MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-25 / 143. szám

1906. május 29. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Mary Ann« szuv^c. Első felvonás. Történik egy londoni boarding house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a házban lakik egv Lancelot nevü német zeneszerző, egy igazi arisztokratiku- gondolkodású német báró. a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báró egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához VODJ« ós megcsókolja, a mi n y boldogságot okoz a leánynak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki és ezentúl miadig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjával is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zeneszerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most leghíresebb „gassenhauer"-je Londonnak. Második felvonás. Ugyanott, Laneelot szobájában. Lancelot ós Mary Ann között a viszony lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lanceiet által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába Laneelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülözésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból menekülni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ne keveredjék Egyszerre azt a hirt hozzák Lancelotnak, hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakításról. Laneelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, öt évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Epen jótékony bazárt rendez a társaság, a közreműködésre megnyerték a legnépszerűbb zeneszerző Lancelot-t is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hívtak meg. Lancelotban most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a keztyüvel a kezén visszatér és azt mondja, hogy igy már lehetséges a házasság. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha köszvényben, reumában szenved, m kitérletessm ermmifele «erre!, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösz vény-szeszt mely elült, köményt, reumát, kát, láb, hát (t derekfáját kitek ét lábak yyengetégit, ütit, erőltetés, rándulát, fictamodátbál ttirmatő fájdalmakat it daganatokat biitoiabban lyógyit mint bármely mát kültő vagy belsS yyőgyiter. Hatása m legrövidebb iái alatt inlelheti, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem győgyster nem haisnált. Kapható a feltalálónál ét egyeiüli késritönél DP

. Flsseh Emil Haiyar Korona iróirizirtirtbin, Győr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár: Török Jd»sef gy<5gy»«ort»ráb»n j kir'

