MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-28 / 146. szám

2 1906. május 28. Budapesti színpadok. Budapest, május 28. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes műsorát, melyben természetesen ismét szerepel a nagysikerű Pillangó-kisasszony előadása, az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. m A Nemzeti Szinház legközelebb újdonságáról, a Zrínyi György házassága czimü történeti vígjátékról lapunk más helyén bővebben irunk. A hét változatos műsorát a színlap alatt közöljük. A Vígszínház szombaton, junius 2-án mutatja be A kaczagó menyecske czimü franczia bohózatot, melyről mai számunk egy külön czikke szól. A premierig háromszor szerepel: hétfőn, szerdán és pénteken Keroul és Barré pompás bohózata: Az aranygyapjú, mig A Muzma csütörtökön este és vasárnap délután kerül szinre. Kedden Biró Irén lép fel ismét, A kis pajtás népies, mérsékelt helyáru előadásán. • A Királyszinház-ban harmadik hete következik a Madár Matyi előadásainak. Tizenegy zsúfolt ház bizonyítja, hogy a budapesti közönség ezt a pazar látványosságot, mely elejétől végig a legnagyobb szórakozást nyújtja, máris megkedvelte. Minden este Sziklai Kornéllal és Medgyaszay Vilmával a főszerepekben kerül előadásra Madár Matyi, melynek hatalmas sikere miatt a szinház bizonyosan meg fogja hosszabbítani idei szezónját Vasárnap délután a Rákosi Szidi-iskola növendékei tartják vizsgálati előadásukat, a mikor is a II. Rákóczi Ferencz fogsága kerül előadásra, jövő hétfőn délután pedig a fános vitéz-1 adják. • A Magyar Szinház-ban az Uj Messiás czimü Goldfaden-daljáték előadásainak első hete következik. Az újdonság, a melyet a közönség és sajtó bemutatóján a legteljesebb elismeréssel fogadott, a hét minden estéjén szinrekerül. Simeont mindenkor Hunyadi József, a szinház vendég-művésze, Dinát Kállay Jolán, Paphust Ferenczy Károly játszsza. A pünkösdi ünnepeken négy előadás lesz. Vasárnap, junius 3-án, délután A drótostót kerül szinre Ujváry Károly, a budai színkör népszerű kómikusának vendégföllépésével, hétfőn, junius 4-én délután pedig A koldusgróf. Az ünnep estéin az Uj Messiás megy kétségtelenül a szezón végéig, kapuzárásig, fog nagy közönséget vonzani a Magyar Szinház-ba. • A Népszinház-ban a hét műsorán váltakozva szerepel a szinház újdonsága: a Kisvárosi botrány és Guthi Soma népszerű életképe: A mádi zsidó. Ordonneau és Gavault mulatságos és vidám bohozatáról, melyet kedves ének- és tánczszámok élénkítenek, elismeréssel emlékezett meg premiérje után a sajtó is és igy keddi, csütörtöki és szombati előadásai iránt bizonyára nagy érdeklődéssel lesz a közönség. Szombat délután a műszaki személyzet javára, hangversenynyel egybekötve, a Lili kerül előadásra. A Fővárosi Nyári Szinház nagysikerű operett-újdonsága: A fekete tenorista ötször szerepel a hét műsorán. Szerdán Ocskay brigadéros, csütörtökön A trobadour kerül előadásra. * A Városligeti Nyári Szinház e hétre érdekes műsort állított össze, mely előreláthatólag nagyban fogja vonzani a színházlátogató közönséget. Egynémely darabnak az a legdicséretreméltóbb tulajdonsága, hogy — a függöny utoljára legördül. * Egy színházi habitüé axiómája: — Ha már a felvonás hosszú, legalább a hősnő kosztümje legyen minél rövidebb. Két újdonság. — <4 sajtó bírálataiból. — I. „Uj messiás/' (Magyar Szinház.) Az Ujsig: A daljátéknak, melyet a Magyar Szinház pompás kiállítással, jeles előadásban és feltűnően ötletes rendezéssel hozott szinre, jelentékeny hatása volt. A közönség szinte lelkesedéssel tapsolt és elismeréssel halmozta el a főszereplöket, Kállay Jolánt, a ki Dinát adta, Hunyadi Józsefet, az Uj Messiás szerepéjét, Ferenczyt, Giréthet. Nyilt szinen is tapsolta őket, felvonások végén pedig hatszor-hétszer hivtaalámpákelé. Pesti Hírlap: A közönség sokat tapsolt egy par megragadóbb énekszámnak. Kállay Jolán remekül érvényesült Dina szerepében, a melynek drámai jeleneteit ügyesen és érzéssel játszotta meg. Ugy éneke, mint kiejtése