MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)
1906-05-05 / 123. szám
6 1906. május 5. M. KIR. OPERAHÁZ. A »Lohengrin« szövege. Első felvonás. Liget a Scheide partján. Henrik eljött tőrvényt tartani a nemesek panaszai felett. Telramund az első, a ki előlép. Vádolja Elzát, kit Brabant herczege halála előtt kis öcscsével, Gottfrieddal az ő őrizetére bizott, hogy ezen öcscsét megölte, mert egyszer, midőn ketten sétálni mentek, Elza csak magányosan tért vissza. A király hivatja Elzát, a ki hivatbozik ártatlanságára. Telramund kihívását azonban senki cem akarja elfogadni, hogy kardjával védje meg Elzát az istenitéletben. Elza elmondja, hogy álmában megjelent egy lovag előtte és az kizonyára itt lesz a kellő időre, hogy megvívjon érte. Bár előbb késik, harmadik hívásra mégis megjelent a várt lovag egy hattyú által vont j sajkán. A királyt üdvözölve, Elzához fordul s j kijelenti, hogy kész érette megvívni, ha győ- j zelme esetén nőül megy hozzá. Elza ezt öröm- j mel igéri meg, a lovag azonban előbb szivére j köti, hogy ez csak ugy lehetséges, ha sohasem fog tudakozódni neve és kiléte után. A viadal- j ban azután le is veri Telramundot, a kit azon- i ban nem öl meg — bár jogában áll — hanem javulását remélve, csak száműzetésre küldi Diadalmi ének. Elza lovagjáé lesz. Második felvonás. Az antwerpeni vár belseje. Telramund es Ortrud szolgaruhában ülnek a templom lépcsőjén. Telramund szemrehányásokat tesz feleségének, mert csak az ő izgatásaira emelte a vádat, mely most igazi falannak bizonyult. Ortrud gyávának nevezférjét. Ha ő férfi volna, tudná, hogy mi a teladata. De igy is asszonyi ármánynyal igyekezni fog elégtételt venni a rajtuk esett hántáson. Elza megjelenik az erkélyen, hogy izzó homlokát lehűtse. Ortrud panaszhangon szói hozzá, hogy ime ö miatta lett száműzve. Elza megsajnálja az álszenteskedő furiát és kéri legyen barátnője, állandó kísérője. Ortrud alázatos köszönettel fogadja ezt el és Elza el is jön érte, hogy barátsággal vezesse házába. Virradni kezd. A lovagok gyülekeznek. A hirdető kihirdeti Telramund száműzetését és Elza házasságát, mely után férje harczba vezeti a lovagokat. Elza fényes kísérettel a templomba vonul. Ortrud most elébe kerül s magának követeli a belépésnél az elsőbbséget. Elza hálátlansággal vádolja, de ö azzal vág vissza, hogy Elza lovagjának kilétét homály födi, mely alatt bűnös varázslat lappang. A király jő Lohengrinnal s Elza hozzájuk fordul panaszával. Most Telramund is előlép és titkos varázslással vádolja a lovagot. A király megbízik a lovagban. Ez alatt Telramund Elzához lopózott és súgva mondja neki, hogy éjjel közelében lesz és ha lovagjának csak egy ujját levághatja, kihirdeti annak kilétét. Lohengrin megtiltja Elzánau, hogy ezen átkos árulóval beszéljen. Megnyugvással indulnak a templomba. Harmadik felvonás. Elza szobája. Éjjel. A kar bevezeti a vőlegényt és a menyasszonyt. Szerelmi kettős. Elza boldog, de mégis nyugtalankodik. Szeretné tudni férje nevét és származását. Férje ijedten kiált reá, hogy ne merje a kérdést föltenni, mert akkor vége szakad boldogságuknak. Hiába I Elza nem képes kíváncsiságát elnyomni és magánkivüli izgatottságában akaratosan kivánja a hős nevét és hónát megtudni. Telramund ekkor berohan négy brabanti nemessel, de Lohengrin levágja az ármánykodót, a többiek térdre borulnak. Lohengrin megparancsolja, hogy a hullát vigyék a trón elé. Oda indul maga is, hogy a király előtt tisztázza magát és kén Elzát, hogy ö is menjen oda és ott megtudja majd a titkát. Változás. Szin, mint az 1. felvonásban. Lohengrin elmondja a királynak, hogy Telramundot azért ölte meg, mert életére tört. Kilétéről pedig — az úgynevezett