MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-17 / 166. szám

1936 juniu s 1"* / rázóan rémes tudósításait. Ezért ugyan nem érdemes színházba járni. Különösen pedig nyáron nem. A színházba üdülni, szórakozni megyünk, erre pedig azt hiszem, A kis tiszte­lendő végtelenül alkalmas darab lesz. Majd igy szólt : — Nem találkozott az előszobában egy czigánylánynyal ? Kérdőleg tekintettem a művésznőre; a mire mosolyogva mondta tovább: — 4 kis tisztelendő-ben helyenként czi­gányos akczentussal kell a szerepemet elmon­danom. Ezért szerződtettem egy szép kis czigány­leányt, a ki megtanít rá. Most várom ide, mert rögtön kezdődik a leczkeórám. — A világért sem merném tovább tartóz­tatni a tanulásban, — mondtam és búcsúztam. Az előszobán áthaladva, egy kóczos, barna arczu alak surrant el mellettem. A czigány­leány volt. % Majd egyszer, bizonyára büszkén fogja el­mesélni purdéinak, hogy mekkora nagy része volt neki is Márkus Emilia egyik sikerében... Figaro. Szinház! pletykák. / ciudapest, junius 17. Vasárnapi apróságok. (/. Csodatévő Madár Matyi.) A „csodatévő" diszitő jelzőt azért is ado­mányozhatnánk a Kirdlyszinház Madár Matyi­jának mert hiszen valósággal csodákat müvei estéről-estére: junius derekán megtölti a szin­ház nézőterét és olyan vidáman halad az ötve­nedik előadás jubileuma felé, mintha januárban aratta volna azt a hatalmas sikert, melylyel május közepén örvendeztette meg a szin.iázat és a közönségei. De nem azért „csodatévő" Madár Matyi. Hogy miért: azt akarjuk éppen elmondani. Néhány nap óta a Madár Matyi negyedik képe után — a melyben tudvalévően a szín­pad rejtelmei tárulnak fel a nézők előtt — a zenekar „timpanistája" ijjedt ábrázattal keresi fel a karmestert. — Karmester ur — szokta jelenteni — csoda történik itt a szinházban : az üstdob meg a czintányér magától szólal megl — Hogy lehetséges ez? — kérdi a kar­mester — hogy érti ezt? — A szinházjelenetben most már negyedik este hangot ad a dob és megcsendül a czin­tányér, a nélkül, hogy én egyikhez vagy másik­hoz hozzája nyúlnék! — Ugyan 1 Maga haluczinál! De mikor aztán a karmester is megfigyelte a dolgot: igazat kellett, hogy adjon a timpa­nistának. A zenekar forrongott. Szellemekre gondol­tak, csodákra és hasonló jókra. Azt megfigyel­ték, hogy a nézőtér menyezetéről nem hull a vakolat, az tehát nem adhat hangot a hang­szereken. Hát akkor mi történt? Mindmáig nem fejtették meg a titkot, mi se ismernők a rejtély nyitját, ha kaczagva el nem árulta volna nekünk a „csoda" síerzője : Madár Matyi, azaz, hogy Sziklai Kornél. ... A szilházjelenetben ugyanis mindig megrakta a zsebeit apró kavicsokkal és roppant ügyesen czélozgatva, közvetlen a színpad szélén ülve — a mikor senkisem veszi észre — egy­egy kavicsot dobott hol a dobra, hol a czin­tányérra. Ciinn vagy bumm hangzott és senkisem tudta, hogy miért, vagy honnan. Csak Madár Matyi tudta, a kinek nem csoda, hogy van kedve ilyen apró csinytevé­sekre. (II. A színész űa.) Fenyvesi Emilről, a Vígszínház kiváló mű­vészéről, széles körben tudják, hogy úgynevezett „jól szituált színész". Van birtoka, földje, háza, szőllője Gödöllőn, van kocsija, lova. De azt már kevesebben tudják, hogy van egy kedves, okos fia is, a ki a héten esett át az első vizsgáján. Természetesen