MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-01 / 150. szám

I 1906. junius 3

. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Nóra« szövege. Helmer ügyvéd boldog házasságban él nyolcz év óta nejével, Nórával. Az asszony anyjától könnyelmű hajlamokat örökölt és különös kedvvel szórja a pénzt. Férje előtt, a ki beczézgeti, van egy titka. Mikor összekerültek, nagyon szegényes viszonyok közt éltek s a férj a megfeszített munkában megbetegedett. Orvosa kijelentette, hogy csak ugy gyógyulhat meg, ha pár hónapra Olaszországba megy. Nóra ekkor egy zugprókátor segítségével 1800 tallért szerez egy váltón, melyre hamisítja haldokló apja aláírását. Évek során át különféle ürügyekkel szerzi meg férjétől a törlesztésre szükséges pénzt Boldog, hogy nemsokára végére jár és gondtalanul játszadozik gyermekeivel. Éppen karácsony estéje van. Jő Günther, a zugprókátor, a ki most egy takarékpénztárnak tisztviselője, melynek Helmer ügyvéd az igazgatója. Valami szabálytalansagot követett el, a miért elbocsátják intézetétől. Most Nórához fordul, eszközölje ki visszahelyeztetését, mert különben nyilvánosságra hozza a váltóhamisítás dolgát. Helmer nem hajlandó engedni felesége kérésének, mert Günther helyét Nóra egy elszegényedett barátnéjával, Lindennével akarja betölteni. Günther megírja az áruló levelet a férjnek. De Nóra, hogy elvonja róla férje figyelmét, tarantellát jár vele és rábírja, menjenek bálba. Hajnalban vetődnek haza. Helmer megtalálta Günther levelét és felindulásában erős szemrehányásokkal illeti az asszonyt. Günther azonban, a ki közben megbánta a dolgot, most, hogy hibáját jóvá tegye, visszaküldi a váltót. Helmer megengesztelődik és megkérleli nejét. De késő. Nóra, ki tudatában van annak, hogy bünt ő nem követhetett el, ha szándéka oly nemes volt, most sivárnak látja a jövöt oly férj oldalán, a ki őt megérteni nem tudta. Ott hagyja családját s megy a világba, a hol újra szabad és boldog lesz. Ha kOezvéngben, reumában szenved, ne kieárleiesten semmi fele tterrel, hanem vegyen egy üteg Dr. Flesch-féle köszvóny-szeszt mely eeúit, köményt, reumát, kát, láh, hát át derekfáját hetek á lábak gyengetágét, Mát, erőltetés, rándulát, fietamoáátból ttdrmató fájdalmakat át daganatokat bitlctabban gyógyít mint bármely mát kültö vagy belső gyógytter. Hatdta » legrövidebb idó alatt éeelelhetó, még a legrégibb bajoknál it melyeknél eem fürdó, eem gyógyeter nem haetnált. Kapható a feltalálónál ét egyedüli kúeitönél Or. Flaseh Emil Ui|;ir Korona lyóifizsrtirábin, tíyőr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár : Török József gyógyizert»ráb.n Budapest, Királyai. 12 fe .Opera" gyógytár, Anáráeeyait »e. I'|i deesiliteres üveg ára » korona. Sutamoeabb hasmdlatra Mid eeealááie üveg ára S korona, 3 kis, vagy » »Családit üveg rendelésnél bermentve utánvéttel küldjük, KÉRJÜK MINDENÜTT EZT A LAPOT A L

