MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-20 / 138. szám

6 1906. máju

s 17. Budapesti színpadok rtuúcpeit. május 20 A Vagy. Kir. Operaház- ban Puccini igen nagy tikért ért Pillangó-kisasszony-a szombaton kerül neg>edszer előadásra. A héten folytatja nagyérdekességü vendégszereplését Yvonne de Tieville, a ki kedden a Hamlet-be.n, csütörtökön a Lakmé-ban és vasárnap a Bohémélet-ben lép fel. Szerdán a Manón kerül előadásra, az államrendőrség tisztviselő.nek segitő egyesülete javára. • A Nemzeti Szinház-ban szerdán kerül bemutalóra George herczegnő, Dumas Sándor világhírű színmüve, a melyről mai számunk egy külön czikke bőven szól. Az érdekes újdonság csütörtökön 2-szor jövő vasárnap este 3 szor kerül szinre. A hét érdekes műsorából felemlítjük, hogy holnap Bartók Lajos síremléke javára Thurán Anni-1, kedden és pénteken a szinház zajos sikerű újdonságát, Mary Ann-1, szombaton pedig az Ember tragédiájá t adják mérsékelt helyárakkal. Jővő vasárnap délután Pry Pál kerül szinre. * A Vígszínház jövő heti műsorában vasárnaptól vasárnapig bezárólag ötször szerepel a szinház legújabb nagy sikere, A muzma. Az újdonság felette érdekes cselekményének és a szertplők jeles alakításainak hamarosan hire terjeat és régen nyilatkozott meg az érdeklődés darcb iránt olyannyira a közönség minden rétegéből, min Peter és Danceny uj színmüve iránt. Kertész Ella és Góth Sándor époiy sikert értek el, mint a Baccarat-ban; a derűs részletekben pedig Gazsi Mariska, Haraszthy Hermin, Hegedűs Gyula, Tapolczai Dezső, Szerémy, Tanay, Vendrei kaczagtatják meg a hallgatóságot. Az Aranygyapjú-1, Kéroul és Barré vidám bohózatát jálszszák. — Érdekes repiiz lesz kedden, a mennyiben népies előadásul félhelyárakkal a Kis pajtás-1, Pierre Veber bájos vígjátékát elevenítik fel. A czimszerepet Biró Irén, az aradi szinház naivája adja. Jacques szerepében Hegedűs Gyula lép fel. — Szombaton tartják meg a Fedák-cabaret estélyét, a melyet a gyermekliga és a tulipán-kert javára rendeznek. • A Magyar Szinház péntekre, május 25 ére tűzte ki Goldfaden Ábrahám Uj Messiás czimü zsidó daljátékának első előadását. A Szulamit szerzője ebben a darabjában a zsidóknak a rómaiak ellen folytatott egyik küzdelmét írja le. Vezetőjük Simeon, a kit a nép babonás hittel Messiásnak tart, de mivel nem ő az igazi Messiás, küzdelme és az egész élete tragikus véget ér. A színpadi hatásokban gazdag daljáték zenéjét Donáth Lajos karnagy dolgozta át nagy zenekarra, s az énekrészeket is ő tanította be. Az Uj Messiás bemutatójáig minden este a Mimi herczegnő kerül szinre, május 27-én vasárnap délután pedig mérsékelt helyárakkal Ascher és Leon népszerű operettje A koldusgróf megy kilenczvenedszer. A Kirdlyszinház-ban természetesen minden este a Madár Matyi kerül szinre. Heltai Jenő és Molnár Ferencz pompás, látványos darabja olyan rendkívül sikert aratott, hogy nemcsak az egész szezónt be fogja tölteni előadásaival, de valószínűleg még ősszel is fogják játszani. Jövő vasárnap délután a Gül-Baba kerül előadásra. * A Népszínház-ban csütörtökön este kerül ötvenedszer előadásra Guthi Soma nagysikerű és népszerű életképe: A mádi zsidó. Pénleken este kerül bemutatóra a Kisvárosi botiány czimü mulatságos franczia újdonság, a melyről egyik legközelebbi számunkban bővebben irunk. Az újdonságot szombaton és vasárnap megismétlik. