MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-15 / 164. szám

1906. junius 9 • n Budapesti színpadok. Budapest, junius 15. A Nemzeti Szinház-ban az évad utolsó előadása holnap, szombaton lesz, a mikor Az ember tragédiája kerül szinre és Évát ekkor fogja először játszani Paulay Erzsi. Vasárnaptól, junius 17-étől szeptember l-ig, a nyári szünidő alatt, nem lesz előadás. * A Vígszínház reprizei sorában, a melyekkel a juniusi műsort élénkítik, holnap, szombaton A csodagyeimek, Gavault és Charvay három felvonásos vígjátéka következik. A csodagyermek-et 1903. október 30-án mutatták be igen nagy sikerrel. Ezúttal negyvenhetedszer kerül szinre. Ma, pénteken, A kaczagó menyecské-t Soulié Maurice jóizü bohózatát játsszák, a melynek vasárnap lesz a tizedik előadása. * A Magyar Szinház vendégei: Guerra tanár negyvenhét tagu gyermekopera-társasága szombat délben 12 óra 45 perczkor érkezik meg Budapestre a keleti pályaudvaron. A kis énekesek ma este a Szerelmi varázsital előadásával fejezik be nagysikerű bécsi vendégjátékukat és másnap, szombaton már a Magyar Szlnház-ban játsszák el egyik legkitűnőbb produkcziójukat: A szevillai borbély-t, a melyben Páris, Nizza, Bécs és egész Olaszország közönsége ünnepelte őket. Itt említjük meg, hogy a szinház pénztára a szombatra előjegyzett jegyeket csak péntek délig tartja fenn, azontúl azok is eladásra kerülnek, — Az olasz gyermekopera vendégjátéka folytán a Magyar Szinház müvészszemélyzete szombattói, junius 16-ikától kezdődőleg nyári szünetre megy. Szünet után, augusztus 18-án lesz az uj szinházi év megnyitó előadása. — A Pálffy Nina igazgatása alatt álló Solymosiféle szinésziskola szombati vizsgálati előadásán a növendékek a drámai és operett-szakon, továbbá a népszínműből is vizsgázni fognak. Az előadást délutáni mérsékelt helyárak mellett tartják meg. A Király színház-bari a Madár Matyi rendkívüli vonzóereje első jubileuma ulán is állandónak bizonyul s a pompás darab negyedik hete is zsúfolt házak előtt folyik. A régebbi idők szinházi politikája, hogy tudniillik a szezón vége felé nagyszabású látványosságot játszanak: a Madár Matyi-\a\ fényes igazolást nyert, mert a közönséget a nyári szórakozóhelyektől a színházba vonzza az a tömérdek sok ragyogó látnivaló: a villamos virághinta, a mimiatür Paprika Jancsi, a Tulipánkert, a mozgófényképes utazás és főleg az utczaballabile, a melyet a Heltai Jenő és Molnár Ferencz nagysikerű munkája színpadra visz. Ez a rendkívüli siker — a mely már most kétségtelenné teszi, hogy második jubileumát is megszakítás nélkül éri el a Madár Matyi — egyelőre elodázza a Királyszinház kapuzárását. — Rákosi Szidi asszony színésziskolája mult vasárnap zsúfolt ház előtt játszotta a Királyszinházban a János vitéz-1, miért is vasárnap délután megismétlik a népszerű daljáték előadását, a melynek különös érdekessége Tesz, hogy a gonosz mostoha szerepét Rákosi Szidi asszony fogja játszani. * A Népszínház nézőterét most újból benépesíti esténként Guthi Soma uj átdolgozásu Smolen Tóni-ja, melyben a politikai vonatkozások a közelmultat támadják a közönség lelkes tetszése mellett. Az ünneplő hangulat, mely a Smolen Tóni, Kovács Mihálynak pompás alakifása nyomán támad, olyan, mintha csak most kezdené meg hódító útját Guthi Soma mulatságos életképe. Kovács tulipános kupiéi, Petrás Sári, Kápolnay Irén uj angol tánczai s a kis 8 éves Tarnay Margitnak zsokétáncza, Harmath Ilona éneke, Szirmai alakítása s Vágó humoros inasa még sok vidám estét biztosítanak a Népszínház utószezonjában. Smolen Tóni minden este előadásra kerül. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban holnap, szombaton Verdi- nek A tévedt nő czimü operája van műsoron. Vasárnap A drótostót kerül előadásra. — P. Márkus Emilia, a Nemzeti Szinház művésznője, a jövő héten kezdi meg a krisztinavárosi színkörben Barrie darabjából: A kis tisztelendő-bői (The little minister) a próbákat. A darab regényes cselekménye a mult század 30-as éveiben játszik. A fő női szerepre, „Babbie"-re, a szerző minden poézisét rápazarolta. Londonban, a hol a darabot először 1898-ban a Theaire Royal Haymarket-ben adták, egy egész éven át szakadatlanul műsoron volt s valószinü, hogy a magyar szinházi közönség is mihamarább szeretetébe fogja fogadni Babbiet, kinek szerepére P. Márkus Emilia a legnagyobb buzgalommal készül. A Városligeti Nyári Szinház-ban ma este adják először A szoknyahős czimü uj operettet. A kulisszák mögül. Budapest, junius 15. A mult és a jövő szezón. — Hat közlemény. — V. Királyszinház. A Király szinház- nak a Madár Matyi ötvenedik előadásával — juljus ötödike táján — záródó szezónjára megelégedéssel tekinthetünk vissza. Minden tekintetben sikeres szezón volt az idei és főképen azért nevezetes és érdekes, mert a szinház idei nagy sikereit egyedül magának — kitűnő vezetésének és elsőrendű ensembléjának — köszönheti, miután az idei szezón volt az első, a mikor divatos és népszerű „sztár" nélkül működött és vivta ki a közönség teljes megelégedését. Anyagilag, művészetileg szép szezón volt, a melynek három kiemelkedő sikerére tekinthetünk vissza, különös elismeréssel. Az egyik egy magyar operettnek, a GülBabá-nak a sikere, mely száz előadásával egymaga tartja az idei egész szinházi szezón rekordját, mint az 1905/1906. szinházi szezónban legnagyobb sikert ért darab. A másik egy népszínműnek — a Helyreasszony-nak — igazi nagy sikere és vele Blaha Lujza asszony sikere, a kit hosszú idő után ismét pompás uj szerephez juttatott a Királyszinház. A harmadik egy uj színpadi műfaj sikere magyar színpadon: a Madár Matyi, a mely most a szezón végén betetőzi a szinház eddigi sikereit. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy az örök vonzóerejü János vitéz ebben a szezónban kerek száz előadást ért meg és olyan színpadi jubileumhoz segítette a Királyszinház-at, a milyenre még eddig sohasem volt példa: a háromszázadik előadás jubileumához. Egy nagy magyar zeneszerző: Buttykay Ákos meghódítása az operett-színpad számára: szintén az elmúlt szezón egyik eseménye, eredménye. Az elmúlt szezón újdonságainak soroza'a a következő: ^ 1. 1905. okt. 5. Liliomkisasszony. Ferriet és Clerice operettje. (Előadták 11-szer) 2. 1905. okt. 19. A bolygó görög. Pusztai Árpád és Buttykay Ákos operettje. (Előadták 37-szer.) 3. 1905. nov. 24. Fehér Anna. Gárdonyi Géza betyártörténete. (Előadták 9-szer.) 4. 1905. decz. 9. Gül-Baba. Martos Ferencz és Huszka Jenő operettje. (Előadták 102-szer.) 5. 1906. febr. 1. Helyreasszony. Kada Elek népszínműve. (Előadták 30-szor.) 6. 1006. febr. 28. Cserelányok. Ordonneau és Clerice operettje. (Előadták 10-szer.) 7. 1906. ápr. 10. Don Cézár. Walther és Dellinger operettje. (Előadták 13-szor.) 8. 