a boldog és büszke müvész-papa jelenlétében. A kis Fenyvesi- fiu kitűnően „felelt" minden­ből. Mikor aztán arra a bizonyos beszéd- és értelemgyakorlatokra került a sor, a tanitó sok egyéb kérdés után, ezzel a kérdéssel fordult a művész kis fiához — Mond meg, kis fiam, azt az embert, a kinek van földje, van szekere meg lova és a birtokán gazdálkodik-: hogy hivják? Mire a kis fiu bátran és habozás nélkül kivágja: — Színésznek! V (III. B. n. é. k.) A Nemzeti Szinház- ban tegnap este volt az idei szezón utolsó előadása. Az ember tragédiája egyik képe után tá­vozni készült a szinház egyik ismert habitüéje, a ki évek hosszú sora óla állandó látogatója a Nemzeti Szinház előadásainak. A mikor a Kijárathoz ér, elébe áll a szin­ház egyik öreg jegyszedője és azt mondja neki: — Nagyságos uram, boldog uj évet kí­vánok 1 A habitüé nagyot bámul. — De öregem, mi jut magának eszébe? Most kiván boldog uj évet — junius közepén?! — Bocsánatot kérek, nagyságos uram, de meg kell tennem, mertén most a szezón végez­tével — nyugdíjba vonulok és igy itt már többé nem találkozunk , . . Tarta in. Szinházi élei tiudspest, junius 17. Reprizek a Vígszínházban. Amint előre látható volt, nagy sikerben ré­szesítették A zsábá-1, nem kevésbbé zajosan és derülten fogadták Az őrnagy ur-at és ujjongva üdvözölték A csodagyermek-et. Hasonló sors vár a többi reprizre is, ame­lyek közt soron következik Az aranykakas és azután kerül ismét a közönség elé Loute, a a Pierre Veber legjobb darabja. Az aranykakas-1 1899. április 27-én adták. A Blumenthal és Kadelburg vígjátéka akkoriban már nagy diadalokat ült német színpadokon. A fehér csikó-ból a magyar fordításban Arany­kakas lett, de egészben véve Fáy Béla ragasz­kodott az eredetihez, bár elég nehézségekkel járt az a körülmény, hogy a német darabban nagyon sok volt a speczifikus német vonatko­zás. A forditó azonban nagy merészen a Balaton mellé plántált mindenféle stíriai dolgot és a közönség nem sokat aggodalmaskodott még azon sem, hogy a balatonmelléki turisták hegy­mászóval ébresztetik fel magukat, valamint jó­kat nevettek a harmónikás. kódison is. Az első felvonás sürgése-forgása megkapta az embere­ket, a hajó érkezése nagyon tetszett és amikor bekövetkezett a vihar a maga eddig sohsem látott realizmusával és nagyszerűen zuhogott a zápor, meg volt nyerve a csata. Megtörtént a csoda, hogy német darab nagy, igen nagy sikert aratott nálunk. Igaz, hogy az egyik szerző: Kadelburg magyar ember és most is magyar állampolgár. Az arany kakas- ra azóta szívesen emlékez­nek vissza a közönség köreiben és bizonyos, hogy telt ház fogja üdvözölni kedves alakjait, jóizü humorát, annál is inkább, mert az elő­adást fél helyárakkal tartják. A Loute bemutató előadása 1902. november 8-án volt. Vebert tulajdonképen akkor fedezte fel közönségünk, valamint elragadtatással hall­gatták a Molnár Ferencz igazán virtuóz fordí­tását is. A czimszerepet Varsányi Irén játszotta teljes művészetének kifejtésével. Azóta egy má­sik kitűnő Louteja is támadt a Vígszínház nak. Kertész Ella ebben a szerepben lépett először a l igszinhdz publikuma elé és azóta legjobb ala­kításai közé sorozhatja a kétlaki menyecske pompás szerepét. Góth Sándor remek partnere Góthné-nak és Hegedűs Gyula a Castillon