MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-16 / 165. szám

••dapeit, 1906. KilenCzedlk évfolyam. 165. tzAm. Junius 16. MAGYAR SZÍNPAD Színházi Napilap. NÉPSZÍNHÁZ. Budapest, szombat, 1906. junius 16 án: Smolen Tóni. Fővárosi életkép 3 felvonásban. Irta: Guthi Soma. Zenéjét összeállította: Barna Izsó. Személyek : Góliát, tánczmester és házasságközvetitő Pintér Esztike, a leánya, Petráss S. Maxi Tarnay M. Károly, szinósznövendék Szirmai Lujza, ballerina T. Harmath I. Smolen Tóni, udvari lakáj Kovács Izidor, libériás inas Vágó Kopek Némedy Kopekné Delliné Nábob özvegye Vasvárinó Közrendőr Gyenizse Infanterista Nagy Fináncz Kalocsai Vidéki Kiss Békés polgár Huszár Kucséber Serét Pinczér 1 ubinszky Czigányprimás Nagy Príma ballerína,. G. Kápolnai 1 Ballerínák, kliensek, czigányok, vendégek. Keidet« 8 órakor. Iilahás ntáa a Iiw-Yerk kávéházba megyünk. Tanuljunk világnyelveket a Berlitz-iskólában Erzsébet-körut 15. Fordítások. •ETI MOSOK: Vasárnap: Smolen Tóni Mégis csak legjobb a Fratelli Deisinger pörkölt kávéja. A „Smólen Tóni" szövege. Első felvonás. Góliát tánczmester és házasságközvetitőhöz ellátogat Smclen Tóni. Nősülni akar és most háztüznézőbe jött. Nagyon megtetszik neki Lujza, a ki el is pártol Goliát:ól, imádójától, hogy a gazdag ember hírében álló bécsi lakájhoz menjen feleségül. Góliát boldogan öleli keblére Smolent, a ki megkérte tőle az ő leendő menyasszonya kezét. Második felvonás. Színhely: a »Cakewalk« vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több izben jóvá akarja tenni hibáját és Eszti« kével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadályozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakájról. Góliát azonban hajthatatlan marad és ájultan esik össze, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tónival. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése alól és kiköti, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhágy magyargyülöletével. A pezsgőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja magát és elénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. Elcsapják a szolgálatból. Ott hagyja az udvart és hogy behízelegje magát Lujza kegyeibe, huszárnak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az egykor magyargyűlölő lakáj elhatározza, hogy leteszi a magyar honpolgári esküt. Szidja-szapulja Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal békiti meg, hogy ő ád hozományt Esztikének ; mire a tánczmester apai áldását adja Károlyra és Esztikére. Városligeti Nyári Színház Budapest, szombat, 1906. junius 16-án: Másodszor Tnrcsányi Olga, a szent-pétervári »Kazanszky« czári operett színház primadonnája, Lónyai Piroska és Németh József a Királyszinház tagjának felléptével: A szoknyahős. Operett 3 felvonástan. Irta: Buchbinder B. Zenéjét szerzette: Raiman Rezső. Fordította: Hervay Frigyes. Személyek: Nádorházy József, herczeg — Németh Károly herczegi a fia— — Solymosi Baranyay Ottó báró, százados Somlai Laura, a testvére— — — Papp T. Kóvalcsek, százados — — Virág Fipsz gróf — — — — Mészáros Németh Irén, énekesnő — — Lónyai P. Szökös-Tóth Ferencz, káplár a budapesti házi ezredben — Szarvasy Mihály, a herczeg komornyikja Tábori A fiakeios Miczi ( egy fehérnemű Ágnelly I. Húber Czenczi tisztító intézet Sugár T. Húber Kati alkalmazottjai Láng E. Húber Manczi — — — — Turcsányi O. Sári v — — " Sipos N. Panni / ,, , , — — Dévai B. Róza mosoleányok Beleznfly M Anna ) — — Szendrey M. Karmester — — — - Juhai A fehérnemű tisztító intézet atyamestere — — — — Megyeri Történik : I. felvonás Nádorházy herczeg palotájában. II. felvonás a rotunda nagytermében. III. felvonás Huberék udvarán. Idő: 1835. Kezdete 7Vs órakor. Tanaljunk világnyelveketa Berlitz-iskolában, Erzsébet-kőrnt 15. Fordítások. „A szoknyahős" szövege. Első felvonás. Nádorházy herczeg, az öreg szoknyahős szakítani akar Németh Irénnel, egy