MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-11 / 160. szám

1906. juniu s 9 • n Budapesti színpadok. Badapest, junius 11. A Magyar Királyi Operaház idei szezónja A varázsfuvola tegnap előadásával véget ért. • A Nemzeti Színház e heti eseményéről, a Hamlet századik előadásáról mai számunk tár­czájában közlünk avatott tollból eredő érdekes czikket. A hét érdekes és változatos műsorát a Nemzeti Színház szinlapja alatt találják ol­vasóink. A Vígszínház e heti műsorában ötször sze­repel a színház legutóbbi nagy sikere, A kaczagó menyecske. Soulié pompás bohózatát ma, vasár­nap, adják, azután hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap. A következő hetekben is a sze­zón végéig minden vasárnap, hétfőn, szerdán és pénteken játszszák. A kaczagó menyecskét, a melynek eddigi előadásai maximális bevéte­leket eredményeztek. Kedden népies előadásul fél helyárakkal a Trilby kerül szinre. A czim­szerepben Halmi Margit lép fel. Svengalit pedig Fenyvesi Emil személyesiti. Csütörtökre Az őrnagy ur felújítását tűzték ki. Szombaton ismét repriz lesz, amennyiben fölelevenítik A csodagyermek et, a régibb játékrend egyik legsikeresebb víg­játékát. * A Magyar Színház-ban a héten, szombaton kezdi meg a nagyhírű olasz gyermekopel a- tár­sulat előadásait A szevillai borbély-lyal. A Guerra igazgatása alatt álló hires társulatról mai számunk más helyén bővebben irunk. Hétfőn és csütör­tökön A koldusgróf, kedden és szerdán a Messiás kerül előadásra; az utóbbi dalmű ezúttal uj főszereplővel: B. Szabó Józseffel. Az olasz gyermekopera nagyérdekességü előadásaira már váltható jegy a színház pénztáránál és a Bárd­féle városi jegyirodákban. A Királyszinház-ban természetesen a hét minden estéjén a nagysikerű es állandó vonzó­erejű Madár Matyi kerül szinre, mely a minap már huszonötödik előadásának jubileumát is megérte. A pompás látványossság mindig Sziklai Kornéllal és Medgyaszay Vilmával a főszere­pekben kerül előadásra. Jövő vasárnap délután Rákosi Szidi szinésziskolájának növendékei, rendkívül mérsékelt helyárak mellett, a János vitéz-t adják elő. A Népszínház nézőterét most újból benépe­síti esténként Guthi Soma uj átdolgozásu Smolen Tóni-ja, melyben a politikai vonatkozások a közelmultat támadják a közönség lelkes tetszése mellett. Az ünneplő hangulat, mely a Smolen Tóni, Kovács Mihálynak pompás alakítási nyo­mán támad, olyan, mintha csak most kezdené meg hóditó útját Guthi Soma mulatságos élet­képe. Kovács tulipános kupiéi, Petrás Sári, Ká­polnay Irén uj angol tánczai s a kis 8 éves Tarnay Margitnak zsokétáncza, Harmath Hona éneke, Szirmúi alakítása s Vágó humoros inasa még sok vidám estét biztosítanak a Népszínház utószezonjában. Smolen Tóni a héten minden este előadásra kerül. A Fővárosi Nyári Színház e heti műsora nagyon változatos. A fekete tenorista czimü nagysikerű operett háromszor szerepel a mű­soron, kedden és szombaton opera-előadás lesz: a Linda és A tévedt nő kerül szinre. A Városligeti Nyári Szinház-ban nagy gond­dal folynak a próbák A szoknyahős czimü zajos sikerűnek Ígérkező uj operettből. A czimszerep eljátszására Németh Józsefet, a Királyszinház népszerű művészét szerződtették s ugy őt, mint Turcsányi Olgát, a ki egy mosóleányból herczeg­nővé lett leány szerepét játszsza, rendkívül hálás szerepekhez juttatták. HEGYI ARANKA (1855- 1906.) A Hoffmann meséi-nek Antóniája áll előt­tem, kezében hervadt rózsaszál, bánatosan, meg­törölt szemmel, a halál közeledését sejtő pillan­tással néz le rá, mig ajkáról szomorú sóhaj