1906. máj. 16. Madár Matyi. Heltai Jenő és Molnár Ferencz látványos budapesti játéka. A jövő szezón sokat igérő, érdekes és tartalmas programmja a következő: I. Eredeti darabok: Eldorado, regényes operett három felvonásban. írták: Szini Gyula és Balla Ignácz, zenéjét szerzette Vincze Zsigmond. Szép Ilonka, daljáték 3 felvonásban. írták: Szávay Gyula és Vágó Géza, zenéjét szerzette Szabados Béla. Régi jó idők, operett három felvonásban. Irta: Martos Ferencz, zenéjét szerzette Poldini Ede. Phryne, operett 3 felvonásban. Irta: Márkus József, zenéjét szerzette: Szabados Béla és Balló Arthur. Rákóczi, daljáték négy felvonásban. Irta: Bakonyi Károly, zenéjét szerzette Kacsóh Pongácz. A csodagép, operett 3 felvonásban. Irta: Mérei Adolf, zenéjét szerzette Kern Aurél. A császár katonái, szinmü 3 felvonásban. Irta: Földes Imre. Rákóczi fia, szinmü 4 felvonásban. Irta: Rákosi Viktor. Anaikista kisasszony, operett 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzette: Bokor József. A harang, legenda 3 felvonásban. Irta: Rákosi Jenő, zenéjét szerzette: Kern Aurél. József, bibliai tárgyú operett 3 felvonásban. Irta: Latzkó Andor, zenéjét szerzette: Hetényi (Heidlberg) Albert. Rablókaland, operett 3 felvonásban. Irta: Heltai Jenő, zenejét szerzette: Jacobi Viktor. A csibészkirály, operett 3 felvonásban. Irta Széli Lajos, zenéjét szerzette: Buttykay Ákos: II. Külföldi darabok: Az énekesleány („Sho-Ghun"), amerikai operett 2 felvonásban. Irta Clyde M. Kinley, fordította Faragó Jenő, zenéjét szerzette Luders Gusztáv. A hadnagy ur, („Krieg im Frieden"), operett 3 felvonásban. Irta Wilhelm, forditotta Faragó Jenő, zenéjét szerzette Reinhardt. Szigftidék otthon, („Die lustige Nibelungen"), irta Rideamus, forditotta Mérei Adolf, zenéjét szerzette Strauss Oszkár. Pünkösdi király („Sí j'étais roil"), Adam háromfelvonásos operája. III. Fölelevenitésre váró darabok: Rip van Winkle, Planquette operettje. A gerolsteini nagyheiczegnő, Offenbach operettje. A három Kázmér, Beöthy László és Szabados Béla operettje. Továbbá egy Konti-operett és Offenbadinak még egy operettje. -V.Szinházi élet, Budapest, junius 15. Turcsányi Olga. — Ma esti fellépéséhez. — A Városligeti Aréna szinpadán ma este fellép egy kiváló szépségű, fiatal szinésznő, a kiről sok szó esett már nálunk, de a .kinek művészetét tulajdonképen csak a messze idegenben ismerik. Turcsányi Olga a világlátott magyar primadonnáról van szó. Itthon sokat küzdött, újra meg újra fölfedezték, de az érvényesülésre nem tudott alkalmat találni. Pedig hát, különösen abban az időben, a mikor a Nemzeti Szinház-ban gyermekszerepeket játszott, csudákat beszéltek róla. A mikor utóbb Kolozsvárra szerződött, Beöthy László, a ki abban az időben a Nemzeti Szinház-nak "volt az igazgatója, leutazott hozzá és megnézte egyik szerepében. — A legnagyobb naiva-talentum, a kit valaha láttam 1 — volt a véleménye a játékáról. De azért még sem szerződtette. Turcsányi Olga túlságosan jól táplált volt. Beöthy igazgató meg is mondta neki: — Kár, igazán nagy kár magáért! Ha husz kilóval leofgyna, nagy művésznőt faraghatnék magából. Nemsokára férjhezment és visszavonult a szinpadtól. Már-már meg is feledkeztek róla, a mikor híre járt, hogy elvált az urától, pár héttel későbben egy még érdekesebb hír érkezett felőle — Oroszországból. Orosz színésznővé lett. Pár esztendő alatt első sztarja lett a szentpétervári Kazanszkyszinház- nak. v Az ottani közönség rajongott érte és elhalmozta szeretetével, ünnepelte. Most aztán haza-