Pulszky Tesszát és vőlegé­nyét : ez az osztrák törvény rendelkezése értel­mében azt jelentené, hogy Ausztriában nem léphetnek házasságra. De hát — nem fogják elitélni őket, mert erre nem lesz ok és jogalap. Pulszky Tessza valóban a menyasszonya a bécsi tenoristának, a kinek családja is a Schmedes Erik jövendőbelijének tekinti őt már régóta. Hiszen csak vissza kell emlékeznünk arra az automobil-balesetre, mely a nyáron érte Pulszky Tesszát és eszünkbe jut, hogy a gép­kocsin, melyet baleset ért, Pulszky Tessza tár­saságában ott volt Schmedes Pál, a bécsi teno­rista öcscse és ennek felesége. Az ifjabb Schmedes-pár a jövendőbeli sógornővel együtt indult kirándulásra . . . Egyébként pedig álljon itt egy igazán ille­tékes nyilatkozat, mely a következőket mondja: — Tessza legközelebb áttér a protestáns hitre és feleségül megy Schmedes Erikhez. Az esküvő a legnagyobb csendben Dániában lesz az őszszel . . .

Next

/
Thumbnails
Contents