MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-27 / 145. szám

1906.« május 21. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Madár Matyi« szövege. 7. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthegyi sziklaodu előtt megismerkedünk Lencsivel, a ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tündére" szokott fellépni és hü szerelmesével: Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki a mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintásnak csapott fel. A kis gróf Keszi László arra automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hisz. Lencsinek tetszik a kis grófi csemete, kaczérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. 77. kép. Majmuna, a lég tündére. A városligeti „vurstli"-ban a kis gróf még jobban belebolondul az ő tündérébe. Majmuna megigfri neki, hogy magával viszi az ő tündérbirodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lencsivel együtt elhatározza, hogy odamegy és a betörést meghiusítja). 777. kép. Éjjel a parkban. A három betörőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencsi és Matyi A kis gróf füttyszóval segítségül bivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg és üldözőbe veszik a betörőket. Ezalatt a kis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-sze

krény tartalmát magához veszi. Sß^TB® IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi, hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündérbirodalmat, elviszik öt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit pedig díszítőnek. Itt bemutatják nekik a színpad csodáit. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. V. kép. A szökés. Matyi nem bir elszakadni szerelmesétől és hogy egvütt maradhasnn a szökevényekkel, bebúvik a nagy utazóládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot, hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, amelyben Matyi rejtőzik, leejtik a kocsiról és két ember ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládából kiugrik Matyi és találkozik az öreg gróffal. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyival együtt automobilon siet a legközelebbi állomásra a szökevények elé. VIII. kép. A fekete pápaszem. Az automobillal meg is előzik Kelenföldön a szökevényeket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak bálából odaajándékozza az automobilt és még harminezezer koronát. Matyi magára veszi a kis gróf automobil-kosztümjét és a fekete pápaszemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele ül a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat. IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpiti Matyit s Lencsit PárisonátMonte-Carloba. X. kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban felfedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szívesen fogad el a kis gróf helyett. A harminezezer koronával bemennek a játékbankba, hogy megalapítsák szerencséjüket XI. kép. Újra otthon. Matyi és Lencsi minden pénzt elvesztenek, gyalog érkeznek haza Pestre, a Gellérthegy aljába. De nem törődnek semmivel, mert szeretik egymást és újra övék lesz az utcza. Matyi ismét árulhatja újságait. A budapesti utczák felvonulnak, hogy hódoljanak a boldog pár előtt. A »Gül-Baba« szövege. Első felvonás. Gábor lantos diák, hűségei kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcsóo át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára.' hogy a szentőletü agg szép leányával: Leiláva, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkot régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsatőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egj vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedveskedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ali budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bűnükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allahnak oly kedvesek, cs&k egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt ai egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonal be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második félvonás. Gül-Baba háremhölgyei Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba ü ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogj mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozatra is hajlandó, de a diák nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Most már nincs számára kegyelem. Elhurczolják e börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja me£ Gül-Babának, bogy szereti Gábort és a halálát nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző szívvel — a legnagyobb .'