EGOLCSÓBB SZÉPIRODALMI MÜVfcS

ZETI - KÉPES HETILAP SZEMLE - KIADÓHIVATAL: /II., ESTERHÁZY-UTCZA 15. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az «Uj Messiás» szövege. Első felvonás. A templom csarnokában Róma zsarnokságán keseregnek a zsidók. Eleázár, a főpap, békére inti, Simeon, a harczos, szabadságharczra tüzeli a népet, a mely egyre várja a Messiást. A vitában Simeon az erősebb mikor kimondja, hogy messiási küldetésre érzi magát elhivatottnak, feje fölött megjelenik a csillag s a nép leborul előtte, az üj Messiás előtt. Eleázár leánya, Dina, Siemon menyasszonya szintén harczra tüzeli a vitézt s ellentáll Paphus ékszerkereskedő csábításainak. A szin ezután nyilt változásban a Mória hegyét mutatja, a hol a zsidók királylyá koronázzák Simeont, a Messiást. Második felvonás. Paphus, a kikosarazott szerelmes, bosszút esküdött Simeon fejére és elárulja Rufus római helytartónak a zsidók terveit. Tanácsára Rufus maga elé hozatja Eleázárt és leányát, Dinát, s kijelenti, hogy a lányt mindaddig foglyul tartja, mig Simeon meg nem adja magát békében. Paphus folytatja a cselszövést s uj segitő társra talál a helytartó feleségében, Szerafinában, a ki szereti Simeont. Dina elfogatása hirére Simeon megjelenik a helytartó előtt, a ki elszedi fegyvereit. Kihivó hangon követeli a lányt, mire Rufus bilincset veret reá. Kettétöri a bilincset mint egy fadarabocskát s mikor karddal rontanak rá, pozdorjává töri a fegyvert is. Egész sereg harczos ront reá, de ő utat tör magának s fogadkozik, hogy kiszabadítja Dinát. Harmadik félvonás. Az első kép Dina börtönében játszik. Paphus még egyszer szerencsét próbál, de a szerencsétlen leány újból eltaszítja. Majd Rufus jön mámorosan és felszólítja Dinát, birja rá vőlegényét a békére, mert különben megöleti. Dina színleg reá áll, Rufus, a ki mámoros, térdre berulva mond neki köszönetet. Igy találja őket Szerafina, Rufus felesége, a kit Paphus hivott elő s bosz- • szut fogad Dina ellen. Az ostrom egyre heve- • sebb lesz a zsidók részéről és Rufus egy rej- \ tekajtón újra Dina börtönébe jön és elhur- ' czolja, hogy igéretét beváltsa és Simeont békére szólítsa. E pillanatban Szerafina belép Simeonnal, a ki látja, hogy Rufus karjaiban hurczolja el menyasszonyát. Simeon Dinát hűtlennek hiszi s önfeledten Szerafina karjaiba dől. Az utolsó kép a vár alatt a zsidó táborban van. Simeon jön Paphussal, a ki még azt is elhitette vele, hogy Dinát atyja, Eleázár vitte a helytartóhoz, hogy a leány révén kierőszakolják a békét. Simeon vakon hisz a hazug cselszövőnek s árulással vádolja, majd önkezével leszúrja Eleázárt. A haldokló főpap szörnyű átkot mond Simeonra, a ki ál Messiás, a zsidók istenverése. Most megjelenik a várfalon Dina s hangos szóval hirdeti, hogy a rómaiak halálos fenyegetéssel kényszeritették arra, hogy békére szólítsa a zsidó tábort. De ö esdve kéri vőlegényét, harczoljon tovább népe szabadságáért. E szavak után Dina a várfalról leveti magát és holtan terül el vőlegénye lábainál. Simeon rettentő kesergése közt kezdődik az ostrom, a melyben visszaverik a zsidókat. Simeon a vereség és kedvese halála miatt kardjába dől és ott hal meg Dina mellett. Fogak szájpadlás és s gyökér eltávolítása nélkül 9 koronától feljobb. As általunk elkészített és a párisi fogorvosi akadémia kiállításán aranyéremmel ia a diszkerevxttel kitüntetett fogak nagyon könnyen megsiokhatők é* beszédnél semmiféle nehézséget nem okosnak. Vidéki megrendelőnek 18 óra alatt elkészíttetnek csakis s fogorvosi intézetben. Budapest, Erzsébet-korai 50. a Royal-száll'va! szemben. Fogorvos: LOFFLKR HMIT. rendelés: 9—18-ig, 8—7-ig. — Fogtechnikai fönök GR05SMANA S. Fogad egész nap. FáidslomnélküK fogmfltétek 2 korona. — Tartós tömések 8 korona Rossz és fájós fogak aranykoronával lesznek ellátva, továbbá nj -merikal eltávolíthatatlan aranyhldak 10 évi jótállás mellett készíttetnek. Mértékelt árak, réetletfleetét mellett le. Fővárosi Myári Síinház. »A fekete tenorista« szövege. Első felvonás: Charles Bornichet párisi lámpakereskedőt a felesége megcsalja egy tenoristával. A férj elutazott és távollétében a szerelmesek a lámpaüzletben találkára jönnek. Közben feldöntenek egy néger szobrot, amely összetörik. Hazajön Bornichet és asszony hamarosan a fekete tenoristát állítja a szobor helyébe. A szobrot már előzőleg megvette valaki ; most összecsomogolják Tomot és mint szobrot elviszik a Liliom száiióba. Második félvonás: A télikertben áll Tom, a fekete tenorista, mint négert ábrázoló szobor. Henriette kiakarja szabadítani furcsa helyzetéből, de nem beszelhet vele, mert a szobrot állandóan bámulják a kíváncsi emberek. Végre egy szerenádban adja tudtára, hogy megmenti, olyanformán, hogy egy másik szoborral cseréli ki. Miközben azonban kiakarja vitetni a kapun, Aphrodite egy rendőrbiztossal a leánynevelőjébe viteti, tekintve, hogy elsőbbségi joga van a szoborra. Harmadik felvonás: Tomot a leánynevelő intézet hálószobájában helyezték el, ahol mint szobor láthatja, hogy vetkőznek és feküsznek le a növendékek fehér ágyaikba. Henriette mindent elkövet, hogy a fekete tenoristát megmentse. Beiratkozik a neveidébe, ahonnan sikerül is neki Tomot, több növendék társaságában megszöktetni. Negyedik félvonás: Az Alhambra színház előadása. A hal-nö elől egy medencébe ugrik s a mire kihúzzák csurog róla a viz és a fekete — festék. Kisül, hogy a tenorista nem is néger és csak azért festette be magát,fhogy a felesége soha többé rá ne találjon. Az arcz és kezek ápolására az orvosok mint kitűnő és teljesen ártalmatlan szert, a Garn illa-cr éme-t ajánlják, mely száraz és zsírmentes. A manicürok legkedveltebb kéz ésarczápoló szere a Carnllaoréme, a mely a legkitűnőbb eredménynye' használtatik pörsenések, májfoltok, bőratkák, stb. ellen. Pár napi használat után alegkicserepedettebb, hámló vörös bőr is üde, rózsaszínűvé válik. A Carnllla-eréms kiválóságát legjobban bizonyítja, hogy ma már a hölgyeit milliói használják. I fogoly Carnilla-orémo ára I kar. - I árb Caralllaszappan I kar. — I drb Carsllla-hslgypsr I kar. Egyedüli készítője: Petrovics Miklós, drogulsta Bndapest, IT., Bécsl-ntcza 2. szám. Mindennemű ori-, női- és CIPŐK a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig SCHÖN és LOSTNU« Buddpesi, ÍJ* Deák Ferenez-vieza 9. Triumph-cipöknek. Megrendelések mérték után a legpontosabban ás leggyorsabban eszközöltetnek. Tartósságért kezeskedünk. Legolcsóbb árak. P O RGO