fakad: — Messze száll, délre a gerle . . . Ah 1 Messze szállt. . . Hegyi Aranka nincs többé! Csendesen, észrevétlenül vonult félre közü­lünk, nem láttuk megöregedni, elpusztulni s amilyen diszkrét, finom izlésü volt a színpadon, ugy is halt meg. S koporsójánál össze fog­nak gyűlni barátai, pályatársai, felhangzik a rettenetes karének... És vájjon marad-e szem szárazon? Mert ki pihen ott virágok, koszorúk alatt, kit kisér a czigányok szomorú serege ... Nem mulott-e el vele együtt életünknek sok gyönyörű érzése, sok szines álma, nem siratjuk-e annál a koporsónál emlékeinket? Látjátok Szaffit, amint az alkonyi csöndben a színpadra lép? Saruja lépésének csak neszét se hallani, megáll büszkén, szomorún s egy­szerre csak megszólal az ezüstös hang: — Vigyázni kell, félni kell a czigány­leánynak . .. S a nézőtéren mindenkit édes-bus érzés fog el, a sziv túláradó poézissel telik meg s azzal a tiszta gyönyörűséggel, melyet csak a művészet, csak az igazi tehetség tud elő­varázsolni. Sehol bántó disszonanczia, sehol mérték­telen vágyódás, ízléstelen tapshajhászás, reklám­vadászat, de mindig, mindenütt finom gondol­kodás, előkelő izlés és valami veleszületett me­lankólikus báj — ez volt Hegyi Aranka. A hogy a színpadon megjelent, ahogy az utczán végigment, mindenütt magával vitte azt a gracziózus előkelőséget, a melyet se eltanulni, se megtanulni nem lehet . . . Oh, hol vagytok Olympia, Antonia Stella? Hová lettél bűbájos Lancelot, igéző Coralie, forró leheletü Páris, hová tűntél bűbájos, szo­morú Lili ? .. . Játszi költészet szellemárnyai, ti dicsőséges siker között született és elmúlott alakok, elhangzott énekek és elröppent sóhajok ébredjetek . . . Keljetek fel, menjetek seregestől egy csöndes, szomorú koporsóhoz, a hol úrnő­tök pihen, a hol ti nyugosztok . . . Vegyétek elő a múltnak minden virágait, a taps, a dicsőség babérját és hintsétek teli, áraszszátok el hervadó szirmokkal Hegyi Aranka koporsóját . . . —r. Színházi pletykák, Budapest, junius 11. I. Majmuna esernyője. Hogy kicsoda Majmuna, azt most már — a mikor a Madár Matyi vidáman evez a Király­szinház vizein az ötvenedik előadás jubileuma felé — nem kell nagyon magyarázgatnunk a budapesti szinházbajáró közönségnek. A »Magyar Színpad* tárczája. Hamlet — — A „Nemzeti Színház" századszor. mai ünnepi előadásához. — i. Ma este századszor adják elő a Nemzeti Színház-ban a britt költőfejedelem egyik leg­kiválóbb tragédiáját, Hamlet-et. Immáron a második Shakespeare-áaxab, mely ezt a ritka jubileumot megéri. Ezelőtt 67 esztendővel, 1839. november 16-án, Egressy Gábor jutalomjátékául adták először ezen a színpadon. Azóta folyton a műsoron maradt, s a dán királyfi bus története immáron két generácziót hatott meg, két nem­zedék gyönyörködött örökszép poézisében. Elmúlt idők nagy emlékei ujhódnak meg lelkünkben a jubiláris előadás alkalmából, s e sorok czélja nem egyéb, mint néhány kiszakított lap egybeállítása e 67 év érdekes, dicsőséggel teljes történetéből. Hamlet-et nem a Nemzeti Színház-ban játszották először az akkori kis, minden izében német városkában, Pesten. Német volt a főváros s a német színészet volt ur a színpadon. Tömérdek küzdelem, önfeláldozó lelkesedés vivott szinte csodálatos harczot, hogy a magyarság maroknyi csapata kivívhassa szent jogát: magyar nyelven hirdetni az igét. Rossz­indulat, elfogultság, kishitűség ellen folyt ez a titáni küzdelem s hála, az egész magyar nem­zet soha el nem muló köszönete illeti meg azokat, a kik ennyi akadály, guny, üldözés ellenére végigküzdötték e szent harczot. 