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban csütörtökön kerül bemutatóra A fekete tenorista czimü látványos operett, melynek főszerepeit Haller Irma és Újvári játsszák. Hétfőn és kedden az Aranylakodalom van műsoron. A Városligeti Nyári Szinház személyzete most A süketnéma regényes franczia színműre készül, a melyet Bonilly után Oldal János irt. A süketnéma czimszerepét keld Irén, a jeles ifjú drámai művésznő játssza, a ki ezt megelőzőleg a Kaméliás hölgy-ben lép fel. A kulisszák mögüL Budapest, május 20. i. „Georges herczegné." — A Nemzeti Szinház újdonságáról. — A Nemzeti Szinház műsora ismét gazdagabb lesz egy Dumas-darabbal. Bemutatóra kerül a nagy franczia író egyik legérdekesebb darabja, Georges herczegné, a melyet Bálint Dezső ültetett magyarra. Egy fiatalasszony tragédiáját irja meg a darabban Dumas. Severine boldogtalan házaséletet él a férjével, Birac herczeggel, a ki szeretőket tart magának, a nejét pedig elhanyagolja és rossz bánásmódban részesiti. Severine is mást szeret: Defondettet, s a mikor a herczeg öngyilkossá lesz, ez felszabadulás a szerencsétlen asszonyra nézve s most már ő is azé lehet majd, a kit szeret. Ezt a történetet Dumas azzal a ragyogó elmésséggel irta meg, a melyet egyéb müveiben már annyiszor megcsudáltunk. A szinház nagy buzgalommal készül az újdonságra. Maga Somló igazgató rendezi a Ge.rges hcrczegné-t, a mely különben ebben a fényes szereposztásban várja a premiert: Geor&es herczegné. 'Dráma 3 felvonásban Irta: Dumas Sándor, Forditotta. Bálint Dezső. Személyek: Birac herczeg Terremonde herczeg Gálánson Cetvieres A báró De Fondette Victor Severine Sylvanie Gerigny márkiné A báróné Valentine Bertha ... ... ... Rosalie ... Inas Császár Sz csvay Gál Pálfi Horváth Z. Odry Rózsahegyi P. Márkus E, Lenkei H. nelvey L. T. Vízvári Lánczy I.g Gerő L. Keczeri I. Nárcisz M. A női főszerep egyike a leghálásabb női szerepeknek és Márkus Emilia brilliáns művészettel játssza meg. Georges herczegné szerepét tulajdonképen Duse Eleonora, a nagy olasz tragika tette világhírűvé. Eljátszotta nemcsak Itáliában, hanem óriási sikerrel vendégszerepelt benne Párisban is. Igen hálás szerep jutott Lenkey Hedvignek is; ő adja Birac herczegné szerepét, Sylvaniet. A férfiak közül pedig Császár és Odry vetélkedhetnek egymással a sikerért, melyet Dumas egy Budapesten eddig ismeretlen darabjánál valóban nem nehéz megjósolni. ii. „Uj Messiás " — A Magyar Szinház pénteki újdonsága. — A színházak nézőterei még korántsem mutatják a szezónvég képét. A szezón pulzusa csakúgy ver mint januárban, egymásután kerülnek ki a tartogatott újdonságok. A Magyar Színház e héten mutatja be az évad legutolsó és talán legérdekesebb újdonságát az Uj Messiás czimü zsidó daljátékát. A szerzője Goldfaden, a kinek a szinház fennállása óta legnagyobb sikerét köszönheti, hiszen a Szulamit közel kétszáz előadást ért meg, nem is szólva az érdekes daljáték ó-budai előadásairól, a hol tudvalevőleg szintén közel százötvenszer került szinre. Goldfaden-nek ez a darabja körülbelül háromszázötven előadást ért a magyar fővárosban. Goldfaden mély poézisének egy ujabb megnyilatkozása az Uj Messiás, a mely tele van szebbnél-szebb zsidó-motivumokkal. A szövege pedig a Szulamit-énál