MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-23 / 141. szám

6 1906. május 17 . Budapesti színpadok. Budapest, május 23 A Magy. Kir. Operaház-ban Puccini igen nagy sikert ért Pillangó-kisasszony-a szombaton kerül negyedszer előadásra. A héten folytatja -nagyérdekességü vendégszereplését Yvonne de Treville, a ki csütörtökön a Lakmé-ban és vasár­nap a Bohémélet-ben lép fel. Ma este a Manón kerül előadásra, az államrendőrség tisztviselőinek segitő-egyesülete javára.; » A Nemzeti Szinház- ban ma, szerdán kerül bemutatóra Georges herczegnő, Dumas Sándor világhírű színmüve. Az érdekes újdon­ság csütörtökön 2-szor, vasárnap este harmad­szor kerül előadásra. A hét érdekes műsorából felemlítjük, hogy pénteken a szinház zajos sikerű újdonságát, Mary Ann-1, szombaton pedig az Ember tragédiájá-X adják mérsékelt helyárakkal. Vasárnap délután Az agglegények kerül szinre. • A Vígszínház eheti műsorában még három­szor szerepe! a szinház legújabb nagy sikere, A muzma. Az újdonság felette érdekes cselekményé­nek és a szereplők jeles alakításainak hamarosan híre terjedt és régen nyilatkozott meg az érdeklő­dés darab iránt olyannyira a közönség minden rétegéből, mint Peter és Danceny uj színmüve iránt. Kertész Ella és Góth Sándor époly sikert értek el, mint a ßoccaraf-ban; a derűs részle­tekben pedig Gazsi Mariska, Haraszthy Hermin, Hegedűs Gyula, Tapolczai Dezső, Szerémy, Ta­nay, Vendrei kaczagtatják meg a hallgatóságot. Az Aranygyapjú-1, Kéroul és Barré vidám bohó­zatát csütörtökön és vasárnap délután játszszák. Szombaton tartják meg a Fedák-cabaret estélyét, a melyet a gyermek-liga és a tulipán-kert javára rendeznek. * A Magyal Szinház péntekre, május 25-ére tűzte ki Goldfaden Ábrahám Uj Messiás czimü zsidó daljátékának első előadását. A Szulamit szerzője ebben a darabjában a zsidóknak a rómaiak ellen folytatott egyik küzdelmét írja le. A színpadi hatásokban gazdag daljáték zené­jét Donáth Lajos karnagy dolgozta át nagy zenekarra, s az énekrészeket is ő tanította be. A Magyar Szinház uj Goldfaden-daljátékából már díszlettel, teljes személyzettel és zenekarral folynak a főpróbák. Az újdonság szinlapja a következő: 'Jj Messiás. Zsidó daljáték, 3 felvonásban, 4 képben. Zenéjét szer­zette Goldfaden. Magyar szinre alkalmazta es verseit irta: Makai Emil. Személyek: Rufusz Giréth Serafina, felesége Tallián A. Eleázár Csige Dina, leánya Kállay Arajea Hunyady Paphusz Ferenczy Alvezér Marossy Testőr Dori Cipóra Iványiné Első asszony Becskyné Második asszony Szabóné Az Uj Messiás bemutatójáig minden este a Mimi herczegnő kerül szinre, május 27-én vasárnap délután pedig mérsékelt helyárakkal Ascher és Leon népszerű operettje A koldusgróf megy kilenczvenedszer. A Király szinház-ban hét zsúfolt ház tesz eddigelé tanúságot arról a főszezónban is rend­kívülinek mondható sikerről, a melyet a Madár Matyi aratott, s a közönség érdeklődésének szokatlanul nagy méretei a következő előadá­soknak is hasonló látogatottságot biztosítanak. A nézőtér képe az eddigi estéken egyébként ugy alakult, hogy a Madár Matyi fényes látni­valói különös mértékben vonzották a gyermek­világot is, a melynek a darab színes tömegei és ártatlan tréfái nagyon hálás és megfelelő szórakozást nyújtanak. A Madár Matyi a hét minden estéjén változatlanul a bemutató sze­replőivel kerül szinre: a ligeti hintást Sziklai, Majmonnát Medgyasszay Vilma, a kis grófot Z. Molnár László játssza, s a vezető hármas mellett Sziklai, Csiszér, Körmendy, Bársony és Hudák Juczi a többi főszereplő. A Népszínház- ban