MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)
1906-05-30 / 148. szám
1906. május 29 . 7 MAGYAR SZÍNHÁZ. NÉPSZÍNHÁZ. Az «Uj Messiás» szövege. Első félvonás. A templom csarnokában Róma zsarnokságán keseregnek a zsidók. Eleázár, a főpap, békére inti, Simeon, a harczos, szabadságharczra tüzeli a népet, a mely egyre várja a Messiást. A vitában Simeon az erösebb mikor kimondja, hogy messiási küldetésre érzi magát elhivatottnak, feje fölött megjelenik a csillag s a nép leborul előtte, az Uj Messiás előtt. Eleázár leánya, Dina, Siemon menyasszonya szintén harczra tüzeli a vitézt s ellentáll Paphus ékszerkereskedő csábításainak. A szin ezután nyilt változásban a Mória hegyét mutatja, a hol a zsidók királylyá koronázzák Simeont, a Messiást. Második félvonás. Paphus, a kikosarazott szerelmes, bosszút esküdött Simeon fejére és elárulja Rufus római helytartónak a zsidók terveit. Tanácsára Rufus maga elé hozatja Eleázárt és leányát, Dinát, s kijelenti, hogy a lányt mindaddig foglyul tartja, mig Simeon meg nem adja magát békében. Paphus folytatja a cselszövést s uj segitő társra talál a helytartó feleségében, Szerafinában, a ki szereti Simeont. Dina elfogatása hirére Simeon megjelenik a helytartó előtt, a ki elszedi fegyvereit. Kihivó hangon követeli a lányt, mire Rufus bilincset veret reá. Kettétöri a bilincset mint egy fadarabocskát s mikor karddal rontanak rá, pozdorjává töri a fegyvert is. Egész sereg harczos ront reá, de ő utat tör magának s fogadkozik, hogy kiszabaditja Dinát. Harmadik felvonás. Az első kép Dina börtönében játszik. Paphus még egyszer szerencsét próbál, de a szerencsétlen leány újból eltaszítja. Majd Rufus jön mámorosan és felszólítja Dinát, birja rá vőlegényét a békére, mert különben megöleti. Dina színleg reá áll, Rufus, a ki mámoros, térdre berulva mond neki köszönetet. Igy találja őket Szerafina, Rufus felesége, a kit Paphus hivott elő s boszszut fogad Dina ellen. Az ostrom egyre hevesebb lesz a zsidók részéről ős Rufus egy rejlekajtón újra Dina börtönébe jön és elhurczolja, hogy igéretét beváltsa és Simeont békére szólítsa. E pillanatban Szerafina belép Simeonnal, a ki látja, hogy Rufus karjaiban hurczolja el menyasszonyát. Simeon Dinát hűtlennek hiszi s önfeledten Szerafina karjaiba dől. Az utolsó kép a vár alatt a zsidó táborban van. Simeon jön Paphussal, a ki még azt is elhitette vele, hogy Dinát atyja, Eleázár vitte a helytartóhoz, hogy a leány révén kierőszakolják a békét. Simeon vakon hisz a hazug cselszövőnek s árulással vádolja, majd önkezével leszúrja Eleázárt. A haldokló főpap szörnyű átkot mond Simeonra, a ki ál Messiás, a zsidók istenverése. Most megjelenik a várfalon Dina s hangos szóval hirdeti, hogy a rómaiak halálos fenyegetéssel kényszeritették arra, hogy békére szólítsa a zsidó tábort. De ő esdve kéri vőlegényét, harczoljon tovább népe szabadságáért. E szavak után Dina a várfalról leveti magát és holtan terül el vőlegénye lábainál. Simeon rettentő kesergése közt kezdődik az ostrom, a melyben visszaverik a zsidókat. Simeon a vereség és kedvese halála miatt kardjába dől és ott hal meg Dina mellett. Újonnan épült házak «et szoba, konyha, éléskamra, angol kloset, plncze, padlás, bakeri. tett 800 négyszögöles telekkel, vízvezetékkel ellátva, kilátás a Duzára Klsteténynyel határos Baross Gábor-telepen 10 évi törlesztés mellett eladók, azonnal átvehetők. Ugyanott vízvezetékkel ellátott üres házhelyek négyszögölenként 8 kor.