MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-08 / 157. szám

1906. junius 9 • n M. KIR. OPERAHÁZ. „Hunyadi László" szövege Első felvonás. Szabad tér. Nándorfehérvár előtt. A Hunvadi-ház barátai az ifjú Mátyás hívására összegyűltek. László megérkezik a futaki országgyűlésről és hirül hozza, hogy Ciliéi ármánykodásával czélt ért a királynál és Hunyadi utóda lett a kormányzói székben, mig Újlaki a hadak főkapitánya lön. A Hunyadi­ház barátai felzudulnak ea ellen. A király és Ciliéi közelgenek. hogy állítólag „megfizessék László sáfárkodását". De László szerencsésen birtokába jutott Ciliéi Brankovics György szerb fejedelemhez intézett levelének, melyben az a két Hunyadi fejvételére tesz czélzást. Mindjárt bőszülten vonulnak a király elébe. Megérkezik a király. Ciliéi és kíséretük. A király lelkesedve üdvözli a Hunyadiak tanyáját, Ciliéi csak gúnyo­lódik. László átadja a vár kulcsait a királynak, mit az visszaad, mivel azokat hivebb kezekre bizni nem lehet. A király és kísérete bevonul­nak a várba. Ciliéi külföldi zsoldosait azonban a magyar őrség törvényük értelmében nem Rkarja bebocsátani. Azok dühösen elvonulnak. Második felvonás. Csarnokterem Temes­várod. Erzsébet aggódva várja a királyt, félve, hogy gyermekei vérén akarja Ciliéit meg­bőszülni. Reméli, hogy a király hallgatni tog egy anya könyörgéseire. A király megérkezik, az előtte térdre hulló Erzsébetet gyengéden fel­emeli s ígéri, hogy „hős apjuk erényét" nézvén, bosszút sohasem fog rajtuk állani. Mind el­mennek, csak Erzsébet maradt és fiai, kiket ki­törő örömmel szőrit karjaiba s büszke anyai gyönyörűséggel és szeretettel szemléli őket. A király kívánja — mint Gara jelenti •— a kis Hunyadi fiut. Erzsébet ismét retteg, de a fiút nemsokára visszatérnek, hirül hozva, hogy a jó király kegyével halmozta el őket. Gara elárulja, hogy jól tudja mennyire tetszik leánya Mária, a királynak és ki is fogja ezt majd előnyére használni. Gyűlöli Lászlót, a ki balgán hiszi, hogy Máriát, mert odaígérte, oda ís adja neki. Mindez csak csel, hogy Hunyadi vesztére törjön. A háttér függönye szétnyílik és a templom bel seje látható. A király kiséretével bevonul és megesküszik előbbi ígéretére. Harmadik felvonás. Királyi terem Budán. A király boldogtalannak érzi magát, szereti Máriát! Gara jő és örömhírt hoz a királynak: neki adja Máriát. „És Hunyadi fia?" kérdi a király. »Egy pártütő érdemetlen reá«, mond Gara és mesét kohol egy összeesküvésről, melyet László és barátai terveznének a király ellen. A király elhiszi és felhatalmazza Garát, hegy fogassa el Lászlót, a kit teljesen hatal­mába ad. Gara örvend, hogy gálád tervei sike­rülnek. Negyedik felvonás. Tömlocz Budán. László ott senyved kétségbeesve. Mária megvesztegeti az őrt, eljő és kéri LászTat, szökjenek meg és éljenek boldogan ... De László nem akar szökve távozni, bár hátija, hogy a vérpad készül számára. Ártatlannak érzi magát. Gara jő. Eltiltja leányát * „becstelen karoktól", az kegyelemért esedezik. Ga.-a hajthatatlan marad és átokkal fenyegeti a J báay~i, kit palotája leg­mélyebb rejtekébe z&mt. Lászlót pedig fegy­Teresekkel elhurczoltatja. ÍBLEFOíl 68-69. ­HAZAI TELEFON 88—58. HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTARSASAG m budapesté IX.