holnap, csütörtökön A mádi zsidó, Guthi Soma népszerű operettje kerül szinre, melynek ma van 50-ik jubiláris előadása. A zenés életkép bemutatója már­czius 21-én volt, s azóta mitsem vesztett a pompás szerepekből álló életkép érdekességé­ből. Pénteken a Kisvárosi botrány czimü uj bohózatnak lesz a bemutatója. Az érdekes újdon­ság Un affaire scandaleuse czimmel igen nagy sikert és sok előadást ért Párisban. Az ujdon­i ság bemutató-előadását ez a színlap hirdeti: Kisvárosi botrány. Bohózat 3 felvonásban írták: Gavault és Ordonneau Forditotta : Bálint Dezső. Zenéjét szerzette : Barna Izsó Személyek: Jabotin, vizsgálóbíró A felesége Denise, leánya — Dandinet Hector — Dandinel, az apja Ripulot Anafole Özv. Ripulotné Des Clampettes Paloche La Bobinet Pointillon Dr. Lobier Rendörbiztos Levrette, vendéglős Mókus II Noémi Fifine : Klári Planchette, zsandár Pinczér Adél, szobalány * A Fővárosi Nyári Szinház legközelebbi újdonságából, a csütörtökön szinrekerülő A fekete tenorista czimü bohózatos operettből napról-napra folynak a színpadi próbák. Az újdonság mulatságos szövegét egy csomó exó­tikus táncz is tarkítja, melyeket Újvári Károly, Haller Irma, Bárdos Irma, Peterdy Etal és a női kar lejtenek. E tánczok közül felemlitendők: Afrikai kontra-táncz. Svéd néptáncz. Olasz taran­tella. Franczia kankán. Buvár-táncz. Csiklandó­táncz. Amerikai kopogós és végül Duncan­paródia. A fekete tenorista czimszerepét Újvári Károly, a többi főbb szerepeket Haller Irma, Peterdi Etel, Bárdos Irma, Mihályfi Julia, Szomory, Barthos, Réthey és Tábory játsszák. Az énekrészeket Orbán Árpád karnagy, a tán­czokat pedig Újvári Károly tanította be. * A Városligeti Nyári Szinház-ban ma este A kaméliás hölgy czimszerepében három évi szünet után fellép Feld Irén. A nagytalentumu ifjú művésznő fellépése iránt általánosan nagy az érdeklődés. Pénteken, e hó 25-én lesz a bemutató-előadása A süketnéma czimü regényes franczia színműnek, a melyet Boully után Oldal János irt. A czimszerepet, egy süketnéma fiút, keld Irén adja. E poétikus jelenetekben bővel­kedő nagyhatású újdonság a legtöbb franczia szinpadon szinre került és még most is állan­dóan műsoron van. Georges herczegnő. — A „Nemzeti Szinház" mai bemutatójához. — Budapest, május 23. A Nemzeti Szinház Dumas- repertoirja mind teljesebbé válik és a ma este bemutatóra kerülő Georges herczegnő-ve\ a nagy franczia dráma­irónak csaknem valamennyi hires és nagy sikert ért darabja szerepelni fog az ország első szín­padának műsorán. Jobb későn, mint soha. Régi mulasztást pótol Somló Sándor igazgató a Georges her­czegnő bemutatásával, mert hiszen Dumas-nak ez a darabja kiválóan és lényegesen illeszkedik bele Dumas ama drámáinak sorozatába, melyek­nek tézise a házasságtörés. Uj adalék az örök téma megvilágításához a Georges herczegnő története, a melylyel Dumas — mint e darab- ! hoz irott kommentárjában maga vallja — a ! Claude feleségé-nek pendantját, megforditottját i és éppen ezzel kiegészítését, akarja adni. Hogy miért irta meg Duma a Georges herczegnő-X, kiknek az okulására, tanítására, azt is maga mondja el a darabhoz irt jegy­zeteiben. Egy alkalommal levelet kapott egy fiatal asszonytól, a ki keserű szavakban pana­szolta el neki, hogy a férje megcsalta. Tanácsot kért a házasságtörés kérdésének nagy bon­czolójától, hogy mitévő legyen? „És én erre" irja Dumas „felelet helyett elküldöttem a bol­dogtalan fiatal asszonynak a Georges herczegnő kéziratát, melylyel éppen akkor készültem el!" Követte-e a boldogtalan fiatal asszony a megcsalt és szerelmes