MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-06 / 155. szám

2 1906. junius 6. M. KIR. OPERAHÁZ. A „Parasztbecsület" szövege. Már az ouverture alatt hallatszik a függöny mögött Turiddu dala, melyben Lolához való szenvedélyes szerelméről énekel. Mikor a függöny felgördül, a nép tódul a templomba. Húsvét első napja van. Karénekek dicsőítik a bájos tavaszt. Santuzza kihívja Lucziát s megkérdi, hogy hol van a fia. Az anyja azt válaszolja, hogy borért küldte Francofortéba. Santuzza tudja azonban, hogy Turiddu nem odament, mert tegnap látták a faluban Lola ablakához közel. Alfio, kit a kar szivesen üdvözöl, jellemző fuvaros dala után néhány szót vált az öreg korcsmárosnővel s elmondja, hogy ő is látta fiát a faluban. Az öreg többet is akar kérdezni, de Santuzza ijedten int neki, hogy hallgasson. Mikor mindenki elment, megmagyarázza, hogy miért. Turiddu mielőtt katona lett, Lolát szerette, de mire kiszolgált, Lola már az Alfio felesége volt. Akkor kezdte Turiddu hitegetni Santuzzát szerelmével és elrabolta becsületét. Most pedig őt teljesen mellőzi és Lolával akar bűnös viszonyt folytatni, az Alfio feleségével. Luczia templomba megy, a hova őt Santuzzának követni nem szabadSantuzza bevárja Turiddu megérkeztét s igyekszik Turiddut visszanyerni, de féltékenységével csak provokálja az izgékony paraszt, legényt, a ki hátat fordit néki, midőn Lola a szinre jő, hogy templomba menjen, s igy tanuja lesz az ő összezördülésüknek. Turiddu Lolához akar csatlakozni, de az gúnyosan elutasítja s egy kaczér pillantást rávetve, eltűnik a templomajtó mögött. Turiddu most már végleg szakit volt kedvesével, Lola után siet a templomba s a belékapaszkodó Santuzzát dühösen a földhöz vágja. Alfio éppen visszaérkezik s Santuzza bosszú után lihegve, elbeszél neki mindent. Alfio, mint egy féltékeny tigris felordít . . . azután rögtön tisztában van tervével és elrohan.^A színpad üres marad egy ideig, intermezzo. A templomból kitóduló népet Turiddu vígan meghívja egy pohár borra. Bordal. A közeledő Alfiot is megkínálja, de az visszautasítja a barátságot. A szeméből sugárzó daczos gyűlölet megmagyaráz Turiddunak mindent s kijelenti, hogy rendelkezésére áll rögtön, csak még anyjától akar bucsut venni. A többiek már elmentek a páros viadal színhelyére, ő csak anyja áldását kéri és hogy ha nem térne vissza, ne bagyja el a szegény Saatuzzát. Az anyja ijedten kérdi, hogy hát miről vanószó? „Semmi, csak a bor beszél belőlem", szól és elrohan. Néhány pillanat múlva kétségbeesetten rohan be Santuzza, átöleli Luciát, együtt borulnak le a feszület előtt, de már késői A berohanó asszonyok borzadva hozzák hirül: „Alfio megölte Turiddut!" NEMZETI SZÍNHÁZ. A «Georges herczegnő» szövege. Első feloonás. Birac herczeg, a ki valósággal a zárdából vezette oltárhoz ifjú hitvesét: Severine t, megcsalja a feleségét, a ki pedig igaz és őszinte szerelemmel szereti. A herezeg kedvese Terramonde gróf felesége: Sylvanie. A herczeg egy külvárosi hotelben találkozik a kedvesével és az éjt házon kivül tölti. Severine a komornáját küldi utána, hogy lesse ki és igy bizonyosságot szerezzen férje hűtlenségéről, de a herczeg neszét veszi, hogy kikémlelték és pénzzel próbálja hallgatásra birni a komornát, a kit viszont a herczeg inasa lesett meg. A herczegné kihallgatja férje és a komorna beszélgetését és mindent megtud. Szemére veti férjénék hűtlenségét. A herczeg azt hazudja, hogy Sylvanieval való ö; szekőttetése csak futó viszony, melynek máris véget vetett. A herczegné megbocsát férjének, a kit szeret, sőt abba is beleegyezik, hogy Terramonde grófnét fogadja az estélyen, melyre készülnek. Második felvonás. A herczeg szökni készül kedvesével és mert pénzre van szüksége, Gálánson jegyzőtől át akarja venni felesége hozományának a felét, két millió frankot. Sylvanie is szabadulni akar férjétől, a ki az anyagi tönk szélére jutott és éppen nagy fáradsággal hajszol egy háromszázezer frankos kölcsönt. Az estély folyamán Sylvanie titkos leveleket vált a herczeggel, melyek a jegyző kezébe kerülnek és ez uton a herczegnő is megtudja, hogy mi készül és hogy a férje hazudott neki. Feltürés nélkül kiutasítja szalonjából Sylvaniet, a ki egyik imádójával: De Fendotte tel távozik, de előbb megbeszéli a herczeggel, hogy az éjjel a palotájában — mely szomszédos Birac herczeg palotájával — fel fogja őt keresni. Severine ezt is megtudja és most már Sylvaue férjének: Terramonde grófnak mondja el, hogy a felesége megcsalja. Ha bosszút akar állani: siessen haza, ott megtalálja felesége kedvesét. Harmadik felvonás. Severine már megbánta, a mit tett és remeg férje életéért, a mely veszélyben forog, mert Sylvanie férje bosszuszomjasan hazarohant, hogy megölje felesége kedvesét. Valóban kis vártatva a szomszédban lövés dördül el, de Terramonde gróf golyója nem a herczegnek szólott, hanem az ifjú De Tandotte-nek, a ki az imádott Sylvanie ablakai alatt sétált a parkban. De Fendotte meghal, a herczeg pedig visszatér nejéhez, a ki újból megbocsát neki. MAGYAR SZÍNHÁZ. A „Gyöngyélet" szövege. Első felvonás. D'Ombellesné asszony házában nagy az izgalom. Brochard ezredest várják ebédre. D'Ombellesné asszony öcscsének be kell vonulnia katonai szolgálatra. Az ifjú Jean D'Ombelles azonban egy csöpp kedvet sem érez a katonáskodáshoz. Ő végzett jogász, bölcsész, nyelvész, a mellett túlságosan finom kedélyű, elkényeztetett ifjú, a ki csak a tudománynak, költészetnek s Solange Auga iránt táplált gyöngéd érzelmeinek él. Nénje az ebéddel akarja az ezredest meghódítani és rábírni, hogy Jean öcscsét a katonai szolgálatban megkülömböztetett bánásmódban részesitse. Az ebéd azonban igen balul sikerül. Az inas a ki szintén katonai szolgálatra van behiva, félelmében az ezredesre boritja a szöszös csészét és az ebéd utolsó fogását, a narancskrémet, czukor helyett sóval czukrozzák meg, a mitől az ezredes rosszul lesz. Szóval az ezredes betegen, bosszúsan távozik D'Ombellesné házából. Második felvonás. Az evreuxi kaszárnya legénységi szobájában együtt helyezik el a két ujonczot: Jean D'Ombellest, a bölcsészt és inasát, Josephet. A legénység az egyszerű, jó kedélyű inast, jó indulattal fogadja, mig a finyás modorú Jean urat igen barátságtalan bánásmódban részesiti. Mikor aztán a dévaj legénység észreveszi, hogy Daumel hadnagy, ki szintén részt vett ama szerencsétlen ebéden, nem kedveli Jean urat, az ezredes meg épen ki nem állhatja a finyás bölcsészt, rettenettessé válik Jean helyzete. A kaszárnya-hunczutságok egész özöne zudul szegény fejére s mig a legénység nagyot mulat rajta, ő maga összeroskad kétségbeesésében. Harmadik felvonás. Brochard ezredes nagy estélyt rendez lakásán. Az estély művészi programmját is az ezred legénysége szolgáltatja. Az estélyre D'Ombellesné és lányai is hivatalosak. Itt látják viszont az ő kedves Jeanjukat, a ki már beleszokott a katonai gyöngyéletbe s a ki finyás tudósból, maga is goromba katonává vedlett. Egy pikáns kis inszidens véletlen tanujává lesz az estélyen D'Ombellesné s ennek segítségével sikerül neki végre az ezredest megnyerni Jean öcscsének, a ki egyszerre részesül rangemelésben és kapja meg Lili huga kezét, mert Solange húgát Daumel hadnagy hódította el. m • Eí Meny asszonyi kelengyék. Griinvald és Váhl saját kéuzitményú fehérnemOek és vászon-áruk raktára. Külbnlsgssségsk: blousok és pongyolákban. Budapest, IV., Váczi-atcza 26. szám. Telefo. 08. SS VÍGSZÍNHÁZ. ° »A

