MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-14 / 163. szám

2 1906. junius 9. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Hamlet« szövege. Első felvonás. I. kép. Hamlet, dán királyfi, atyjának szelleme éjjelenként kisért a királyi kastély melletti téren, Helsingörben. Horatio és Marcellus, Hamlet bizalmasai, a kik felismerik a szellemben a halott királyt, elhatározzák, hogy titokban (ártják észleleteiket és a látományról csupán Hamletnek adnak hirt. II. kép. Claudius király most tette hitvesévé a meghalt király özvegyét, Gertrudot. Mindenki örömmel üdvözli a frigyet, csak Hamlet lelkében ébreszt bus gondolatokat Nincs inyére, hogy anyja, a király halála után ilyen rövid idő múlva uj nászra keit a meghalt király öcscsével. Bánatával magára marad, midőn megérkezik Horatio és Marcellus. Hamlet borzadva értesül a látottakról s arra kéri barátait, tartsák ezt titokban mindenki előtt; ma éjjel majd ő is elmegy, hogy saját szemeivel lássa a szellemet. Második felvonás. III. kép. Az őrjáratra eljön Hamlet s nemsokára megjelenik a szellem. Hamlet magánkívül van, mert ő is felismeri benne atyja alakját. Érthetetlen előtte, hogy miért nem pihen sírboltjában nyugodtan. A szellem int Hamletnek, hogy kövesse s Hamlet ösztönszerűleg megy a szellem léptei után; barátai erővel vissza akarják tartóztatni, de ő megöléssel fenyegeti azt, a ki útját állja. A szellem után rohan s barátai követik. IV. kép. Hamlet követte a szellemet, mig végre megállnak. A szellem elbeszéli éjjeli bolyongásának okát. Nem természetes halállal hait meg. Hamletn-.k tudtára adja, hogy gyilkosa saját testvéröcscse. Claudius és saját felesége, Gertrud voltak. Midőn egy éjjel kertjében aludt, fülébe mérget csepegtetlek s tgy gyilkolták meg. Hamlet borzadva értesül a történtekről s bosszút esküszik, mert atyja nem képes addig sírjában nyugodtan pihenni, a mig nincs megooszulva halála V. kép. Laerles elhagyja az atyai házat; elbúcsúzik húgától, Oféliától s testvéri tanácsokkal látja el. Polonius jön s megáldja fiát, Laertest, hogy jó szerencse kisérje utján. VI. kép. Hamlet folyton azon töri eszét, ho«y bizonyságot szerezzen a szellem szavainak. Őrületnek tartják, mert Hamlet szándékosan kósza feleleteket ad a kérdésre, melyeket hozzá intéznek; de azért óvatos és elővigyázó. Polonius tudtára adja Hamletnek, hogy színészek érkeztek. Hamletnek eszébe jut, hogy egy színdarabot játszat majd el az udvar szine előtt az érkezett színészekkel, a mely atyja megöletését tárgyalja s ez lesz a tőr, melyben megfogja a ravasz, kétszínű királyt. Harmadik felvonás. VII. kép. Hamlet mindent elkészíttetett az előadásra; a darabot betanultatta a színészekkel s az i dvart meghívta az előadásra. Ofélia is eljön, a ki szerelmes Hamletbe, de az ifjú herczeg most kolostorba küldi az ártatlan leányt. Az udvar jön, hogy megtekintse a Hamlet által irt „Egérfogó" czimü darabot. A szinpad egy kertet ábrázol, hol az agg király pihert s egyszeire a király öcscse a királyné segélyével az alvóhoz lopódzik és fülébe gyilkoló mérget önt. Claudius e látványra roszszul lesz s elv szik. Hamlet ujjong, mert meggyőződik a király bűnösségéről Most már nyugodtan gondolhat a méltó bosszúra. VIII. kép. Claudius a kastély templomában az oltár előtt imádkozik. Hamlet belép, meg akarja ölni, de idejekorán visszadugja kardját hüvelyébe, mert nem akarja, hogy a király lelke imaközben az égbe szálljon. Majd akkor öli meg, midőn alszik vagy dühöng, hogy ideje se legyen lelkét az égnek ajánlani. IX. kép. Getrud beszélni akar fiával, Hamlettel. Polonius hírül hozza, hogy jön a királyfi s elrejtőzik az ajtó függönye mögé. Gelrud szemére lobbantja Hamletnek, hogy csúnyán viselkedik az uj királylyal szemben s megsértette. Hamlet meg anyjának dobja arczába viselkedését s uj frigyét. Polonius a kárpit mögött segítségért akar kiáltani, de Hamlet megakadályozza ebben, mert kardjával átszúrja a függönyt és megöli Polonius'. Anyját, Ger rudot pedig szidalmazza; bántalmazni is akarja, de megjelenik atyja szelleme és nyugalomra inti anyjával szemben. Negyedik felvonás. X. kép. Hamlet eltávozik Angliába s Ofélia sz.ve busán vágyódik a királyfi után Esze megzavarodott, mióta atyját elvesztette. Leartes is visszatér utazásából és szomorkodva látja hogy mivé lett huga. Hamlettől levél érkezik, a melyben azt irja, hogy visszajön. Ofélia megzavart eszével a viz parijára ment virágokat szedni s onnan a vizbe bukva, halálát lelte. Ötödik felvonás. XI kép. A temetőben sirt ásnak Oféliának. Hamlet Horatiótól kisérve, idejön s nézi a megásott sirt. Végre a temetési menet megérkezik s Hamlet megtudja, hogy Oféliát temetik. Midőn Leartes meglátja Hamletet, atyja gyilkosát, egymásnak rohannak. De Hamlet, ki életére már semmit sem tart, alig védi magát. Elválasztják őket s majd más uton mérkőznek meg. XII. kép. A király Leartessel megbeszélte, hogy mérgezett hegyű tőrrel fog vivni Hamlettel. Sőt, Claudius tud arról, hogy Hamlet hüsitő italába méreg legyen keverve. A kastély termében vivják a párbajt. Leartes megsebzi Hamletet a mérgezett hegyű vivtőrrel. Erre Hamlet ugyanazon tőrt kikapja kezéből és ledöfi Leartest. A királyné megszomjazván, iszik a Hamletnek szánt mérgezett hüsitő-italból. Hamlet pedig tőrével átdöfi Claudiust. Ő maga a méreg hatása folytán, hü barátja, Horátió karjai között lehel ki lelkét. MAGYAR SZÍNHÁZ. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltéko zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogj utolsó néhány ezer forintjáva! ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tókozlé természete az uj világ metropolisában, New Yorkban se tagadja meg magát, két kézzé szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta hogy meghal, főbe lövi magát. De a haláloi ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmt* estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldu« jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephen son rendőrtanácsos szép lányával., Malóná'&i a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül i végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáró! ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó éi arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja s pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ö halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon csipik s kényszerítik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító «zavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevozete« éjszaka óta ős Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai i köztük a grófba halálosan szerelmes Je3sie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszur» készül a gróf ellen s e czólból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf* históriáját. A. grófnál nagy estély van és Jimmy a czikkot a» egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikl egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gról arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevülósében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsot nyaralójában időzik leányával, Malónával 6i unokájával, & kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény villanyosszerelő munkája közben találkozik a kii Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséböl megtudja, hogy az ö fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, &s anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Fővárosi Nyári Szinház. „A koldusdiák" szövege. Elsd felvonás. Ollendort ezreues a fogház ból szabadon bocsátja a rabokat. Teszi es azért, hogy Simon nevü koldusdiakot, a ki szintén be van börtönözve, felöltöztessen és herczegnek adhassa ki. Meg akarja magát bőszülni Laura grófnőn, a kit egyszer vállon csékolt t ezért a fiatal grófnő a legyezőjével arczu! ütötte. Ollendorf arra akarja felhasználni Simont, hogy udvaroljon Laurának és vegye el felesé gtll. Változás A krakkói vásár. Palmatica grófné msgjelen két leányával, Laurával és Broniszlavával és megismerkednek az uri ruhába bujtatott kcldusdiákkal. Simon és Laura egymásba szeretnek. Második felvonás. Palmatica grófné házában vagyunk. Elhatározzák, hogy megtartják az esküvőt. Simon lelkiismeretfurdalásokat érez s egy levélben megírja Laurának, hogy ő csak koldusdiák. Átadja a levelet Palmatica grófnőnek, a kitől azonban Ollendorf elcsalja a levelet Megtartják az esküvőt, a mely után Ollendorf felhozatja a rabokat, a kik üdvözlik Simont, mint volt fogolytársukat. Simon le van leplezve s Pal-> atica grófné kikergeti házából. Harmadik felvonás. Jan Janiczki kapitány, Simon barátja és vok fogolytársa, megigérf O'endorfnak, hogy 200,000 frtért kiszolgáltatja neki a lengyel királyi herczeget. De ezt csak azért teszi, hogy félrevezesse az ezredest és a 200,000 frt.-ot megkaparitsa. Kiadja Simont uralkodó herczegnek, a ki igy is szerepel addig, a mig az igazi herczeg el nem foglalja a városi s Simont kinevezik grófnak. Laura és Slnaoe kibékülnek. »A fekete tenorista« szövege. Első felvonás: Charles Bornichet párisi lámpakereskedőt a felesége megcsalja egy tenoristával. A férj elutazott é3 távollétében a szerelmesek a lámpaüzletben találkára jönnek. Közben feldöntenek egy néger szobrot, amely összetörik. Hazajön Bornichet és asszony hamarosan a fekete tenoristát állítja a szobor helyébe. A szobrot már előzőleg megvette valaki; most összeesomogolják Tomot és mint szobrot elviszik a Liliom száiióba. Második felvonás: A télikertben áll Tom,, a fekete tenorista, mint négert ábrázoló szobor. Henriette kiakarja szabadítani furcsa helyzetéből, de ne n beszelhet vele, mert a szobrot állandóan bámulják a kíváncsi emberek. Végre egy szerenádban adja tudtára, hogy megmenti, olyanformán, hogy egy másik szoborral cseréli ki. Miközben azonban kiakarja vitetni a kapun, Aphrodite egy rendörbiztossal a leánynevelc-jébe viteti, tekintve, hogy elsőbbségi joga van a szoborra. Harmadik felvonás: Tomot a leánynevelő intézet hálószobájában helyeztek el, ahol mint szobor láthatja, hogy vetkőznek és feküszuek le a növendékek fehér ágyaikba. Henriette mindent elkövet, hogy a fekol i tenoristát megmentse. Beiratkozik a neveidébe, ahonnan sikerül is neki Tomot, több növendék túrsaságában megszöktetni. Negyedik felvonás : Az Alhambra szinház előadása. A bal-nő elöl egv medencébe ugrik s a mire kihúzzák csurog róla a viz és a fekete — festék. Kisir. hogy a tenorista nem is néger és csak azért festette be magát, hogy a felesége soha többé rá ne találjon.