kis színésznővel. Mindenféle ürügyet hoz fel a szakításra, de Irén csak az esetben hajlandó erre, ha a herczeg elismeri, hogy a fián kivül leánya is van. A herczeg megtenné neki ezt is. Ekkor mkgjelenik Manczi, a mosóleány, a ki előtt az anyja emiitette, hogy herczegi vér folyik az ereiben. A herczeg végső szükségben Manczit nevezi meg leányának Irén előtt. Manczi hamar beletalálja magát a herczegnői szerepbe. Második félvonás. A rotundában vagyunk. Károly, a herczeg fia, ráakarja venni apját, hogy egyezzék bele Laurával, Baranyai százados nővérével való házasságába. A herczeg ezt megtagadja, sőt Baranyai századost, a ki a kérést megismétli, megsérti. A százados megnevezi segédét, Kóvalcsek századost. Manczi, a ki a jelenetnek tanuja volt, felhasználja az alkalmat és Kovalesek százados ruhájába öltüzve, fenyegetésekkel kényszeríti a szoknyahős herczeget, hogy beleegyezzék a fia házasságába. A berezeg távozik, de megjelenik az igazi Kóvalcsek egy másik tiszttel. Manczi nagy zavarba kerül és végül kénytelen magát felfedezni a tisztek előtt. Harmadik felvonás. Mancziéknál Czenczi néni hetvenötödik születésnapját tartja. Eljön az ünnepségre a herczeg is. Visszaemlékeznek az öreg asszonynyal a mult időkre. Megjelenik Ferencz, Manczi vőlegénye, a ki hosszas harag után kibékül Manczival. A herczeg rájuk adja áldását, kelengyét is ad nekik. Károly és Laura egymáséi lesznek és Manczi boldogan mondja a herczegnek, hogyha mégegyszer szüksége van mosóleányra, szóljon neki. Fővárosi Nyári Színház. Budapest, szombat, 1906. junius 16-án: A tévedt nő. (La Traviata.) Opera 4 felvonásban. Irta : Piave. Zenéjét szerzette : Verdi. Fordította : Nádaskay Lajos. Személyek: Valery Violetta - - _ Maleczky B. Bervoix Flóra, barátnője — Csanády I. Anina, Violette szobaleánya — Koronkay I. Germond Alfréd, Violetta kedvese Mihályi Germond György, Alfréd atyja Szánthó Gaston Letoriéres vicomte — Falussy Douphol báró — — — Leövey D'Obigny marquis — — — Kövesdy Grenville, orvos — — — Vajda Giuseppa, Violetta szolgája — Herold Kü'dött _ _ E.-Keleti | Violetta és Flóra barátnői, matadorok, picadorok, czigánynők, szolgák. Történik: az első, második és negyedik felvonás Violettánál Párisban és falun, a harmadik felvonás Bervoix Flóránál. Idő: 1788 körül Keidet« 7

1/« órakor. Tanuljunk világnyelveket a Berlitz-iskolában. Erzsébet-kőrnt 15. Fordítások. Heti műsor: Vas. d. u. Két pisztoly, Este: A drótostót, vagy SobrI lakodalma. A „Tévedt nő" szövege. Eső felvonás. Violetta szalonja. Nagy vendégsereg közepette bemutatják a leánynak Alfrédet, ki már régen eped érette. Rögtön megértik egymást és Alfréd szenvedélyesen bevallja szerelmét, Violetta a távozó Alfrédnek egy kaméliát ad, hogy másnap, elhervadva bár, de hozza vissza. Érzi, hogy szereti, de sejti, hogy sorsa csak a lemondás lehet. Második felvonás. Szoba egy Párishoz közel eső nyaralóban, hova Alfréd kedvesővel visszavonul. Alfréd Párisba megy, hogy pénzt szerezzen. Ezalatt megérkezik az öreg Germont és könyörög Violettának, hogy hagyja el fiát. Violetta nagy lelki felindulás és zokogás közt megígéri és levelet hagyván hátra, távozik. Alfréd visszaérkezik és kétségbeeséssel értesül a történtekről. Harmadik felvonás. Estély Flóránál, Violetta barátnőjénél. Alfréd kártyázás közben összetűz Douphallal, Violetta imádójával. A vendégek távoznak. Violetta könyörög A frédnek, hogy ne fogadja el a párbajt, az azonban behívja a vendégsereget és mindenki előtt a leány elé dobja erszényét. Violetta ájultan rogy össze. Negyedik felvonás. Violetta hálószobájában sínylődik. Annina, szobaleány ápolja. Az orvos kijelenti Anninának, hogy úrnője már csak pár óráig élhet. Beront Alfréd, ki a párbajbél sértetlenül került ki és Violetta karjaiba rohan. Az ősz Germont is belépj hogy a nemeslelkü leányt fia karjaiba vezesse, de már csak tanuja lehet Violetta szomorú halálának. WlXGS$