sze­repében legfényesebb művészi ábrázolásainak egyikét adja. Ez a repriz is méltán számithat tehát a leg­nagyobb érdeklődésre. Togo Vidéki színpadok. _ Budpe&t, junius 17. Blahu Lujza a mult héten igen nagy siker­rel vendégszerepelt Szolnokon, majd' Kolozs­váron. Szolnokon két estén, a kolozsvári szin­házban három estén lépett fel, mindkét helyen zajos ünneplések közepette. * Az egri szinházban Balla Kálmán miskolczi színtársulata ma este fejezi be a két hónapig tartott nyári szini évadot. A társulat három hetes szünidő után Ungvárra megy, a hol meg­nyitja az újonnan épült színkört. Az Országos Szinészegyesület nek ez idei felvételi vizsgái junius 18-án kezdődnek. A bizottság azon kérvényezőknek, akik felvételi dijaikat lefizették és eddigi működésűket kellő­leg igazolták, a vizsgálatot elengedte. Elhatá­rozta továbbá, hogy mindazokat, a kik a fel­vételi dijat junius 17-ig be neu fizetik, a vizsgára nem bocsátja, ellenben gyakorlati engedélyüket bevonatja. Végül a többi gyakor­latosak, akik a vizsga alól fel nem mentettek és felvételi dijukat befizetik, a junius 18-iki felvételi vizsgán tartoznak jelentkezni. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hőig; -rczán, a ki a öa/assa-féle valódi angol ugorkatejei, irt 2 kor és szappan, ára 1 kor., nasználja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és «in­áén gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest junius 17. Fulda Lajos Talizmán czimü ismert verses darabjából operalibrettót irtak, melyet Madison, egy Berlinben élő angol komponista, zenésít meg. Sarah Bethardt a „La Touraine" nevü gőz­hajón a héten elhagyta Amerikát. A nagy fran­czia tragika Amerikában 272-szer lépett fel és összesen egy és egynegyed millió frank tiszta jövedelemre tett szert. * A bécsi operaház igazgatósága elfogadta előadásra Engelbert Humperdinck Kénytelen há­zasság czimü uj operáját, melyet a jövő szezón elején fognak bemutatni. Réjane asszony a minap a Londonba uta­zott, a hol hosszabb ideig fog vendégszerepelni. Visszatérése után a jövő szezónban megnyitó Théatre Réjane programmját fogja előkészíteni. * A londoni Covent-Garden-ben óriási sikere volt a héten Tristan és Izolde ezidei első elő­adásának, melyet Richtet János dirigált. Butg­staller és Mildenburg énekelték a főszerepeket. Nizzában a jövő szezónban uj szinház nyilik meg, mely némiképen konkurrencziát fog csinálni Raoul Gunsbourg színházának. A kis színházat Michel Moitier, a párisi Capucines igazgatója, építteti és apró darabokat fog benne előadni. A neve Capucines nicoises lesz. „ Színeszeink es áves óluk ruhaszöveteiket Semler /. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utczzl szerezik be Biró M Mátyás fogászati műterme Budape?' VI., Nagymező-utcza 28. sz. alatt van. = Én állandóan a Czettler-féle nanumoilin k finomítót használom, mert ez a legjobb I Kaphr Tőröknél. P íjlu-ittato i r íaao-oe«. Offak: és fogtovok Vidékiek részére egész fogsor készitése 6 óra alatt. "legjobb kivitelben, úgymint, arany, platina, aluminium és kautsukban; arany koronák; hídmunka, szájpadlás nélkül fogsorok, nem jól illő fogsorok átalakítása, plombirozás, foghúzás, érzéktelenitve. Biró 1VI. Mátyás foaá»i«ti «Bt«rmt vt., Naäym «»»•

Next

/
Thumbnails
Contents