MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-20 / 261. szám

2 1906. szeptember 19. Budapesti színpadok. Badapeit, szeptember 20 A Magyar Királyi Operaház-ban az első hét műsorán csütörtökön ma a Tosca, szombaton a Bohémélel és a Tánczegyveleg, vasárnap pedig a Lohengrin szerepel. A Nemzeti Szinház-ban ma, csütörtökön lép fel először nyári szabadságideje után P. Márkus Emilia a Georges herczegnő czimszerepében. Hétfőn, 24-én ünnepli a Nemzeti Szinház Madách remekmüvének, Az embei tragédiájű-nak 200-ik előadását. A drámai költemény első előadása 1883. szeptember 21-én volt Színpadra Paulay Ede alkalmazta. A bemutató-előadáson Ádámot Nagy Imre, Évát /ászai Mari és Luczifert Gyenes játszották. A három főszerepet a lefolyt 23 esztendő alatt következők adták: Ádámot Nagy Imre 53-szor, Szacsvay 41-szer, Pálffy 62-szer, Somló 12 szer, Bakó 12-szer, Beregi 14 szer és Odry 6-szor. Évát Jászai 74-szer, Fái Szeréna 59-szer, Hegyesi Margit 29 szer, Márkus Emilia 28-szor, Alszeghy Irma 9-szer és Paulay Erzsi 1-szer. Luczifert Gyenes 184-szer, Császár 8-szor és Ivánffy 8-szor játszotta. A 200-ik előadáson Ádámot Beregi, Évát Fái Szeréna és Luczifert Gyenes fogja játszani. • A Vígszínház nagyérdekességü szombati újdonságáról, a Deborah czimü angol színműről annak idején a legnagyobb elismeréssel irt az angol sajtó. A darab kiosztása a következő: DEBORAH. Szinmü három felvonásban. Irta: Askew Claude. Fordította : Szalay Mihály. Személyek: Krillet Simon ... Hegedűs Deborah, a felesége.. Kertész Ella Waring Henri Fenyvesi lan Tanay Anna néni Kiss Irén Memke Csáki Irén A szombati premierig a műsor ugy alakul, hogy a Riquette-1, Hennequin és Veber vidám darabját még pénteken ismétlik. Ma, csütörtökön a Sherlock Holmes kalandjai-1 adják. Vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal az Ocskay brigadéros kerül előadásra. • A Magyar Szinház szombatra tűzte ki A milliárdos kisasszony bemutatóját. Az újdonságban a Magyar Szinház úgyszólván egész személyzetét vonultatja fel. A pompás operettet ebben a szereposztásban hozzák szinre: A milliárdos kisasszony. Operett három felvonásban. Franczia eszme után magyarosította Mérei Adolf, zenéjét szerzette Strauss József. Rendező: Megyeri Dezső, karnagy: Donáth Lajos. Személyek: Stanley Ross Giréth Betty Turchányi O. Nasa Kálliy J. Véry Akos. B. Szabó Boleslaw herczeg Ferenczy Basarethy Bamuba Iványi Tanteltaub Gyöngyi Feigenbaum Papir Wadson Marosi Éva, masamód Kornai B. Demeter Csige Rusa, leánya • Szentgyörgyi M. Wuko Sághy Jegyző Bérczy Inas Takács Szerb szolgáló Füstös E. Dr. Vajda Dőri A szombati bemutatóig az Uj Messiás, Goldjáden zsidó daljátéka kerül szinre. Vasárnap, szeptember 23-án délután ebben a szezónban először A drótostót, Lehár Ferencz operettje a délutáni előadás. * A Királyszinház-nak sikerült visszaidézni azokat a sok-sok év előtti estéket, a mikor a műsor túlnyomó része az Offenbach-darabokból került ki. A franczia mester egyik leggyönyörűbb alkotása, A gerolsteini nagyherczegnő most már második hetébe fordul, s megszakítás nélkül minden este megtölti a nézőteret. A pompás énekszámok mellett — a melyeket