1 " " rendelőméi bementve utánvétül küldjük. vígszínház. „A muzma" szövege. I. felvonás. D'Esterel marquis, egy igen előkelő és büszke család méltó sarja elmúlt negyven éves, a mikor megnősült. Öregedő szive lángra gyúlt az alig tizennyolez éves Saligny Rosette iránt, akit a zárdából vezetett oltár elé. De nagyon korrekt ember, és érzi, hogy Rosette aligha csupán szerelemből lett az övé. Épen azért tartózkodó, szinte fagyosan kimért nejével szemben. Pedig a gyermekasszony igazán szereti az urát, fájdalmasan érzi közönyét, és ugy érzi, mintha csak amolyan szegény kis mLzma volna, a kit a férjnek eladnak, és a kit a férj nem szeret igazán. A véletlen bizalmas együttlétben egyesíti a hitvestársakat, és Rosette naiv vallomása feloldja a jégkérget, a mely közte és férje között keletkezett. D'Esterel most szeret csak igazán bele a feleségébe, és az a nap bizonyára meghozta volna az üdvös fordulatot, ha közbe nem jön Du Mail ur, egy közönséges, jobban mondva: nem közönséges aszfaltbetyár. A vakmerő ember egyedül találja Rosettet, a kinek gondatlan, gyermekded kaczérságát félreérti. Megcsókolja épen akkor, a mikor D'Esterel benyit. A férj nem csinál jelenetet, de szivén találva, mélyen megsértve távozik szobájába. Azt hiszi, mégis csak az első érzése volt a helyes: Rosette nem szereti. A szegény asszonyka kétségbeesetten látja, hogy De Mail milyen félreértést idézett elő. A felvonásban megismerjük még Rosette fivéreit, a tacskó Jacquest, a ki szerelmével üldözi a szép De Cogé Suzyt, Renét, a ki Vercasson miniszter leányának kezére áhítozik, megjelenik a groteszk Vercassonné asszony és leánya, Yolande, Daniel, a Suzy szeretetreméltó férje. II. félvonás. D'Esterel estélyt rendez egy exotikus fejedelem tiszteletére. Hivatali kötelessége ez, és nem zárkózhatik el előle. Feleségét kerüli, és Rosette nem is talál rá alkalmat, hogy kimagyarázza a helyzetet, a melyben a férje őt és Du Mailt reggel találta. D'Esterel féltékenységét növeli, hogy Vercassonné ügyetlensége folytán Du Mail is megjelenik az estélyen, a melyen az exotikus fejedelem ugyancsak grasszál, és D'Esterel dühében misszisz Hogstonnak udvarol, akihez egykor gyöngédebb érzelmek fűztek. Rosette dühében kiparancsolja az angol intrikát, de a férj a missz pártját fogja és ve'.e távozik. Rosette erre szintén elrohan. St. Aigle, a férje titkárja rosszat sejt, és követi. III. félvonás. D'Esterel kétségbeesetten várja Rosettet, a ki egész éjjel nem jött haza. Megbánta már tettét és kevéssel távozás 1 után visszafordult, de nem találta már otthon feleségét. Rosette e közben miss Hogston háza elé sietett. Az ablak függönyein át látja a missz egy férfi árnyékát. Azt hiszi, hogy a férje van ott az angol hölgynél. Szemben van egy szálloda. Felsiet, szobát nyittat magának és onnan figyeli az árnyékokat. St. Aigle vele van. És űzve a gondolattól, hogy a férje megcsalja, Rosette a félszeg és gyámoltalan St. Aigle karjaiba veti magát. A mikor reggel hazatér, ezt elmondja a férjének. D'Esterel pedig, a ki előbb nem akar hinni Rosette ártatlanságában, most a bűnösségének történetét is kételkedve fogadja, de végre is kénytelen elhinni, csakhogy belátja a maga hibáját is és megbocsát a szegény kis muzmának. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf-elöadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Fővárosi Nyári Szinház. »A fekete tenorista« szövege. Első felvonás: Charles Bornichet párisi lámpakereskedőt a felesége megcsalja egy tenoristával. A férj elutazott és távollétében a szerelmesek a lámpaüzletben találkára jönnek. Közben feldöntenek egy néger szobrot, amely összetörik. Hazajön Bornichet és asszony hamarosan a fekete tenoristát állítja a szobor helyébe. A szobrot már előzőleg megvette valaki; most összecsomogolják Tomot és mint szobrot elviszik a Liliom száiióba. Második félvonás: A télikertben áll Tom, a fekete tenorista, mint négert ábrázoló szo- < bor. Henriette kiakarja szabadítani furcsa helyzetéből, de nem beszélhet vele, mert a szobrot állandóan bámulják a kíváncsi emberek. Végre egy szerenádban adja tudtára, hogy megmenti, olyanformán, hogy egy másik szoborral cseréli ki. Miközben azonban kiakarja vitetni a kapun, Aphrodite egy rendőrbiztossal a leánynevelőjébe viteti, tekintve, hogy elsőbbségi joga van a szoborra. Harmadik félvonás: Tomot a leánynevelő intézet hálószobájában helyezték el, ahol mint szobor láthatja, hogy vetkőznek és feküsznek le a növendékek fehér ágyaikba. Henriette mindent elkövet, hogy a fekete tenoristát megmentse. Beiratkozik a neveidébe, ahonnan sikerül is neki Tomot, több növendék társaságában megszöktetni. Negyedik félvonás: Az Alhambra szinház előadása. A hal-nő elől egy medencébe ugrik s a mire kihúzzák csurog róla a viz és a fekete — festék. Kisül, hogy a tenorista nem is néger és csak azért festette be magát, hogy a felesége soha többé rá ne találjon. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. A VILÁGHÍRŰ POR&O JDL Vigyázzon egfczsígíre •ff ezért csak & Dr. Bager-féle PORGO-t Vásárolja, iseiy cä eredefei ásbozsfcitön kapható. A szahad pastillékhan árait, egészségünkre káros hatása hami^itvúgokiA atagitsnk erélyesen vissza!