Severine példáját, arról már nem emlékszik meg Dumas, de hogy a három évtized alatt — ennyi idő telt el a Georges herczegnő párisi bemutatója óta — sok boldogtalan házasság romjain épült fel uj boldogság (a Georges herczegnő tanulságai révén) az, ha nincs is róla statisztika, elkép­zelhető. A mult század nyolczvanas éveinek elején került a Georges herczegnő Párisban bemu­tatóra, előbb egy Boulevard-szinházban és csak aztán került a Théatre Ftangais színpadára, melynek ékessége maradt mindmáig. A her­czegnő pompás szerepét Duse Eleonóra is fel­vette repertoirjába és néhány évvel ezelőtt Budapesten is eljátszotta. A Nemzeti Szinház-ban P. Márkus Emiliá­nak jutott a hires szerep és a Dumas-drámák hősnőinek legkitűnőbb alakitója ezzel ismét olyan nemes és igaz művészi feladatot kapott, a melynek megoldásával biztosítani fogja a számunkra uj darab sikerét. Az egész előadás egyébként is méltó a nagy iróhoz, a kinek neve a Nemzeti Szinház szinlapján mindig ünnepet jelent. A Nemzeti Szinház utószezónjának érde­kességét és előkelőségét kétségtelenül nagyban emeli a magyar közönség előtt eddig ismeretlen Dumas- dráma szinrehozása, mely bizonyára nemcsak irodalmilag és művészetileg, de anya­gilag is kamatozóvá fogja tenni Somló Sándor igazgatónak ezt a minden dicséretre méltó ötletét. -Y.­Á kulisszák mögül Budapest, május 23 Uj Messiás. — A „Magyar Szinház" pénteki újdonsága. — Goldfaden Ábrahám, a Szulamit nagynevű komponistája, a héten újra szóhoz jut a magyar szinpadon; a Magyar Szinház pénteken mutatja be az Uj Messiás czimü zsidó daljátékát. A kik valaha látták a Szulamit-ot, vagy hallották csudaszép melódiáit, bizonyára szívesen ragadják meg az alkalmat és megnézik majd a zsidó zeneköltőnek ezt az ujabb hatalmas alkotását is. A Szulamit szerzőjének sajátosságait az Uj Aíess/ds-ban is megtaláljuk; ebben is erősen domborodik ki a sémi szellem sajátos, külön, egyenesen faji jellege, de egyszersmind azt tapasztaljuk, hogy Goldfaden ebben a müvében a modern színpad internaczionális karakteréhez is közeledik. A Magyar Szinház ritka nagy aparátussal készül erre az újdonságra. A díszleteket és a korhű jelmezeket egy jeles festőművészünk tervei szerint készítteti. Az előadás elsőrangú lesz; érdekességét bizonyára csak növeli majd, hogy a czimszerep személyesitésére az igaz­gatóság szerződtette Hunyady Józsefet, az aradi szinház jeles művészét. A főváros közönségé­nek legjobb emlékezetében van a széphangu baritonista népszínházi működése. Pár eszten­dővel ezelőtt a Vigszinház-mV. is vendége volt, a mikor az Ocskay brigadéros Szörényi kapi­tányát játszotta és bizonyságát adta annak, hogy nemcsak kiváló énekes szinész, hanem egyike a legjobb jellemszinészeinknek is. Hunyady József ma délelőtt már részt is vett az Uj Messiás próbáin. Vele történt meg ez a mulatságos apróság: A darabban van egy nagyon hatásos jele­nés, a mikor a czirkuszban a római helytartó hat rabszolgát uszit Azajeára, a rettenthetlen zsidó hős sorra leszúrja valamennyit. A próbán Hunyadi József, a czimszerepben, a bajvivásnál már megölt ötöt támadói közül, de a hatodik­ról megfeledkezett. Az meg szegény ott áll Azajea háta mögött s nem tudott hová lenni zavarában. Lesújtani nem mert a rövid kard­jával, döfés nélkül sem akart meghalni s ezért a nagy rémülettől folyton ezt súgta a hősnek: Kovács Sipossné Csatay J. Szirmai Pintér Raskó Bera P. Pázmán Bálint R. Kiss M. Újvári Kertész Kalocsai Huszár G. Kápolnai L Báthory E. Bogár G. Horváth Gy.-né Gyenizse Koncz Huszár B.

Next

/
Thumbnails
Contents