is érdekesebb, izgatóbb. A romaiak idejében játszik a meséje. A zsidókat elnyomják a hatalmas romaiak. A szerencsétlen nép várja az uj messiást, a ki felszabadítja őket a szolgaságból. Azajeában vélik feltatálni a felmentőt; ez harezba szólítja őket, de a romaiak leverik őket, amire kénytelenek belátni, hogy az uj Messiás, a hivatott szabadító nem az, a kit gondoltak. A Magyar Szinhuz ebben a kitűnő szereposztásban mutatja be az újdonságot: Uj Messiás, Zsidó daljáték, 3 felvonásban, 4 képben. Zenéjét szerzette Goldfaden. Magyar szinre alkalmazta es verseit irta: Makai Emil. Személyek: Rufusz Giréth Serafina, felesége Tallian A. Eleázár Csige Dina, leánya Kállay Arajea B. Szabó Paphusz Ferenczy Alvezér Marossy Testőr Dori Cipóra Iványiné Első asszony Becskyné Második asszony Szabóné A bibliai egyszerűségű, megható, szép prózát és a gyönyörű verseket még Makai Emil irta meg. A korán elhalt poétának, az Uj Messiás átdolgozása volt egyik legutolsó munkája. A czimszerepet B. Szabó József, a szinház szépnangu baritonistája énekli és elsőrangú énekpartihoz jutott Kállay Jolán is, mig a humort Ferenczy Károly képviseli Paphusz szerepében. A Magyar Szinház igazgatósága méltán fűzi az újdonsághoz a legnagyobb reménységeket. A darab iránt máris általános érdeklődés nyilvánul, az igazgatósághoz egymásután érkeznek levelek, a melyek irói az Uj Messiás cselekménye és zenéje felől kérdezősködnek. Valószínű, hogy a szenzácziósnak Ígérkező daljáték után, ugy mint a Szulamit idejében, valóságos zarándoklás indul meg a Wesselényiutczai színházba. Figaro. Színházi pletykák. Budapeit, május 20. Vasárnapi apróságok. (I. „Madár Matyi.") A Madár 'Matyi harmadik előadása után Beöthy László csomagolt és elutazott Londonba, a hol három hétig fog tartózkodni. Könnyű szívvel mehetett és nyugodtan hagyhatta itt a Királyszinház-at: a szezón hátralévő része — sőt: a meghosszabbított nyári szezón el van látva. A Madár Matyi még a vérmes várakozásokat is fölülmulta, olyan hatalmas sikert aratott. Az első három előadással eldőlt a csata, melyet a Királyszinház nyert meg. Legfőbb diadalmi jelvénye: a teli kassza. .. . De meg is érdemli ezt a nagy sikert a szinház: emberfölötti munkát végzett mindenki. Az igazgatótól kezdve az utolsó kulisszatologatóig. És mindenütt előljárt a direktor. Még a premier estéjén is dolgozott: valósággal játszott és dirigált A második felvonás „Vurstli-képében — mélyen szemére húzott kalappal — ott tolongott a színpadi tömeg soraiban és mikor a hangos jelenetekre került a sor, jobbra-balra lelkesítette a „népet és katonaságot": — Ordítani, gyerekek, ordítani 1 Az utolsó nagy és pompás felvonulásnál, az utczák felvonulásánál pedig egyszerre csak — mintha a földből bujt volna elő! — ott termett a direktor a zenekarban, a Marthon karmester oldalán. Ott guggolva dirigálta intésekkel, csettintésekkel a felvonuló leányokat. De meg is lesz az ő nagy munkájának a kivánt eredménye. És be fog teljesedni a Mérei Adolf tréfás jóslása. A Királyszinház kitűnő rendezője ugyanis ezzel a találós kérdéssel fogott el a premiéren egy újságírót: — Tudod mi a külömbség gróf Apponyi Albert és Beöthy László között? — Nem tudom 1 — Apponyi rendeletére ebben az évben lesz egy madár-nap, Beöthy rendeletére pedig — kétszáz Madár-est. . .