kitűnő volt. Ferenczy, az ékszerkereskedő torz alakjában jeleskedett. Tallián Anna ambiczióval játszotta a helytartónét Csige és Giréth jók voltak. A zenekart Donáth Lajos karmester vezette temperamentumosán. Budapesti Hirlap : A rendezés ötletes és eleven, a jelmezek nagyon díszesek, a díszletek mind ujak és ragyogók : ugylátszik, a szinház áldozott erre az újdonságra. A télen még sokszor meg kell töltenie a közvetlenül érdekelt tájéknak a nézőteret, hogy a sok szép igyekezet ne veszszen kárba A fordítás a korán elhalt Makai Emil müve, épp oly dallamos, poétikus és népszerű, mint minden munka, a melyen az ő keze nyugodott Budapesti Napló: A háromfelvonásos daljáték főerőssége a zene, a melynek kele i témái rendkívül hangulatosak és néhány ensemble is érdekesen van fölépitve A szinházat csaknem egészen megtöltő közönség nagy élvezettel hallgatta a buja melódiáju énekszámokat és a legtöbbjét ismételten kivánta hallani. Az Uj Messiás közreműködői igen jók voltak. Pesti Napló : Goldfaden kedvelt márka az Erzsébetvárosoan. A „Szulamit" szerzőjének a neve vonzott ma este is közönséget és e közönség szívesen tapsolta a keleti melódiákat A mai est közönsége fogékony volt a bibliai hangulat iránt és ezért szívesen hallgatta, sőt ismételtette a szebi énekszámokat Budapest - Szulamit szépségeit találjuk fel az Uj Messiás zenéjében. Van néhány gyönyörű énekszáma és hatásos jelen ite. Kállay Jolán Dina szerepében igen szépen énekelt. Minden dalát megtapsolták és néhányat ismételnie is kellett Erőteljes drámaisággal adta Simeon szerepét Hunyadi. Ferenczy egy ékszerkereskedő groteszk szerepében nyújtott kitűnő alakítást. Giréth Tallián Anna es Csige is hozzájárultak a sikerhez. Az Uj Messiás szinrehozása nem volt hiábavaló és előreláthatóan sokáig műsoron tarthatják. A polgár: A közönségnek tetszett az újdonság és az előadás. Simeont Hunyadi József, az aradi szinház tagja játszotta; kellemesen énekelt, daliás volt. Kállai Jolánnak sikerült eltalálni a drámai alaphangot, dalait sürün ismételték Ma igen jó estélye volt. Ferenczy Károly kitűnő volt egy ékszerész-Mefisztó szerepében. Elismerést érdemel még Giréth és Csige. Donáth Lajos finoman hangszerelte és dirigálta a daljátékot, a melynek tetszetős volt a kiállítása is. Népszava: Találunk néhány megkapó, igen hangulatos melódiát, néhány dal kiváló ízléssel van hangszerelve, ugy, hogy ezeknek meghallgatásáért érdemes a darabot megnézni II. „Kisvárosi botrány". (Népszínház.) Budapesti Hirlap: Ebben a színházban szokatlan műfajjal próbálkozott meg a szinház személyzete, két ismert franczia, Gavault es Ordonneau elmés bohózatával, a melyet Bálint Dezső fordított magyarra és Barna Izsó látott el néhány ügyes zeneszámmal. Fordulatos, bohókás mesében bonyolódik össze mindaz, a mi a színpadon történik s a kaczagtató helyzetek sorozatában fölvonultatja a két szerző az ilynemű franczia bolondságok valamennyi hatástkereső fogását. Budapesti Napló: Sok jó ötlet, sok pikáns helyzet, móka, táncz van elhelyezve a „Kisvárosi bo rány"ban; a Vígszínházban sem kapunk többet. A szereplők is minden tehetségüket és jókedvüket forgalomba hozták, hogy a franczia bohózatban ne maradjanak a vigszinházi gárda mögött. A főszerepet Szirmai játszotta imponáló fürgeséggel, mellette Kovács Mihály és Kiss Mihály kaczagtatták egész este a publikumot vidám, ötletes alakításukkal. Az Újság: Vagyis Gavault és Ordonneau ebben a darabjukban is tudnak bánni a szereplőikkel, a kik kaczagtató operett-librettót játszanak végig — a franczia eredetiben — zene nélkül. Barna Izsó azonban igen jól észrevette azokat a réseket, a melyekbe a muzsika belekivánkozik s könnyű népszerű nótákkal és tánczdalokkal fűszerezte a bohózatot, melyben nemcsak számos pompás jelenet, hanem sok hálás szerep is van. A közönség sürü és hangos tapssal honorálta fáradozásukat, melyet az ügyes rendezés, s a csinos kiállítás még sikeresebbé tett A Polgár: A többi szerep Sipos é, Kovács, Szirmai