MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-29 / 178. szám

1906.Junius 29. VÍGSZÍNHÁZ. 7 7 WW/fJWOWÍ? .A kaczagó menyecske« szövege. I. felvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir megtalálni. Lan­geac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostro­molja a szép asszonyt, de Vréguetné asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné asz­szony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paui elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek rovására meDnek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ö is hibás, bár nem egészen, mert hiszen az asszonynak is van ebben része. Őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosztjá Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy egyáltalán minden nővel szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisené asszony ingerkedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a válást. A nász­lakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghatva búcsúzik a feleségétől, de meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomá­ban. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszék az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vallásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetsze­rűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszant­ják, hogy visszavonul szobájába és] nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem vesze­delmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hall­gatag Bréguet is, Heurtebisené is. Valami tőr­tént közöttük, annyi bizonyos. Jeanne nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny ? — kiált fel a menyecske. III. félvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a vá­lást a férje hibájából. De ez nem teszi bol­doggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépkocsi-gyáros és Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot in­tézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Brégue­óhajt beszélni Jeannenal és az asszonyka kit siet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a tár­saság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bré­guet-val. Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur felesége lesz. KIRÁLY SZÍNHÁZ^ A »Madár Matyi« szövege. I. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthegyi sziklaodu előtt megismerkedünk Lencsivel, a ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tün­dére" szokott fellépni és hü szerelmesével: Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki a mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintás­nak csapott fel. A kis gróf Keszi László arra automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hisz. Lencsinek tetszik a kis grófi csemete, kaezérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. II. kép. Majmuna, a lég tündére. A város­ligeti „vurstli"-ban a kis gróf még jobban belebolondul az ő tündérébe. Majmuna meg­ígéri neki, hogy magával viszi az ő tündér­birodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lencsivel együtt elhatározza, hogy odamegv és a betörést meghiusítja. III. kép. ' Éjjel a parkban. A három betö­rőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencsi és Matyi. A kis gróf füttyszóval segitségül hivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg ás üldözőbe veszik a betö­rőket. Ezalatt a kis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-szekrény 'artalmát magához veszi. IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi, hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündér­birodalmat, elviszik öt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit pedig diszitő­nek. Itt bemutatják nekik a szinpad csodáit. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. V. kép. A szökés. Matyi nem bir elsza­kadni szerelmesétől és hogy egvütt maradhas­son a szökevényekkel, bebúvik a nagy utazó­ládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot, hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, amelyben Matyi rejtőzik, leejtik a kocsiról és két ember ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládá­ból kiugrik Matyi és találkozik az öreg gfóffa'. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyival együtt automobilon siet a legközelebbi állo­másra a szökevények elé. VIII. kép. A fekete pápaszem. Az automo­billal meg is előzik Kelenföldön a szökevénye­ket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak hálából odaajándékozza az automobilt és még harminczezer koronát. Matyi magára veszi a kis gróf automobil-kosztümjét és a fekete pápa­szemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele ül a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat. IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpiti Matyit s Lencsit Párison át Monte-Carloba. X kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban fel­fedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szivesen fogad el a kis gróf helyett. A harminczezer koronával bemennek a játék­bankba, hogy megalapítsák szerencséjüket. XI. kép. Újra otthon. Matyi és Lencsi minden pénzt elvesztenek, gyalog érkeznek haza Pestre, a Gellérthegy aljába. De nem törődnek