1810-ben, márczius 29-én, adták először magyar nyelven Pesten a Hamlet-tet, a melyet Schröder német fordításából Kazinczy Ferencz ültetett át nyelvünkre. Kulcsár István „Magyar Theátromi Társasága" küzdött ekkor Pesten a túlnyomóan német lakosság közönye ellen, nagy .nyomorban, emberfeletti erővel. Mindössze 12 férfi és 7 női tagja volt a kis társulatnak. A szinház, a hol Hamlet tragédiáját először adták elő Pesten, kicsiny volt és kezdetleges, mint maga az akkori magyar színészet. A régi országúton, a mai Károly-körut 7. számú ház helyén állott akkor a „Schröder-ház". Ennek a „szállájá"-ban, egy tánczteremből hevenyészett színházban játszott a kis szinészcsapat, s itt adták elő a Hamlet-et. 1810-ben három előadást ért meg, 1812-ben már a Rondella-szinház-ban játszik a társulat s itt is előadták még ebben az esztendőben. Ugyanitt 1814-ben két előadást ért meg. Ezután hosszú ideig hiába keressük Hamlet-et a pesti színtársulatok műsorán. 1834. julius 26-án adja végre elő Fáy András és Döb­rentey Gábor művészgárdája, a melyben már olyan kiváló nevekkei is találkozunk, mint: Bartháné, Kántorné, Laboifalvy Róza, Déryné, Szentpéteryné, Telepyné, Baitha János, Fáncsy Lajos, Megyery Károly, Tóth István, Szerda­helyi, Szentpétery, Egressy Gábor. Ez utóbbi játszotta Hamlet-et s ő alkalmazta újra szinre Kazinczy fordítását. II. 1837-ben nyilt meg a Nemzeti Szinház s ezzel a Hamlet is állandó otthont talált. A Nemzeti Szinház-ban nem került szinre sohasem Kazinczy fordítása, hanem már az első estén Vajda Péter fordításában adták elő. Egressy Gábor alkalmazta szinre s az ő jutalom­játéka volt azon az estén. Az első Hamlet-szín­lap igy hangzott: bénet pesti magyar színház. «. Szombaton, November 16-án 183B. Egressy Gábor' javára, uj színi elrendezéssel eléször, bér.szünettel adatik HAMLET. Szomorújáték 5 felvon. Shakspeare után eredetiből fordította: Vajda Péter. A' magyar tudós-társaság' költségén. Személyek: Claudius, Dania' királya . Hamlet, az előbbi király' Sja, a' mostaninak unokaöcscse (mostoha fija) Fortinbrass, norvégiai herczeg... Polonius, fökamarás Horátius, Hamlet' barátja... Laertes Polonius' fija Voltimand 1 Cornelius I Rosenkranz ) udvarnokok •_.. Gvildenstern i Osrik ' Egv másik udvamok Halottbiztos Bernardo } „_"... Francisco, katona . Reynalde Polonius' apródja ... Egy követ Hadnagy Egy ur Dán nemes Angol követ Hajós Első Második Gonzago Babtista Lucián Hamlet'- atyjának lelke Gertrud dán királyné, Hamlet' anyja Ophelia, Polonius' leánya Urak és Asszonyságok. Színészek. Sirasok. Kövelek. Király kísérete. Katonaság. Hangászok. Halott-kiséret. Történet' helye: Helsingör. A Nemzeti Szinház régi évkönyveiben kutatva, megelevenedik előttünk hatvanhét esz­tendő minden nagy emléke, ha Hamlet válto­zatos pályafutását végiglapozzuk. Egressy Gábor adta a czimszerepet először. 1840-ben idősbb Lendvay Márton játszotta el s ez időtől kezdve 1856-ig ő és Egressy Gábor felváltva adják e szerepet. Közben, 1854-ben uj alakitója is volt gróf Bethlen Miklós, a ki Bolnay álnév alatt a | sirásó — Kancsy ur Egressy Gábor ur Zsivora ur Megyeri ur Szigligeti ur László ur Udvarhelyi Sánd. ur Nóvák ur Daragi ur Fekete ur Somogyi ur Egedi ur Szilágyi ur Egre.sy Benj. ur Szabó ur Balog ur Hutirai ur Sopronyi ur Károlyi ur Kovács ur Petrik ur Csepreghi ur Vandracsek ur Szerdahelyi ur Szentpéteri ur Bartha ur Miskolczi Julia k. a. Molnár ur Udvarhelyi Mike ur Laborfalvi Róza k. a. Lendvaynó

Next

/
Thumbnails
Contents