MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-13 / 254. szám

2 1906. szeptembe

r 13. 7 Budapesti színpadok. Badapett szeptember 13. A Magyar Királyi Operaház-ban szeptember 16-án, vasárnap lesz a megnyitó előadás, a mikor is Goldmark Sába királynője czimü dalmüve kerül színre. A Nemzeti Szinház-ban ma este Cyrano de Bergerac-ot adják, a czimszerepben Pethessei. Pénteken az A hol unatkoznak, Pailleron vígjátéka van műsoron. Szombaton lesz az uj szezón bemutató-előadása. Ekkor kerül először szinre Butti Luczifer czimü négy felvonásos drámája. A nagyérdekességü újdonságot ebben a sikerült szereposztásban mutatja be a Nemzeti Szinház: LUCZIFER Dráma 3 felvonásban, irta Butti E. A. Fordította: Dr. Hevesi Sándor. Személyek: Alberini Gál Regina Paulayné Guido Odry Senardi Mihályfi Matild Lenkey H.. Abbadia Gabányi A Plébános Molnár Grófnő Gerő L. A főgymnázium igazgatója Horváth J. Olasz tanár Szőke Pedellus Abonyi Orvos Hajdú Cseléd Demjén M. Ápolónő -- Munkácsy M. Az újdonság második előadása vasárnap este lesz. Vasárnap délután Pry Pál kerül szinre a czimszerepben Vizváry Gyulával, hélfőn pedig a Romeo és Julia, Paulay Erzsivel és Beregivel a kél vezető szerepben. Erre az előadásra a mérsékelt helyárak érvényesek. • A Vígszínház e heti műsorán még kétszer szerepel a Riquette, Hennequin és Weber nagysikerű bohózata. Az újdonságot még pénteken és jövő vasárnap este adják. Ma este a Loute és szombaton az Ocskay brigadéros kerül szinre. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal az Araykakas-1 adják. A Magyai Szinház- ban ma, csütörtökön 115-ször kerül szinre az Exlex, Rajna Ferencz revüje. Az immár ötödik jubileumához, a 125-ik előadáshoz közeledő darab a hét minden estéjén szinrekerül s a főszerepeket mindenkor Komái Berta, Kállay Jolán, Szentgyörgyi Márta, Utay Mella, Fetenczy Károly, Tollagi Adolf, Iványi Dezső, Giréth Károly és Köváry Gyula játsszák. Vasárnap délután A koldusgróf-ot adják százhuszadszor. A »Magyar Színpad* tárczája. Offenbach. — „A gerolsteini nagy herczegnő" mai reprizéhez. — A kölni rabbinus hitehagyott fiának: Offenbach Jakabnak hódol ma este a Királyszinház, a mikor egyik remekét: A gerolsteini nagyherczegnő t, ehhez az operett-műremekhez méltó előadásban, a legnépszerűbb magyar operettprimadonnával, bemutatja színpadán. Hódol az Offenbach halhatatlan emlékének ma a közönség is. Tapssal és reá való emlékezéssel. Kétlelkű melódia, melyben a pajzán életöröm kaczagó hangjai kelnének birokra a keserű melankólia zokogó ütemeivel, illenék a reá való emlékezéshez. Dallal szeretnők idézni emlékét, hozzá méltó dallal, himnuszszal, a milyen csak ittas pogány istenek ajkain fakadhat. Ki tud ma ilyen dalt zengeni? Az operett múzsáját ő keltette életre csókjaival és a lenge, könnyelmű és szeszélyes istenasszony hű maradt hozzá élete fogytáig. Hogy eltávozott, a múzsa már csak kaczérkodott utódaival, a kik mind örökösei és követői igyekeztek lenni. A hagyatékán még ma is marakodnak, de mennél serényebben fosztogatták, annál fölényesebb eredetiségben tündökölt az ő egyedülvalósága. Az operett — ez az éppen az ő földjén százszor eltemetett, elsiratott és százszor uj életre elevenedett műfaj — tőle való, az ő szülöttje, dédelgetett és tündéri javakkal megajándékozott A Királyszinház- ban ma este kerül A gerol; steini nagy herczegnő először előadásra. Offenbach operettje a hét minden estéjén szinrekerül. « A Népszínház uj Lehár- operettjének, a Mókaházasság-nak, minden