áldozatra határozza el magát saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem ked ves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolva jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlődben felkeresi szeréimesét, hogy kiszabadítsa. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megszabadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének elp sztulását Allah ujjmutatásának hiszi és kegyelmet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldá sát adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsáiért vérző szive csak akkor nyugszik meg, • mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jöven dőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik : a rózsák atyjának sírjára, még késő századok molva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett Erzsébet-körut 27. KÉRJÜK MINDENÜTT EZT ALAPOT 8ZE9L8 A LEGOLCSÓBB SZÉPIRODALMI MOVhSZETl - KÉPES HETILAP - - KIADÓHIVATAL. /IL, ESTERHAZY-UTCZA 15. FOGAK )jl írok, arany, kancsók exijpadlái nélkül is a ; ir at altávolitáaa ADBBI fogarttanaáiHktí készülnek Arr Bk bn. A Unl uk iáDitiioa (1908.) arany éremmel ki tüntetve i t tapaat, VI., Andrissy-at IS. I. 8. FovárosTNyári Szinház. »A fekete tenorista« szövege. Első félvonás: Charles Bornichet párisi lámpakereskedöt a felesége megcsalja egy tenoristával. a férj elutazott és távollétében a szerelmesek a lámpaüzletben találkára jönnek. Közben feldöntenek egy néger szobrot, amely összetörik. Hazajön Bornichet és asszony hamarosan a fekete tenoristát állítja a szobor helyébe. A szobrot inár előzőleg megvette valaki ; most összecsomogolják Tomot és mint szobrot elviszik a Liliom száiióba. Második felvonás: A télikertben áll Tom, j a fekete tenorista, mint négert ábrázoló szobor. Henriette kiakarja szabadítani furcsa helyzetéből, de neu beszelhet vele, mert a szobrot állandóan bámulják a kíváncsi emberek. Végre egy szerenádban adja tudtára, hogy megmenti, olyanformán, hogy egy másik szoborral cseréli ki. Miközben azonban kiakarja vitetni a kapun, Aphrodite egy rendörbiztossal a leánynevelőjébe viteti, tekintve, hogy elsőbbségi joga van a szoborra. Harmadik felvonás: Tomot a leánynevelő intézet hálószobájában helyeztek el, ahol mint szobor láthatja, hogy vetkőznek és feküsznek le a növendékek fehér ágyaikba. Henriette mindent elkövet, hogy a fekets tenoristát megmentse. Beiratkozik a neveidébe, ahonnan sikerül is neki Tomot, több növendék társaságában megszöktetni. Negyedik felvonás: Az Alhambra szinház előadása. A bal-nő elöl egy medencébe ugrik s a mire kihúzzák csurog róla a viz és a fekete — festék. Kisül, hogy a tenorista nem is néger és csak azért festette be magát, hogy a felesege, soha többé rá ne találjon. •A czigánybáró« szövege. I. felvonás. Barinkay Sándor megjön Carnero királyi biztossal, hogy átvegye ősei elhagyott jószágait A szomszéd birtokos, Zsupán, gazdag sertéskereskedő gúnyolódva fogadja s odaígéri nelri a leányát, Arzenát is, ha megtetszik neki. Arzéna Ottokárba szerelmes s hogy ürügyet találjon, azt mondja Barinkaynak, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha báróvá 1esz. Barinkay egyedül marad a sötét éjszakában s megpillantja Saffit, a vadvirág czigányleányt, a kit Czipra, a vén czigányasszony nevelt fel. Megjönnek a czigányok, a kik vajdájukká választják Barinkayt. A »czigánybáró« falveri éjnek idején Zsupán leányát és tudtára adja a gőgös Arzénénak, hogy máris báróvá lett. A leány kineveti, mire Barinkay büszkén vágja neki oda, hogy Saffit választotta feleségül. Második felvonás. Barinkay ésSaffi boldog szerelemben élnek a czigánytanyán. Házasságuk tanúja a csillagok voltak és két gólya, mely ott kelepelt. A czigánytanyára kerülnek Zsupán és egész háznépe, a melyet erősen bosszant Barinkay vadházassága, de Barinkay fittyet hány neki. Megérkezik Gábor diák a toborzó huszárjaival és Carnero ennél panaszolja be Barinkayt, de Gábor diák gratulál neki a szép czigányleányhoz. Ekkor Czipra bevallja, hogy Saffi nem az 6 gyermeke és felmutat egy okiratot, a melyből kiderül, hogy a czigányleány fajedeimi vér, az utolsó temesi basa leánya. Barinkay ezt megtudva, lemond Saftiról és a huszárokhoz éM. Saftl hiaba tartóztatja, csatára indul. Besorozzák Zsupánt és Ottokárt is s a felvonás azon végződik, hogy hadba indulnak. Harmadik felvonás. Carnero felczitálta Saffit és Arzenát Bécsbe. Éppen a győzte» háborúból viseraérkezó vitézeket várják. Köztük van Barinkay, mint győztes hadvezér. Megjön Zsupán és Ottokár is. Barinkay jutalmul kapja Sftitfa .Ottokár pedig Arzénét veszi nőüL Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. •PÜR60