M '

JUJ e

íizej&tsyjrjeefxesJtJ'J'JUJl*^^ »A kaczagó menyecske« szövege. I. félvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir megtalálni. Langeac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostromolja a szép asszonyt, de Vréguetné asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné aszszony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek rovására meDnek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ő is hibás, bár nem egészen, mert hiszen az asszonynak is van ebben része. Őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosztjá Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy egyáltalán minden nővel szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisené asszony ingerkedik vele e miatt. II. félvonás. Kimondták a válást. A nászlakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghatva búcsúzik a feleségétől, de meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomában. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszók az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vallásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetszerűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszantják, hogy visszavonul szobájába és] nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem veszedelmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hallgatag Bréguet is, Heurtebisené is. Valami történt közöttük, annyi bizonyos. Jeanne nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny ? — kiált fel a menyecske. III. felvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a válást a férje hibájából. De ez nem teszi boldoggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépíocsi-gyáros és Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot intézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Bréguet óhajt beszélni Jeannenal és az asszonyka kisiet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a társaság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bréguet-val. Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur felesége lesz. !9B!3EiQaBaaasiaBQaaD Ha köszvényben, reumában szenved, na kísértetessen semmifele eterrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely esúst, köményt, reumát, két, láb, hdt ét dtrekfdjdt hűek él Idbak gyengeséget, ütél, erőltetés, rdndulds, fiesamoidsból udrmaiő fájdalmakat és daganatokat bistosabban gyógyít mini bdrmely mds külső vagy belső gyógysser. Hatása a legrövidebb idő alatt éulelhelö, még 4 legregibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógysser nem hassndlt. Kapható a feltalálónál és egyedüli késsitönél Dr. FlMoh Emil Higar Korom irouozirtárébon, Gyár, Baross-ot 24. szám. Budapesti főraktár : TőrSk Jó.aef gyógya.ertar.ban Sudqput, Király-u. 12 és .Opera" gyógytár, Ánirdssy-ut *ö. 1>|| íeesiliteree üveg dra $ korona. Husamosabb hassndlatra »aló »esalddie Üveg dra S korona, 3 kis, vagy 9 »Családié üveg rendelésnél bérmentve utánvéttel küldjük. ^naDEiPiPiaEiEiEiEiQnBBiPi