ÜDDŐI-ÜT41. MODERN ALAPON BEREN­DEZETT Hl RDETÉSI IRODA HIRDETÉSEK FELVÉTELE AZ ÖSSZES BEL- ÉS KÜL­FÖLDI LAPOK, FOLYÓIRA­TOK, NAPTÁRA RÉSZÉRE KÖLTSÉGVETÉSEK ÉS TERVEZETEK DÍJTALANUL ______ PONTOS KISZOLGÁLÁS. _____ ELŐNYÖS ÁRAK. NEMZETI SZÍNHÁZ. «Bánk-bán» szövege. II. Endre királyunk uralkodása alatt a magyar urak zúgolódnak és elégedetlenkednek, mert Gertrud királynő, ki merániai létére gyűlöli a magyarokat, az idegeneket csődíti az országra. A király távol a hazától harczol, itthon lappang az elégiiletlenség. A békétlenkedők szeretnék megnyerni Bánk-bánt is, Magyarország nagy­urát, a király távollétében helyettesét, de a bán hü királypárti. Otto herczeg, Gertrud öccse, azonban szerelmével ostromolja Melindát, Bánk­ban hitvesét és czéljaiban segiti őt maga akirálynő. A békétlenek visszahívják Bánk-bánt, a ki nem akar hajtani az összeesküvők szavára, mindaddig, mig nem értetik meg vele, hogy a felesége erénye is veszélyben forog, még pedig Gertrud részéről. Bánk-bán megrendül s bár nem csatlakozik az összeesküvőkhöz, elhatározza, hogy maga szolgáltat igazságot magának. Gertrud és Biberach, a lézengő ritter, kezére játszszák Ottónak Melindát, mire Bánk eltaszítja magától hitvesét, ő maga pedig siet Gertrud király­nőhöz. Egy szenvedélyes jelenetben szemre­hányásokat tesz Gertrudnak, bántalmazza őt és hazáját, mire a királynő tőrt ránt, hogy leszuija Bánk-bánt. Bánk bán erre kicsavarja kezéből a tőrt és leszúrja őt. Az utolsó felvonásban Endre király haza­érkezik és nejét a ravatalon találja. Az össze­esküvők nagy részét elfogták, nagy részét kivé­gezték. Bánk-bánnak a király a ravatal előtt szemére veti tettét és párviadalra hivja feL Bánk-bán azonban nem akar vivni királyával. Ekkor hozzák Melinda holttestét, a ki, miután Bánk-bán eltaszította öt magától, megőrült, aztán meghalt Bánk-ban lelkében megtörve borul Melinda holttestére és felkiált: «Nincs a teremtésben vesztes csak én, nincs árva, csak az én gyermekem 1» NÉPSZÍNHÁZ. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A drótostőt« szövege. a ma drótostótokat útnak eresztik szüleik. MeMtt elvándorolnának Jankut és Zsuzsát stysfysik egymásnak, s Zsuzsa ki­kunyorál egy estet forintot Pfefferkorn hagyma­kereskedőtől, tkenkátéves vőlegénye számára Pfefferkorn váltát vess s gyermektől pénze ellenébon. Az első felvonás tiz évvel később, Buda­pesten játszik. Janku Pfefferkorn ajánlatára Günther bádogosmestsr műhelyébe kerül, Günther jobbkeze lese, s a bádogosmester — miután 6 inkább politizálgatni sseret — üzlete vezetését teljesen a fiúra bizxa, s leánya, Miczi kezét is neki szánja. Éppen az eljegyzésre készülnek, mikor megérkezik hazulról Zsuzska. 6 Milost, a Budapesten katonáskodó földijét szereti, s utána jön szintén Pfefferkorn közvetítésével a fővárosba. Pfeferkorn Güntherékhez protegálja be a lányt szobalánynak, s miután azt hiszi, hogy Fruska még mindig Jankut szereti, az el­jegyzési ünnepélyen nagy zavart okoz, elmondja, hogy Jankunak már van menyasszonya Zsuzca A harmadik felvonás szinhelye a Milos kaszárnyája. Miczi és Zsuzsa felkeresik Milost, s megmagyaráznak neki mindent. Egy csomó bohóság után Miczi Jankué, Zsuzsa pedig az ő Milosáá lesz. ÖTS köszvényben, reumában szenved, ne kíiérleUíMcn temmifele eerrrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösacvény-szeazt mely elüti, köményt, reumdi, két láb, hát ét derekfdjdt ktttk ét libák gyengelégét, ütét, erőltetéi, rénduldt, fictamo­dtból etdrmató fájdalmakat ét daganatokat bittotabban gyógyít mint bdrmtly mát kiiltö vagy belső gyógytter. Haldia * legrövidebb tdő alatt éltlelhető, még a legrégibb bajoknál it melyeknél eem fürdő, eem gyógytter nem haimdlt. Kapható a feltalálónál ét egyedüli kéttitőnél Dr. Floaoh £mü Mi|yir Korom aydiyszertárábsn, Győr, Baross-nt 24. szám. Budapali főraktár: Török Jöa.ef hyögynzsrtáráb.a Budapeet, Ktrdly-u. 12 ét .Opera" gyógytdr, Andrdny-ut »9. l'|> ileetiUlaret üveg dra » korona. Hatamotabb hatmdlatrti taló tetaldiit üveg dra B korona, 3 kit, vagy í tCiulddie üveg rendeletnél barmentve utánvéttel küldjük. 