a czimszereplő Fedák Sári mellett főleg Környei Béla előadása érvényesít — Mailhac és Halévy vidám, kaczagtató librettója ma is ellenállhatatlanul hat a közönségre. Az Offenbach-operett mellett csak egy délutáni előadás jut más darabnak: a Giil-Babá-nak, a melyet vasárnap délután mérsékelt helyárakkal játszanak. A Népszinház-ban pénteken kerül bemutatóra az Ipamuram czimü érdekes népszinmüujdonság, melynek szereposztása a következő: IPAMURAM Népszínmű dalokkal 3 felvonásban, irta és zenéjét szerzette Major Simon.. Személyek: Rogozi János Vidor Pál Bálint, a fia Szirmai Eszter, ennek a felesége Komlóssy E. Balogné } bszbe

r szülei p^Barcs A. Zsuzsika, Eszter testvérhúga Abelofszky G Özv. Kiss Istvánná, Rogozi testvérnénje Bera P. Fűzi Jóska... Pintér Boros, kötélverő Kovács Sára, a felesége Siposné Kenéz Julis, fiatal özvegy Zöldi V. Bató Ferke Újvári Miska, kocsis Pázmán Primás ... ... Bálint Kontrás _. Huszár Bögös Gyenizse Legények, leányok, muzsikus czigányok Történik Nagy szalontán, Rogoziék házánál, manapság. A nagysikerű Mókaházasság még csütörtökön szerepel a műsoron. * A Fővárosi Nyári Szinház utolsó előtti hetének változatos műsorát a szinlap alatt találják olvasóink. » A Városligeti Nyári Szinház-ban ma, csütörtökön van Kazaliczky Antal Ne hagyd magad Slézinget! czimü énekes bohózatának reprize. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 20 „Ipamuram". — Népszínmű újdonság a Népszinházben. — A Népszínház ezelőtt egy-két évvel pályázatot hirdetett népszínművekre. Természetes, hogy egész sereg pályamunka érkezett be: mert egészen „természetes", hogy ebben az elárvultnak nevezett műfajban nem a dráma lényeges, hanem, hogy a szereplők „édes lelkem" helyett „édös lelköm"-et mondjanak. Sajnos, a beérkezett pályamunkák legnagyobb része ilyen sallangos beszédű volt, csak éppen az hiányzott belőlük, a minek dráma a neve. Egyik beküldött munkán azonban elcsodálkoztak a bírálók: — Ez csak vérbeli iró müve leheti — mondták. Kiderült azután, hogy ennek az első pillanatra értékesnek bizonyult népszínműnek, az Ipamuram-nak — egy ügyvéd a szerzője, sőt a zenéjét is ő komponálta. Major Simon békéscsabai ügyvéd ez a nagytalentumu ember s az ő darabját mutatja be holnap este a Népszínház. Blaháné olvasta az Ipamuram-at. — Annyi szent, — szólt a nagyasszony — hogy a ki ezt a darabot irta, az — nem más népszínművekből irta. Szinte lebilincseli az embert az erő, a mely az Ipamuram-ból árad. Blaháné, a ki gyengélkedése miatt nem vállalkozhatott arra, hogy Major Simon népszínművének női főszerepét kreálja, igy nyilatkozott a Népszínház népszínmű-újdonságáról. A ma délelőtti főpróba közönsége, csupa tapasztalt és czinikus szinházi ember, nem igy nyilatkozott, de — ugyanezt gondolta magában. — Ejnye, hát csakugyan van még népszínmű ? — Csakugyan van. Az Ipamuram az. Nem népszínművekből kivágott népszinmü-alakok fecsegése untatja és boszantja az embert, hanem bámulatosan megkapó erejű, igaz szenvedelemtől lüktető parasztdráma köti le jelenésről-jelenésre az érdeklődést, parasztdráma, a melynek szereplői husból-vérből valók s gondolkodásuk éppúgy, mint a tevésük minden