előadása a siker teljes jegyében folyik le, a nézőtér a hűvösebb idő beálltával egyre népesebb lesz s a közönség lelkesedéssel ünnepli a főszereplőket, a kik kiválót nyújtanak. Holnap, pénteken Bélái Izor és Fejér Jenő operettjének, a Katalin-nak lesz 99-ik előadása, Wlassák Vilma operai énekesnő vendégfelléptével. * A Fővárosi Nyári Szinház változatos műsort állított össze erre a hétre. Pénteken Lili kerül szinre Feledi Boriska vendégfelléptével, ma este Egy szegény ifjú története, szombaton a Csöppség és vasárnap este a Quasimoáo kerül szinre. Vasárnap délután a Cornevillei harangok kerül szinre. • A Városligeti Nyári Szinház-ban holnap, pénteken lesz a bemutatója a Filia hospitalis (A diákiiindér) czimü négyfelvonásos színműnek, mely iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A külföldön szenzácziós sikert aratott darab főszerepeit : Feld Irén, Papp Etel, Somlay, Bihari, Szentes, Véitessy és Le'Derlé játsszák. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 13. „Luczifer". — A „Nemzeti Szinház" szombati újdonsága. — A Nemzeti Szinház ezidei szezónjának a programmján több olasz irő szerepel. Közöttük Gabriele D'Annunzio, a másik E. A. Butti. Magyar színpadon mind a kettő ezúttal jelenik meg először. D'Annunzio drámájának majd csak a télen ejtik sorát, de a Butti darabja, a Luczifer, mint az uj évad első újdonsága, már holnapután, szombaton kerül bemutatóra. A Luczifer névvel, a dráma hősét: Alberinit gúnyolják a darabban. Alberini tanár ugyanis szabadgondolkodó és istentagadó. Az emberek félnek tőle, rossznak tartják, holott rendkívül jó ember; a ki szereti a gyermekeket és a virágokat. Sok esztendővel ezelőtt pap volt: vakbuzgó, a dogmatikus elvek igaz hivője. Ekkor találkozott egy nagy tudományu emberrel, a ki meggyőzte. Alberinire olyan hatással volt ez a találkozás, hogy levetette a reverendát, kilépett az egyház kötelékéből és megnősült. A fiát már ugy neveli, hogy meg se keresztelteti. neveltje, a kik az ő halála után mindmáig az operetthez nyúltak: mind, mind az ő epigonjai. Nem nagy dolog ez az egész operett Bach, Beethoven vagy Wagner Rikárd a kulturhistóriában nevezetesebb mériföldjelzők, mint Ottenbach Jakab. Zenészekkel, a kik Offenbachot csak komponistának nézik, dehogy is vitázunk. Nem komoly dolog az operett. De Offenbach az emberiség egyik legnagyobb jóltevője Ujjongó érzésekkel és halatelt szeretettel kell rája gondolnunk nekünk, maiaknak különösen, a kik a sivár, bágyasztó, örömtelen nappali dülekedés után ha jön az est: hozzá menekülhetünk és héltől tizig mámorba ringathatjuk lelkünket. Az ő alkotásainak illatától ittasulunk meg és — evőé, evőé! — nem törődünk a holnappal .. . Offenbach Jakab bölcs volt és költő és csak azután nagy muzsikus. Epikur és Juvenal szólt általa az emberiséghez, az ő zsenijének legkedvezőbb korban. A sécond empire forró és tulfeszült levegőjéből, mint eleven életerőből táplálkozott az ő tehetsége. Szerencsés korszak, mely magáénak mondhatta, szerencsés művész, a ki igy megtalálta a maga korát! Ennek a kornak arczulatjára Offenbach Jakab, a ki pedig csak operettmuzsikát komponált, nyomta a legpregnánsabb bélyeget. Hogy ily szerencsés korban született, nőtt alkotott és hódított: sohasem muló nagyságának és minden időkre szóló hervadhatatlanságának a titka. Olyan korban öltögette a nyelvét és űzött gúnyt istenes, szent dolgokból, a mikor az emberek szívesen és önfeledten kaczagtak a — Minek? — mondja egy brilliáns jelenetben. — Az emberek