semmivel, mert szeretik egymást ós újra övék lesz az utcza. Matyi ismét árulhatja újságait. A budapesti utczák felvonulnak, hogt hódoljanak a boldog pár előtt. NÉPSZÍNHÁZ. »A mádi zsidó« szövege. Első felvonás. Suhajda Gábor, a p arasz* földesúr Imre fia, Sóvágó Gergely menyasszo nyát, Évikét üldözi szerelmével és ráveszi, hogy fogadjon el tőle ajándékba egy gyémán tos gyürüt. Éviké elfogadja az ajándékot, de vőlegénye meglátva ujján a gyürüt, féltékeny­ségében megveri a leányt. Evike vőlegényéi Imrétől féltve, nem meri megmondani az iga­zat és a mikor Gergő újra a menyasszonyának támad, Imre védőleg a leány elé áll s kijelenti, hogy ő adta a gyürüt, majd előrántja revolve­rét és megöléssel fenyegeti Gergőt, ha feléje közeledik. Imre rá akarja venni Évikét, hogy menjen vele Amerikába. Ki kell vándorolnia különben váltóhamisítás miatt börtönbe kerül. Éviké haraggal dobja vissza Imrének u gyürüt és elfordul tőle. Közben az aratómunkásokat egy kivándorlási ügynök csalogatja Amerikába. A mádi zsidó, Éviké nevelőapja ráczáfol a bujtogató ügynökre, de hasztalan figyelmez­teti a munkásokat. Gergő, a kivándorlási ügy­nöknek kijelenti, hogy ő is Amerikába megy és aláírja a kontraktust. Éviké kétségbeesetten kérleli, hogy maradjon, de vőlegénye elkesere­detten távozik. A mádi zsidó vigasztalni igyek­szik fogadott leányát, a ki a vőlegénye után szintén elmegy Amerikába. Második felvonás. Hoboken amerikai kiköti városnak egy tingli-tanglija. Egy new-yorki gazdag bankár megszerette Évikét és színész­nőt nevelt belőle, de ő hü maradt vőlegényé­hez ós azon van, hogy ráakadjon. Vőlegényéről azt hallotta, hogy éjszakánkint a Variety­Schowba jár, ezért jött el. Bankárjával és fogadott mamájával a szeparóba vonul vissza. Gerö meglepődve látja menyasszonyát a bankár társaságban. Éviké kirohan, Gergőhöz köze ledik, de az eltaszítja magától, mert azt hiszi, hogy menyasszonya rossz útra tért. A mádi zsidó szintén Amerikába jött, hogy haza vigye a Suhajda fiút, a kinek váltóügyét ő rendezte. Évikét meglátva, boldogan magához öleli és örömében elhatározza, hogy a nyomorba jutott magyarokat is haza viszi az édes hazába. Hálálkodnak valamennyien, hogy a sok kín­szenvedés után visssatérhetnek hazájukba, csak Éviké búslakodik és fut az ő Gergője után. Harmadik félvonás. A mádi zsidó vissza­hozta Évikét, Suhajda Imrét és a bolond fö*el kivándorolt munkásokat Amerikából. Imre jé útra tért, visszaparasztosodik ós a többi mun­kással ö is szorgalmasan dolgozik. KözbeD Gergő is hazaérkezik a falujába. Meggyőződik menyasszonya hűségéről, boldogan keblére öleli; a megtért Suhajda-fiu pedig kijelenti hogy a munkában keres vigasztalást. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A sevillai borbély« szövege. Első felvonás. Sevilla. Tér Bartholo ház* előtt. Almaviva gróf, Bartholo által féltékenyen őrzött imádottjának, a kit vagyona miatt az öreg orvos is nőül akar venni, szerenádot ad. Mikor a zenészek távoznak, Figaro dalolássva jön. A gróf, a ki ismeri a vidám borbélyt, megnyeri tervének, hogy Rosinához juthasson. Figaro azt tanácsolja a grófnak, hogy katona-ruhába bújjon s ittasnak tettetve magát, surranjon be a házba, a miért aztán gazdag borravalót kap. Második felvonás. Bartholo házában. Rosina tevelet ir a grófnak, a kit azonban csak Lindoro néven ismer s elhagyja a szobát, mikor Bartholo és Basilio belépnek. Basilio elmondja, hogy mi képen lehetne a grófot, a kit Bartholo gyanúba fogott, ártalmatlanná tenni. Távozása után Rosina jön Figaróval. Az utóbbi pár sort kér Lindoro számára, a melyet Rosina már megirt. Bartholo meglepi őket, de Rosina félre tudja vezetni a vén ostobát, a ki azonban mégis szemfüles marad. Mikor a szinpad kiürül és Marcelline ki akar menni az ajtón, a katonának öltözött gróf elébe lép s Marcellina Barthoiohoe rohan. Bartholo ki akarja utasitani a katonát, de Almaviva tovább játsza az ittast és marad. Sikerül is neki Rosinát látnia és odasúgja neki, hogy 6, Lindoro, levélkét dug a markiba, a mely helyett Rosina a mosóczédulát adja oda Bartholonak. Mikor Basilio, Figaro és Marcelline is belépnek, a lárma annyira megnő, hogy az őrség is beleavatkozik. Bartholo azt hiszi, hogy most már bekísérik a részeg katonát, de Aimaviva megismerteti nevét a tiszt «lőtt ét •zabadon marad. Bartholo és Boaüio a flUBtt egészen elámulnak. Harmadik felvonás. Almaviva Basilio ruhá­jában, a ki áhitóiag megbetegedett, újra meg­jelenik Bartholo házában, hogy leczkét adjea Rosinának. Bartholo, hogy ne kel'jen egyedül hagyni őket, a tanítás alatt meg borotváltat]« magát Figaróval. Mikor Basibue hirtelen meg­jelenik, Figaro agy töltött erszény segítségéved ráveszi, hogy a beteget játsza. Bartholo végre rájön a csalafintaságra, mindnyáját elkergeti • a jegyzőhöz szalad, hogy etkészittesM a maga éa Rosina hásassági szerződését. A színpad a rivatarzene alatt Üresen marad a astán Aknavira Is PtRftre az ablakon át bejönnek s Basilio a jegyzővel jön, Figaro állal sjra vesztegetve, agy ő, mint Pfgara tanuképen alá­írják Abnamiv* Is Rosina hásasoági szerződését. A becsapott Bartkolo tinh ajagistt a dotagtta, miután megkapja gyámleánya ho*ománv«4t. -/is

Next

/
Thumbnails
Contents