-ért, 80 korona havi részlet • fizetés ellenében kaphatók. A telepen levö es a házépítéshez szükséges terméskő, kavics és homok Önköltségen bocsájtatlk a vevó rendelkezésére, közlekedés a budafoki villamossal, hajón és vasútonBővebbet Baross-telepen Libái Fereneznél és a Herrmann-féle eiöst. áru üzletben Budapestem, IV., Kskü-ut 8. (KktUd-palota.) PlfgpaBUgB ÜHBBBIBia HPIBB »A mádi zsidó« szövege. Első félvonás. Suhajda Gábor, a paraszt földesúr Imre fia, Sóvágó Gergely menyasszonyát, Évikét üldözi szerelmével és ráveszi, hogy fogadjon el tőle ajándékba egy gyémántos gyürüt. Evike elfogadja az ajándékot, de vőlegénye meglátva ujján a gyürüt, féltékenységében megveri a leányt. Evike vőlegényéi Imrétől féltve, nem meri megmondani az igazat és a mikor Gergő újra a menyasszonyának támad, Imre védőleg a leány elé áll s kijelenti hogy ő adta a gyürüt, majd előrántja revolverét és megöléssel fenyegeti Gergőt, ha feléje közeledik. Imre rá akarja venni Évikét, hogy menjen vele Amerikába. Ki kell vándorolnia, különben váltóhamisítás miatt börtönbe kerül. Evike haraggal dobja vissza Imrének a gyürüt és elfordul tőle. Közben az aratómunkásokat egy kivándorlási ügynök csalogatja Amerikába A mádi zsidó, Evike nevelőapja ráczáfol a bujtogató ügynökre, de hasztalan figyelmezteti a munkásokat. Gergő, a kivándorlási ügynöknek kijelenti, hogy ö is Amerikába megy és aláírja a kontraktust. Evike kétségbeesetten kérleli, hogy maradjon, de vőlegénye elkeseredetten távozik. A mádi zsidó vigasztalni igyekszik fogadott leányát, a ki a vőlegénye utáD szintén elmegy Amerikába. Második felvonás. Hoboken amerikai kiköti városnak egy tingli-tanglija. Egy new-yorki gazdag bankár megszerette Évikét és színésznőt nevelt belőle, de ő hü maradt vőlegényéhez és azon van, hogy ráakadjon. Vőlegényőrő. azt hallotta, hogy éjszakánkint a Varietv Schowba • jár, ezért jött el. Bankárjával ós fogadott mamájával a szeparéba vonul vissza. Gerő meglepődve látja menyasszonyát a bankár társaságában. Evike kirohan, Gergőhöz közeedik, de az eltaszítja magától, mert azt hiszi, hogy menyasszonya rossz útra tért. A mádi zsidó szintén Amerikába jött, hogy haza vigye a Suhajda fiút, a kinek váltóügyét ő rendezte. Évikét meglátva, boldogan magához öleli és örömében elhatározza, hogy a nyomorba jutót! magyarokat is haza viszi az édes hazába. Hálálkodnak valamennyien, hogy a sok kínszenvedés után visssatérhetnek hazájukba, csak Evike búslakodik és fut az ő Gergője után. Harmadik felvonás. A mádi zsidó visszahozta Évikét, Suhajda Imrét és a bolond fővel kivándorolt munkásokat Amerikából. Imre jó útra tért, visszaparasztosodik és a többi munkással ő is szorgalmasan dolgozik. Közben Gergő is hazaérkezik a falujába. Meggyőződik menyasszonya hűségéről, boldogan keblére öleli; a megtért Suhajda-fiu pedig kijelenti, hogy a munkában keres vigasztalást. Fővárosi Nyári Szinház. Az »Oeskay brigadéros« szövege. Első felvonás. Történik Pyber vikárius szkacsányi udvarházában. A vikárius rakosgatja le ezüstholmiját palócz-szolgája segítségével, mert német katonák ütöttek tanyát a faluban. Az ezüátholmi azonban igazában veszedelemben forog, de nem a németek garázdasága miatt, hanem Ocskay kuruezai miatt, a kiket Dili, a bosszuvágyó czigányleány jeladása hív a faluba. Mint a villám jelenik meg brigádjával a »tűz fejedelme«: Ocskay László, rajta üt a németen és kuruczaival bevonul a vikárius házába. A vikárius nála időző húgaival, a Tisza-lányokkal, Jutkával és Ilonával, a kit egykor feleségül kért Ocskay László, de más hitvese lett, menekül a földalatti pinczébe. Ocskay megjelenik a Pyberházban, összetűz titkos ellenségével: Ozoróczival, a fejedelem hoppmesterével, azután kiadja a rendeletet, hogy a német foglyok kivégeztessenek. Öccse, Sándor, kegyelemre akarja bimi, és mikor már kérés-könyörgés nem használ, éjnek idején, mikor Ocskay álomra hajtja fejét, elhozza hozzá Tisza Ilonát, régi szerelmét, hogy az birja könyörületre. Ilona szerelmét igéri cserébe a rab labanezok életéért és Ocskay enged. Ilona, Jmennyasszonya, boldogan hirdeti az elitélteknek, fehér keszkenőjét lobogtatva, hogy Ocskay pardont adott. Második felvonás. Történik Léva város piaczán, a Tisza-ház előtt. Léva város meg a