Grál elbeszélésben — igy számol be: A Monsalvat várhegyen egy templom áll, ebbe. egy drága csodáshatásu edény, melyet csak szentéletü ember őrizhet. Az ég egy galambot küld el minden évben e hatalom felújítására, melynek neve Grál. Az ő lovagjai örök életűek s ha a földre szállnak, is ott üdv kiséri lépteiket, de csak addig, mig a lovag ismeretlen marad. Ö is olyan lovag és boldogságot tudott volna árasztani — az atyjá Parsifal, a neve Lohengrin — de most mar késő. Miután kiléte után kutattak, mennie kell. A hattyus csónak, mely idehozta, már jön is, : hogy elvigye. Elmondja Elzának, hogy ha ' csupán egy évig élnek együtt, öcscse el lett varázsolva, visszatérhetett volna a Grál kegyelméből ; de talán igy is megjön még. Lohengrin a sajkára száll. Ortrud most elősiet s bevallja, hogy a hattyú nem más, mint Gottfried, Elza öcscse, a ki itt maradhatott volna, ha Elza kíváncsisága által férjét el nem űzi. Ortrud ezzel elárulja, hogy gonosz szándékkal uszította Elzát férje nógatására. Lohengrin térdre borul s a Grál meg is hallgatja imáját. Egy galamb jő és sajkáját az vezeti haza. A hattyú pedig alábukik, azután, mint Gottfried lép elő az egybegyűltek örömére ; egyenesen Elzához fut, a kit rajongó szeretettel ölel át. Lohengrin távolból bucsut int szerelmesének, mig az ájultan összerogy. Ortrud megsemmisülten, holtan terül el a földön. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NÉPSZÍNHÁZ. «A császárné legyezője» szövege. Első felvonás. A Saint- cludi erdő. Deroches dragonyos ezredes felesége Lucretia, miközben találkán volt Agenor gárdista kapitány nyal, elvesztette a legyezőjét, a mely nem is az övé. hanem a császárnéé, a ki azzal tüntette ki udvarhölgyét, hogy kölcsönadta neki. A császárné udvarhölgyei kirándulást rendeznek az erdőbe. Itt talalkoznak az ellenséges gárdistákkal és dragonyosokkal. Agenor gárdák tpitány egyszer elcsábította Saint Gildas dragonyos kapitány kedvesét, a ki bosszúból megfogadta, hogy vetélytársának tizenkét kedvesét fogja elhódítani. Tizenegy szeretőjét már el is csábította és most az utolsón van a sor. Saint Gildas közben megnősült és feleségül vette Cypriennet, a ki azonban az esküvöja után is leány maradt. Cyprienne megigéri Lucrétiának, hogy kimenti a csávából és megszerzi a legyezőt Agenortól, a kinek Charentie herczeg, a ki azt megtalálta, átadta. Második felvonás. A Mabill-kertben tánczünnepség van. Cyprienne, hogy visszaszerezze a császárné legyezőjét, találkát ad Agenornak. Álarczban van s igy a gárdakapitány nem tudja, hogy kicsoda. A legyezőt sikerül is visszakapnia. Saint Gildas látván, hogy Agenor udvarol egy álarezos hölgynek, elhatározza, hogy fogadalma szerint elcsábitja A tizenkettedik nőt is. Arról persze fogalma sincsen, hogy a kinek a meghódítására készül, tulajdonképen a saját felesége, a ki még mindig leány. Harmadik felvonás. Terem a Touilleriákban. A vendéget javában mulatnak. Cyprienne megígérte a férjének, hogy éjfélkor felkeresi. Saint G Idas türelmetlenül vár, mert kíváncsi rá ő is m g az ezredes is, hogy ki is voltaképen az a nő, a ki kiegészíti a tuczat elhódított hölgyet. De Agenor sem tudja, hogy az a nő, a kivel találkája volt Cyprienne előtt a kertben az ezredesné. Cyprienne végre átadha ja Lucréciának a legyezőjét. Cyprienne bevallja Saint Gildasnak, hogy ö volt vele találkán. Lucreciát pedig ugy húzza ki a csávából, hogy azt mondja, hogy a legyezőt Virginia szobaleánynyal vissza akarta küldeni a herczegnöhöz, de az közben elvesztette a kertben. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A boldogság fátyola« szövege. A boldogság fátyola: a vakság. A darab hőse Csang, végtelen boldogságban él; szivét határtalan öröm tölti el, hogy a felesége, barátja és gyermeke páratlan ezen a világon. Ezt a boldogságot aztán megzavarja a vak ember gyógyulása. Egy hires tudós ugyanis kigyógyítja őt vakságából és a mikor visszanyeri szeme világát, rettenetes felfedezésre jut. Megtudja, hogy a szeme világa csak arra jó, hogy azt tapasztalhassa, mennyire hütelen a felesége, milyen hamis a barátja s milyen rossz a tulajdon gyermeke. S ekkor visszaemlékezik arra, hogy milyen boldog volt ö, a mikor vakságában mindezekről mitsem tudott. A csalódás mély fájdalommal tölti el nemes szivét s egykori boldogságát ugy véli elérni, hogy szeme világát, a melyhez csak az imént jutott a tudós révén, most önkezével újra kioltja. »A pletyka« szövege. Első felvonás. Bretagne egyik kis fa'ujában sok kellemetlenséget okoz a pletyka. Különösen bosszantja ez a falu ifjú csinos bíráját: Mariont, a ki maga is csapodárkodik, daczára, hogy szemrevaló kis felesége, a kis Anette, öt igazán szereti. Hogy megszüntesse a pletyka okozta kellemetlenségeket, a biró egy rendeletet ád ki, melvben a pletykát a legnagyobb szigorral fogja üldözni. E miatt egy küldöttség bepanaszolja a falu protektoránál, a dúsgazdag marquisnál a bírót, azonban ez olyan erélyesen védi meg a szigorú rendeletet, hogy a marquis helybenhagyja azt, annál is inkább, mivel igy zavartalanul udvarolhat a csinos kis birónénak. A küldöttség hosszú orral távozik s Marion győzelmesen hagyja el a marquis ur kastélyát. Második felvonás. Rövid idö alatt sok minden megváltozott Bretagneban. Az emberek némák lesznek és csak gonoszul mosolyognak ha valaki kérdezi őket. A malomban nem őröl senki, a korcsmában nem pletykáznak. Fidél a marquis ifjú rokona igen sokat forog a szép marquisné körül, de senki sem beszél róluk fennhangon, mert nem mer. Emma, a marquisné rokona, a ki szerelmes Fidélbe féltékenységében elejt néhány szót és ebből a marquis ur megtudja, hogy veszélyben forog háza becsülete. A biró is gyanakszik ifjú feleségére, mert nagyon ki van öltözve a menyecske és sokat forgolódik körülötte a marquis ur. Keres, kutat, de senki se mond semmit, mert a pletyka tilos. Ez az állapot, ez a bizonytalanság már kezd tűrhetetlen lenni és titokban mindenk: szeretné bár vonnák vissza a pletykák tiltó rendeletet. Végre erélyes föllépésre tisztázódnak a helyzetek, a megtévelyedett szerelmesek visszatérnek nejeikhez, hűséget igérve s a végén kisül az is, hogy az egés cselszövény a marquisné müve volt. a ki igy akarta a maga és Emma boldogságát biztosítani. De miután belátják azt is. hogy a pletykára szükség van. visszavonja a marquis a rendeletét, a miért az fgész lakosság hálás köszönetet mond. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. BBBEIHDBIBIBOBBD Q&EXQ Ha köszvényben, reumában szenved, ns kisérletessen semmifele sserrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösxvény-szeszt mely eeüii, köeevényt, reumát, kés, lát, hát ét ierekfáját hetek íe lábak gyengetégit, ütét, criltetét, rándulát, fietamoiáéból tsdrmaeó fájdalmakat íe daganatokat bietosabban gyógyít mint bármely mit külső vagy belső gyógyeser. Hatása « legrövidebb idő alatt ieelelhelS, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógyeser nem kassnált. Kapható a feltalálónál és egyedüli késsitönél Dr. Fleseh Emil Hi|yir Korom lyiiyizortÉribio, Györ, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár : Török Jő«sef gyögyMertárabin Budapest, Király-u. 12 és .Opera" gyógytár, Anórissy-ut H. l'|l ieesiliteres üveg ára $ korona. Husamosabb hassnálatra való »családié üveg ára B korona, S kis, vagy » »Családié üveg rendelésnél- bérmentve utánvéttel küldjük. í H iggBKgEEiBiH nia EiHPP ga