91 3 Ü C O O O O' O b Ü3Ü0EÍÖ£J A „Smólen Tóni" szövege. Első felvonás. Színhely: Góliát mester láncziskolája és házasságközvetitő irodája. Gó­liát, a ki özvegy ember, házasodni akar s hogy imádottját, Lujzát, mielőbb oltár elé vezethesse, leányát, Esztikét, szeretné főkötő alá juttatni Mint házasságközvetitő régebben »üzleti« össze­köttetésben van Smolen Tóni udvari lakájjal, a ki tüzes magyar leányt óhajt feleségül. Góliát több kliensének arczképét küldi Bécsbe, de a lakájnak egyik sem tetszik. Végre előveszi a saját leánya fényképét és azzal az utasítással adja át Maxi fia nyelvmesterének, Károlynak, hogy azt küldje el a lakájnak. Károly szinész­növendék, a ki szerelmes Esztikébe ós csak azért szerződött franczia nyelvmesternek a Maxikához, hogy ideálja közelében lehessen Nem beszél francziául és ugy segít magán, hogy mindennap betanul Ollendorfból egy lecz­két, és azt ugy, a hogy magába szedte, nyom­ban beleönti a Maxika fejébe. E miatt sok kellemetlensége van, mert Maxi olyan franczia szavakra és kifejezésekre is kiváncsi, a melye­ket Károly még nem tanult az Ollendorfból, és hogy a gyerek kíváncsiságát kielégítse, értelem nélküli szavakat tákol össze; Maxi pedig eze­ket a szavakat lelkiismeretesen bemagolja és megtartja emlékezetében. Károly 1 az Esztike fényképét átveszi Góliáttól, de nem azt küldi el Bécsbe a lakájnak, hanem Góliát imádottjá­nak Lujzának az arczképét. Ez megtetszik Smolen Tóninak és nyomban sürgönyöz a házasságközvetitő irodába, hogy Budapestre jön háztüznézni. Góliát nagy ünnepséggel akarja fogadni a lakájt, a ki gazdag ember hirében áll, Károly attól fél, hogy Góliát meg­tudja a fényképcserét és örökre elszakítják Esztikétől. Nagy bajában Izidorhoz, a táncz­iskolában alkalmazott libériás inashoz fordul tanácsért, azt megnyerve czéljainak, rábirja, hogy Smolen megérkezésekor távolítsa el hazulról Góliátot, ó maga pedig fölkeresi Luj­zát, értesiti a fényképcseréről. Lujza megtud­ván, hogy Smolen vagyonos ember, késznek nyilatkozik, hogy elpártoljon Góliáttól és a lakájhoz menjen feleségül. A magyargyűlölő Smolen Tóni megérkezik. Károly Esztike venné mutatja be neki a fénykép eredetijét, Lujzát, és a lélekszakadva hazaérkező Góliát boldogan öleli keblére Smolen Tónit, a ki megkérte tőle az ő leendő menyasszonya kezét. Második felvonás. Színhely: a »Cakewalk« vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több izben jóvá akarja tenni hibáját és Eszti kével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadá­lyozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakáj­ról. Góliát azonban hajthatatlan marad és ájultan esik összs, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tóni­val. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése alól és kiköti, hogy csak akkor megy hozzá fele­ségül, ha felhágy magya-rgyülöletével. A pezs­gőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja magát és elénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. El­csapják a szolgálatból. Ott hagyja az udvart és hogy behízelegje magát Lujza kegyeibe, huszár­nak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az e»ykor magyargyűlölő lakáj elhatá ózza hogy 1. ;zi a magyar honpolgári esküt. Szidja-sza­piija Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal békiti meg, hogy ő ád hozományt Eszti­kének; mire a tánezmester apai áldását adja Károlyra és Esztikére. A Frladmaan és Wslsz-féla Női kalap bazárban feltűnést keltenek a most érkezett amerikai újdonságok Klrály-utoza 8. az udvarban, fáldszlat. a Színinövendékek 5°/o engedményben réuezOlnek. = 8*888888888888—88888888888888 8 8*

Next

/
Thumbnails
Contents