üres palaczkok. Attól függ, mit öntenek beléjük . . . Guido, a fiu, a mikor megnő, beleszeret egy Senardi nevü ember leányába. Senardi megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy Alberinit istentagadó voltáért Luczifernek hívják és megtagadja a házassághoz való beleegyezését. De Guido mégis elveszi a leányt, a ki három hónapi boldog házasélet után halálosan megbetegszik. Hiába a tudomány segítsége: közeledik a katasztrófa. A fiatal ember kétségbe van esve és kétségbeesésében apjától kér vigaszt. Alberini nem tud válaszolni; mire Guidó egy hatalmas jelenetben szemrehányásokat tesz neki, Istenhez kezd fohászkodni és a mikor az ajtón belép a pap, hogy a haldoklónak feladja az utolsó kenetet, a kétségbeesett ember feléje kiált: — Az Isten! . . . Az Isten . . . Butti gyönyörűen irta meg ezt a darabot. Komoly, jelentős irodalmi munka; semmi frázis, szóvirág nincs benne. A mi benne megvan irva^ kőbe vésett igazság. Olaszországban sok port vert fel a darab. Az egyház be is akarta tiltatni és az olasz kormányhoz fordult ezzel a kéréssel. De hiába. A Luczifer egy trilógiának első része. Ebben a hit és hitetlenség, a másodikban a szerelem és a harmadik részben a szoczializmus problémáját tárgyalja a szerző. Abból a tökéletes előadásból is, a melyben nálunk a Luczifer szinrekerül, kiválik majd a Gál Gyula alakitása. Ö játssza a czimszerepet és olyan sikert fog aratni benne, mint annak idején egy másik olasz iró darabjában, Gerolamo Rovetta Becstelenek czimü drámájában. Pierrot. Színházi pletykák. Budapest, szeptember 13. Az elsülyedt város. — A „ Mókaházasság" mókáiból. — A Népszínház- ban mostanság az egész világ fölött mosolyognak: van is rá okuk, mert a gyönyörű zenéjü Lehár-operett, a Mókaházasság premiérje óta minden este zsúfolt a nézőtér. Van tehát öröm a Népszínház színpadán és a szereplők jókedve első sorban abban nyilatkozik meg, hogy — egymást ugratják. Tegnap este Fekete József karmesteren volt a sor: azaz — őt ugratták. A dolog megértéséhez tudni kell, hogy van Feketé-nek egy operája, Az elsülyedt város maguk hitének rovására is, olyan korban verte fel dévaj rigófütytyel a szent berkeket, a mikor guny és kaczaj kisérte a berkekből szerterebbenő ősz és agg pacsirták ijedt menekülését. A hellén komédiák csúfolódó dalosa ezért alkotott egyszerre tökéleteset, nagyot, művészit és maradandót. A zseni, ha az első lépésnél bátortalan, esetleg sohasem reparálható hibát követ el: Offenbach merészen, vakmerően adta magát és csak igen rövid ideig küzdöttek ellene hasztalan. „A két vak"-tól a „Hoffmann meséi"-ig egy biztosan, kitérések és zökkenések nélkül emelkedő diadalut a pályája. Mire leirta az utolsó kottát: Offenbach az emberiségé volt. És ezt a vakitó karriért a soha meg nem öregedő boulevardier bűbájos nonchalance ával csinálta végig, állandó gunymosolylyal ajkain, fenékig üritve minden huszonnégy óra gyönyöreinek poharát. Közelébe juthattak sokan. A bécsiek csakúgy, mint franczia epigónjai, sőt magyar földön is akadt nem is méltatlan tanítványa. De nélküle egy se találta volna meg a siker útját, a minthogy nélküle ismeretlen volna az a műfaj, a melynek operett a neve. j Illenék a mai alkalomhoz, hogy végigkísérjük az ö érdekes élete folyását, hogy csoportosítva százegynéhány munkáját, nézzük és értékeljük művészetét. De mi csak emlékezni akartunk rája, hogy szeretettel hódoljon emlékének ma mindenki, a ki valaha feledést, vigaszt, örömet és gyönyörűséget talált az ö melódiáiban. _ u