és Raskó közötl oszlik meg, a kik valamennyien hozzájárultak a bemutató sikeréhez, a mely szépszámú közönségben és sok tapsban nyilvánult meg. A taps Barna Izsónak is szólott, a ki pattogó tánczzenét és néhány kupiét helyezett ei a bohózatban, Bálint Dezsó szövegére. Független Magyarország: A figurák pedig, a melyeknek a segítségével a bonyodalom kaczagialó képtelenségig fokozódik, s ismét kaczagtatóan képtelen módon megoldódik olyanok, hogy csak látni kell őket és máris nyilai lik az ember oldala a nevetéstől. Ez a hatás nem is szünetelt a prpmieren egy perczig sem, a mi elsősorban az előadás kerekségének az érdeme s tisztességükre vá'ik a szereplőknek, hogy mint elsősorban operettszínház tagjainak a játéka vígjátéki frisseségben pergett le. A kulisszák mögül. Budapest, május 28. „A kaczagó menyecske." — A Vígszínház szómbati újdonsága. — A Vígszínház-ban ugy tanulnak, mintha január körül járna az idő és olyan darabot tanulnak, a melylyel tulajdonképen a farsangot kellene megnyitni. Olyan franczia bohózat lesz a szezón utolsó újdonsága, a minőt az évad teljében is csak ritkán adtak. Ha A Muzma kaczagtató jeleneteit át-átszövik a mélabús, sót erősen drámai részletek. A kaczagó menyecské-ben nyoma sincs a komolykodásnak; csupa derű, csupa jókedv, csupa merészség, de a merészség nem fajul el trágársággá és Soulié Maurice a legvidámabb módon tárgyal darabjában olyan témát, a melyről egyébként csak suttogva lehetne beszélgetni. A kaczagó menyecske, a kiről a darab szól, nem kaczag ám mindenféle apróságon. Nem kell azt hinni, hogy amolyan ostoba liba, ki mindennek nevet. Oh, nem. Ellenkezőleg. Bánkódik azon, hogy épen olyankor kell kaczagnia, a mikor tulajdonképen elfogódott és kissé félénk lehetne. De talán épen félelmében nevet azon, a mikor az uj férje közeledik hozzá. A szegény férj pedig nem birja elviselni ezt a kaczagást; a menyecske derültsége leveszi lábáról a szegény Bréguet urat, a ki minden más nővel szemben hóditó tud lenni, de ostoba és gyámoltalan, a mikor a tulajdon feleségével van szemben, mert hát ő nagysága kaczag. És most három felvonáson át láthatjuk, mint gúnyolódik mindenki a szegény férjen, a kinek nagyon rossz hire keletkezik, a ki azonban végre is diadalmasan czáfolja meg a pletykákat és győzelmesen szünteti meg a menyecske kaczagásat, de ugy, hogy a helyett boldog mosoly száll Jeanne ajkára. Az újdonság szinlapja a kővetkező: A kaczagó menyecske. Bohózat három felvonásban. Irta: Soulié Maurice. Forditotta: Góth Sándor Személyek Bréguet Góth Jeanne, a felesége Varsányi I. Leseigneut, Jeanne atyja Hegedűs Heurtebise Vendrey Paul de Marrans Tanay De Marransné asszony Haraszthy H. Heurtebisené asszony Gazsi M. Monsignor Fari Szerémy Langeac Georges Fenyvesi Leuglumé Gyözö Joseph Bárdi Léontine Varga A. A szerepek száma nem valami túlságos sok, de csupa elsőrendű alakításra nyújt módot mindegyik szerep. A merész sujet-nek megfelelően merész a cselekmény bonyodalma és merészek a helyzetek, a melyek a darabban váltakoznak, de a jó kedv pillanatra sem apad ki. Szóval: lesz min nevetni a városban. Togo. Színházi pletykák. Budapest, május 28. I. A csengetyü-ária. Hadd fecsegjünk el mi is egyet a Fedákkabaret úgynevezett „titkai"-ból. Ha indiszkréczióval vádolnának, legyen mentségünk, hogy a Zsazsa estélye ez epizód daczára is óriási sikert aratott a Vígszínház- ban és hogy maga Fedák Sári mondotta el nekünk. Az eset két hősnője: Yvonne de Treville, az Operaház kitűnő vendége és Sándor Erzsi, az Operaház nem kevésbbé kitűnő tagja. A bonyodalom szálai a Zsazsa fehér kezeiben futnak össze. Fedák Sári tudvalevően sok mindenhez ért, de azt a leglelkesebb imádói sem állithatják róla, hogy operai szakértő. Elvégre ő ugy el volt foglalva mindig a maga művészi munkájával, hogy nem ért rá megismerkedni a komoly dalmüirodalom összes termékeivel. Ezért esett meg az egész eset. A mikor Zsazsa felkérte Yvonne de Treville-i, hogy működjék közre az estélyén és a