kuruezság mulat Ocskay brigadéros nászéjszakáján. Szörényi százados-kapitány is éjjeli zenét ad, a Tisza-ház előtt, az uj párnak. Jávorka hadnagy, a kit Ocskay a Pyber házában fogadott katonájává, árulást sejt és ezt Ozoróczinak tudtára is adja. Észrevette, hogy a palócz, a ki most Ocskay szolgája átszökdös a német táborba hirvivéssel. Pyber küldözi őt, mert a vikáriusnak Heister generális a győri püspökséget helyezte kilátásba az esetre, ha Ocskayt brigádjával együtt a császár pártjára tériti. Ocskay Szörényivel a rabokat a német táborba küldeti, cserébe a kuruez rabokért és Tarics főhadnagyért. Szörényit azonban útközben nagyobb fegyveres erő támadfa meg, a rabokat kiszabaditjnk. Alig hozza ezt hirül Szörényi, Pyber jelenti, hogy Ocskay palócz szolgáját Ozoróczi eliogatta és magával vitte a fejedelem börtönébe, mert a rabtranszport dolgában a hoppmester árulást sejt. Ocskay megfúvatja trombitáit, kardot köt és indul kuruczaival Ozoróczi nyomába. Harmadik felvonás. Történik Trencsén közelében, Rákóczy Ferencz ideiglenes főhadiszállásán. A palóezot- megkötözve hozzák a fejedelem előszobájába, de hiába faggatja Ozoróczi, nem akar vallani. Pyber titokban hallgatásra biztatja. Ocskay jő, feleségével, kihallgatásra a fejedelemhez, de Rákóczi, a ki elő Ozoróczi már megrágalmazta a brigadérost, nem fogadja őt el és egy órai várakozás után Ocskay, vérig megbántva, bosszút lihegve megy el Rákóczi udvarából, Ilonájával, a nélkül, hogy kihallgatást nyert volna a fejedelemnél. Alig távozik, ágyúdörgés hallatszik, a német megszegte a fegyvernyugvást. Rákóczy tisztjei Ocskau után rohannak, hogy szálljon harezba a német ellen. Változás. Történik egy nemesi udvarháznál Ocskay szálásán. Ocskay színlelt nyugalommal játszik ostáblát feleségével, mikor az udvari kamarás lihegve jön és jelenti a történteket. Ocskay gúnynyal elutasitja és ugy neki, mint öccsének és Szörényinek konok makacssággal kijelenti, hogy ma nem száll hadba, öt váratta a fejedelem, most várjon a fejedelem is ő reá. Csak mikor egy karabélyos tiszt jön, véres fővel a csatatérről és elmondja, hogy minden kuruez az Ocskay nevét kiáltja és az egész had őt várja, kap kardjához Öcskay László és riadót fúvat. Már indulófélben vannak a harezba, mikor megjelenik Ozoróczy és tudatja Ocskayval, hogy a fejedelem renitencziájáért megfosztja őt rangjától és kiveti hadából. Erre Ocskay a fejedelem ellen fordul, hadát ellene akarja vezetni és Jávorkának megparancsolja, hogy tépje le a házát iiszitő Rákóczi-zászlaját. Jávorka azonban megtagadja az engedelmességet, kivont karddal a zászló védelmére áll, mellé sorakozik Ozoróczi, sőt Ocskay Sándor is, a ki bátyjának visszadobja a kardot, mit tőle kapott, azzal a felkiáltással: »Ad Rákóczy másikat!« Negyedik felvonás. Történik Ocskó faluban. Ocskay átpártolt a labanezokhoz. A porrá égetett faluban néhány megmaradt kuruez vitézével és hűséges Szörényijével táborozik a többi labancztiszttel. Hivei nagyrésze elhagyta őt, a brigád nagyrésze visszaszökött a kuruezokhoz, végtére Szörényi sem tartja ki mellette, mikor felhangzik a tárogatón a magyar nóta: futva menekül a hazaáruló Ocskaytól. Jávorka hadnagy, barátnak öltözve, tőrbe csalja Ocskayt és elfogatja az árulót. Ocskay brigadéros nem is védekezik. Csak az imént vágta szemébe a vérpadra hurczolt Tarics, hogy ő áruló. Lelkében megtörve megadja magát, bucsut vesz Ilonájától és indul Újvárra, a hol fejét véteti a fejedelem. Az Ocskaybrigád vitézei meghajtják a zászlót és üdvözlik a halálba induló hőst: »Ocskay brigadéros — jő éjszakát 1« "Butorudva r.^liÄÄTÄÄ I Ä «ÄiütSchwarcz Lipót éstesNóre kirpitoem esteméi, Budapest, Hárife-u. 37. (Árjegyzék 80 HU.) j KOTSCHY ERICH első magyar mechanikai szőnyegporoló és megóvó intézet Hungária-körxU 94. Telefon B06. Szónyegmo•<•, javiták, agytolltUztitms éa butorbiTaktározáa.
