MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-15 / 256. szám

1906. szeptember 15. VÍGSZÍNHÁZ. ati « » sttjuuauuwajootr . Az »Oeskay brigadéros« szövege. Első felvonás. Történik Pyber vikárius szkacsányi udvarházában. A vikárius rakosgatja le ezüstholmiját palócz-szolgája segitségévei, mert német katonák ütöttek tanyát a faluban] Az ezüstholmi azonban igazában veszedelemben forog, de nem a németek garázdasága miatt, hanem Ocskay kuruezai miatt, a kiket Dili, ä bosszuvégyó czigányleány jeladása hív a faluba. Mint a villám jelenik meg brigádjával a »tűz fejedelme« : Ocskay László, rajta üt a németen és kuruczaival bevonul a vikárius házába. A vikárius nála időző húgaival, a Tisza-lányokkal, Jutkával és Ilonával, a kit egykor feleségül kért Ocskay László, de más hitvese lett, menekül a földalatti pinczébe. Ocskay megjelenik a Pyberházban, összetűz titkos ellenségével: Ozoróczival, a fejedelem hoppmesterével, azután kiadja a rendeletet, hogy a német foglyok kivégeztessenek. Öccse, Sándor, kegyelemre akarja bírni, és mikor mar kérés-könyörgés nem használ, éjnek idején, mikor Ocskay álomra hajtja fejét, elhozza hozzá Tisza Ilonát, régi szerelmét, hogy az bira könyörületre. Ilona szerelmét igéri cserébe a rab labanezok életéért és Ocskay enged. Ilona, i'mennyasszonya, boldogan hirdeti az elitélteknek, fehér keszkenőjét lobogtatva, hogy Ocskay pardont adott. Második felvonás. Történik Léva város piaczán, a Tisza-ház előtt. Léva város meg a kuruezság mulat Ocskay brigadéros nászéjszakáján. Szörényi százados-kapitány is éjjeli zenét ad, a Tisza-ház előtt, az uj párnak. Jávorka hadnagy, a kit Ocskay a Pyber házában fogadott katonájává, árulást sejt és ezt Ozoróczinak tudtára is adja. Észrevette, hogy a palócz, a ki most Ocskay szolgája átszökdös a német táborba hirvivéssel. Pyber küldözi őt, mert a vikáriusnak Heister generális a győri püspökséget helyezte kilátásba az esetre, ha Ocskayt brigádjával együtt a császár pártjára téríti. Ocskay Szörényivel a rabokat a német táborba küldeti, cserébe a kuruez rabokért és Tarics főhadnagyért. Szörényit azonban útközben nagyobb fegyveres erő támadfa meg, a rabokat kiszabaditjnk. Alig hozza ezt hirül Szörényi, Pyber jelenti, hogy Ocskay palócz szolgáját Ozoróczi eliogatta és magával vitte a fejedelem börtönébe, mert a rabtranszport dolgában a hoppmester árulást sejt. Ocskay megfúvatja trombitáit, kardot köt és indul kuruczaival Ozoróczi nyomába. Harmadik felvonás. Történik Trencsén közelében, Rákóczy Ferencz ideiglenes főhadiszállásán. A palóezot megkötözve hozzák a fejedelem előszobájába, de hiába faggatja Ozoróczi, nem akar vallani. Pyber titokban hallgatásra biztatja. Ocskay jő, feleségével, kihal 1 gatásra a fejedelemhez, de Rákóczi, a ki előOzoróczi már megrágalmazta a brigadérost, nem fogadja őt el és egy órai várakozás után Ocskay, vérig megbántva, bosszút lihegve megy el Rákóczi udvarából, Ilonájával, a nélkül, hogy kihallgatást nyert volna a fejedelemnél. Alig távozik, ágyúdörgés hallatszik, a német megszegte a fegyvernyugvást. Rákóczy tisztjei Ocskau után rohannak, hogy szálljon harczba a német ellen. Változás. Történik egy nemesi udvarháznál Ocskay szálásán. Ocskay színlelt nyugalommal játszik ostáblát feleségével, mikor az udvari kamarás lihegve jön és jelenti a történteket. Ocskay gúnynyal elutasítja és ugy neki, mint öccsének és Szörényinek konok makacssággal kijelenti, hogy ma nem száll hadba. Őt váratta a fejedelem, most várjon a fejedelem is ő reá. Csak mikor egy karabélyos tiszt jön, véres fővel a csatatérről és elmondja, hogy minden kuruez az Ocskay nevét kiáltja és az egész had őt várja, kap kardjához Ocskay László és riadót fúvat. Már indulófélben vannak a harczba, mikor megjelenik Ozoróczy és tudatja Ocskayval, hogy a fejedelem renitencziájáért megfosztja őt rangjától és kiveti hadából. Erre Ocskay a fejedelem ellen fordul, hadát ellene akarja vezetni és Jávorkának megparancsolja, hogy tépje le a házát diszitő Rákóczi-zászlaját. Jávorka azonban megtagadja az engedelmességet, kivont karddal a zászló védelmére áll, mellé sorakozik Ozoróczi, sőt Ocskay Sándor is, a ki bátyjának visszadobja a kardot, mit tőle kapott, azzal a felkiáltással: »Ad Rákóczy másikat 1« Negyedik felvonás. Történik Ocskó faluban. Ocskay átpártolt a labanezokhoz. A porrá égetett faluban néhány megmaradt kuruez vitézével és hűséges Szörényijével táborozik a többi labancztiszttel. Hivei nagyrésze elhagyta őt, a brigád nagyrésze visszaszökött a kuruezokhoz, végtére Szörényi sem tartja ki mellette, mikor felhangzik a tárogatón a magyar nóta : futva menekül a