mozzanata emberi. Semmi hazug színezés, csupa realizmustól lüktető cselekvés. Ilyen az Ipamuram. A szereposztás csak növelheti majd a darab sikerét. Maga a czimszerep személyesitője a legkitűnőbb fémjelzéssel indítja útnak az Ipamuram-ai! a Népszínház igazgatója, Vidor Pál ugyanis beállt színésznek önmagához s ő lesz a czimszereplő. Nagyon nagy öröme telik a publikumnak, hogy ismét láthatja majd a nagy művészt. Komlóssy Emma és Szirmai osztozkodnak Vidor- ral nemcsak a szerepük nagyságában, de az előrelátható sikerben is, Kovács Mihályon, az ő kötélverő-figuráján pedig olyanokat nevet majd a közönség, hogy rengeni fog bele a Népszínház. Pantalon. Színházi pletykák. Budapest, szeptember 20. Vanda. - Egy szinpadi karrier kezdete. — A Királyszinház nagysikerű Offenbachreprizén föltűnt — és kellemesen tünt föl! — a Vanda szerepében egy kis fitosorru, szőke növendékleány. Borbély Lilinek hivják és nemcsak az a nevezetes az első föllépésén, hogy pompásan megállotta a helyét, hanem az is, hogy mig a többi szereplő tizenhat heti próba után játszott, neki csak egy, egyetlenegy próba jutott osztályrészül; mert ő az utolsóelőtti napon „ugrott be" a hirtelen megbetegedett Kazal Biri helyett. Borbély Lili erdályi leány. Kolozsvár mellett egy kis faluban ringott a bölcsője — mint a költők mondanák. Ez a bölcső azonban csak egy nagy mosóteknő volt; mert Borbély Lili nagyon szegény leány. A kis faluból nénje bement Kolozsvárra szolgálni és a kis Lili vasárnaponkint megmeglátogatta a nénjét. Jókedvű fiatal leány létére el-elénekelgetett mindig a nénjének és ez az ének nagyon megtetszett a ház úrnőjének: egy erdélyi mágnásasszonynak. Figyelmessé is tette a falusi kis leány hangjára egy barátnőjét, meg egy kolozsvári úriembert, a ki nemcsak nagy műértő, hanem nagy meczénás is. Hárman aztán összeálltak, a falusi kis leányt kistafirozták szépen és felküldték Budapestre Rákosi Szidi asszonyhoz tanulni. A falusi kis leány tanult szorgalmasan és ambiczióval. Kolozsvárról pedig küldték neki pontosan az apanázst. Most pedig kiállították az első csatasorba és — nem hozott szégyent kolozsvári pártfogóira. Ez a történet olyan, mint az ósdi regények első fejezete. Kolozsváron még meg vannak a régi virtusok, ott még vannak meczénások, a kik szívesen segítik előre a falusi kis leányokat, ha érdemesek reá! ... m. Felvonásközben. Budapest, szeptember 20 i. Laube mondásai a színházról. — Születésének százéves fordulója alkalmából. — A színházat csak egyeduralmi alapon lehet vezetni. Színházigazgató csak egy drámaíró legyen, a kinek van fantáziája és alkotó ereje. Fődolog a darab motívumait érvényre juttatni. Ehhez azonban a költő belátására, a drámaíró alkotóerejére van szükség: nem elég törölni, hozzá is kell tenni a darabhoz, el is kell belőle venni, változtatni is kell rajta. Ezt csak olyan ember teheti, a ki maga is ir darabokat. * Színészek és nézők egyaránt koruk gyermekei. A mi korunk nivellált és ezért kevesebb benne az eredeti, de élénk a szellemi élete. * A német szerző valósággal betegesen irtózik valaminek az átdolgozásától. „Szivesebben irok uj darabot" mondja és elköveti a régi hibákat.