hazaáruló Ocskaytól. Jávorka hadnagy, barátnak öltözve, tőrbe csalja Ocskayt és elfogatja az árulót. Ocskay brigadéros nem is védekezik. Csak az imént vágta szemébe a vérpadra hurczolt Tarics, hogy ő áruló. Lelkében megtörve megadja magát, bucsut vesz Ilonájától és indul Újvárra, a hol fejét véteti a fejedelem. Az Ocskaybrigád vitézei meghajtják a zászlót és üdvözlik a halálba induló hőst. »Ocskay brigadéros — jó éjszakát 1« Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ, Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a k.rmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék maguka:, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy 6 is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja is a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye.'Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek e nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esőja segitségévei rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a Jogászság között egy nagy frateraizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabüejivel végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hivta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben Járulnak a magyarok isten? elé, hogy ő- szüntesse meg a vészes ilkpotokat. A szobrok köz üt megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor tenkölt szavakca icér felárrá, hogy a küldöttség vszetését vália) r. el. A Nagyasszony élére áll e. szobroknak és iáklyával kezében vezeti őkit a magasba. Negyedik kép. A jövő álma A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-« a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva láts2ik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Fővárosi Nyári Szinház. »A csöppség« szövege. I. felvonás. Dengelegit, a ki gazdag ember volt, megcsalta a felesége. Ezt beszélte, pletykázta mindenki és Dengelegi elhitte. Felesége elhagyta, eltűnt, az állítólagos csábitót nem volt föllelhető. Dengelegi egyedül maradt 10 éves leánykájával, a kit gyűlöl, mert nem hiszi, hogy az ő gyermeke. Életét a csábító sikertelen keresgetésével és ivással, kártyázással tölti. Pusztulni akar. Czélját éri. Birtokát, vagyonát már elvesztette. Holnap a hajlékát ia elliczitálják. Nincs más menekvése, mint a halál. Elhatározva agyonlövi magát. Utolsó estéjét mulatozással tölti. Bántja mégis a lelkismeret, hogy a csöppség hajléktalan árva imarad Gondoskodni akar mégis a gyerekről. Utolsó pár forintját a csöppségre tesztálja. Ám, most tudja meg, hogy a felesége csábítója Amerikában van. Nem halhat meg, előbb bosszút kell állnia. Megy a csábító után. Hogy a csöppséget meg ne fossza a neki szánt segítségtől s neki is maradjon költsége az útra, a szerencséhez folyamodik. Barátjával, Ambróval kártyázni kezd és veszt. Utoljára ősi pecsétgyűrűjét is blattra teszi s elveszti. A gyürüt nem tudja levenni az ujjáról. Mit tegyen? A gyűrűért zálogba adja Ambrónak a csöppséget. II. felvonás. Ambró elhanyagolt, piszkos, házában Sára gazdasszony uralkodik. Ambró maga is fél Sárától, a ki éppen dühöng, hogy Ambró az éjjel is dorbézolt valahol. Megjön a kocsis s hozza az ócska lim-lomot, a mit Ambró az éjjel Dengelegiről nyert és hozza az eleven zálogot: a csöppséget. Sára durván fogadja a csöppséget, kidobással fenyegeti. A durva föllépésre a kis csöppségben fölébred az uri vér, sarkára áll és Sára asszonyt egy merész föllépésével megleczkészteti, hatalmaskodását teljesen megtöri. A rendetlen cselédséget is ránezbaszedi, rendre szoktatja. Mire Ambró hazaérkezik, meglepetve tapasztalja, hogy rend van a házánál, melyben úrrá lesz a csöppség intervencziójával. S hogy müve teljes legyen, a csöppség az Ambró vagyonára spekuláló Lenczi bácsit és Márta kisasszonyt, ki el akarja magát vétetni Ambróval, kifüstöli a házból. III. felvonás. Három éve van már a csöppség Ambró házában. A rendétlen, piszkos kúriából szép uri ház lesz. A gazdaság réndben, a gazda szorgalmas, jó gazdává lesz. Am, a plébános ur azt mondja Ambrónak, hogy a csöppség nem maradhat tovább a háznál. Már 18 éves, nagy lány és Ambró nevelő-apának igen fiatal. Ambró és a csöppség szomorúan készülnek a válásra, mikor hazaérkezik Dengelegi. Amerikában megvagyonosodott, haza jött, mert megtudta, hogy felesége ártatlan volt, jóvá akarja tenni, a mit lánya ellen vétett. Tartozását megfizeti s viszi a csöppséget Amerikába. Ambró és a csöppség most ébrednek annak tudatára, hogy ők szeretik egymást s Dengeleginek meg kell elégednie azzal, hogy áldását adja a fiatalok frigyére. Színházakban előadott dalok és zenedarabok Gramofonra és Plionografra kapható Sternberg S5SÍ