MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-17 / 135. szám

2 1906. május 17. Budapesti színpadok. Budapest, május 17. A Magyai Királyi Opeiaház-ban a Pillangó­kisasszony vasárnap kerül előadásra harmad­szor Szombaton Yvonne de Treville kisasszony vendégszerepel a Mignon-ban; ma este a Zsidono kerül előadásra Saebellico Antonio vendégfellép­tévei. A Nemzeti Szinház-ban Zangwill nagy­sikerű, bájos darabja, a Mary Ann még szomba­ton szerepel a műsoron, mig vasárnap este újból műsorra kerül Szécsi Ferencz pompás vígjátéka, az Utazás az özvegység felé. A jövő hétfon Bartók Lajos síremléke javára Thuran Anna kerül előadásra. • A Vígszínház- ban ma este kerül bemuta­tóra A muzma czimü érdekes franczia újdonság, mely a hét egész hátralévő műsorát betölti. A Magyar Szinház-nak a jövő hónapban érdekes vendégei lesznek. Guerra Ernesto tanár, a hirneves olasz gyermekopera igazgatója érke­zik ide társulatával, a mely nyolcz és tizennégy esztendő közti gyermekekből áll, s klasszikus műsorával Európa több nagy városában fényes sikert aratott. A gyermekopera junius közepén kezdi meg előadásait. A Magyar Szinház utó­szezónját egyébként mozgalmassá és sikeressé teszik a Mimi herczegnő előadásai is. A vidám, tánczos operettnek állandóan nagy közönsége van, s a darab fővonzóereje a második fel­vonásbeli nagy tánczos tingli-tangli, nap-nap után uj tréfákkal és tánczszámokkal bővül. A Mimi herczegnő a héten minden este szinre kerül, vasárnap délután és este is. « A Királyszinház-ban tegnap este, a mint várható is volt, igen nagy sikert aratott pre­mierjén a Madár Matyi, ez a pompás, mulat­ságos, látványos pesti életkép, melynek elő­adásával a szinház éppen olyan elsőrendű munkát produkált, mint a két kiváló szerző: Heltai Jenő és Molnár Ferencz. A közönség, mely az utolsó zugig megtöltötte a szinházat, zajosan tapsolta az újdonság pazar látnivalóit, a kitűnő énekszámokat mind megismételtette és minden kép végén számtalanszor szólította a lámpák elé a szereplőkkel a szerzőket. Az elő­adásban Sziklai, Medgyaszay és Z. Molnár elsőrendű alakításokat nyújtottak, de minden szereplő hozzájárult a hatalmas sikerhez. * A Népszínház-ban Tina Patri, a kis 8 éves Fregolina, a ki sokoldalú művészetével s változatos műsorával bámulatba ejti a közön­séget, szombaton kezdi meg vendégjátékát. Vele egy estén szinrekerül Kotzebue mulatságos bohózata Fipsz, a hires nőszabó, melynek czim­szerepét Ujváry Károly játssza. Tina Patri énekes vendégjátékát megelőzőleg pénteken Guthi Soma mulatságos Mádi zsidó-ja kerül szinre, mig vasárnap délután a San-Toy egyik főszerepét játssza Szilágyi Ida, ki először vesz részt mérsékelt helyáru délutáni előadáson. • A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma és holnap előadásra kerül a Kukoricza /ónás, a János vitéz jól sikerült paródiája. — A fekete tenorista czimü látványos bohózatos operettre készül most a színkör egész személyzete. Az újdonság szerzői: Bouvier és Toumery nagy leleményességgel hajszolnak keresztül egy sze­relmes párt a legbonyolultabb helyzeteken. A szerelmes pár egy párisi porczellánkereskedőné és egy néger tenorista. Az cperet zenéjét Leon Ágoston, az ismert komponista irta. A fekete komponista bemutató-előadása a jövő héten lesz. * A Városligeti Nyári Szinház Conan Doyle és Gilette: Sherlock Holmes czimü detektiv­vigjálékának sikere mellett újdonságra készül. Szombaton az uj operettszemélyzet mutatkozik be a Svihákok czimü szépzenéjü operettben. Mimit Kerényi Adél, az ismertnevü operaéne­kesnő adja. A személyzet most A süketnéma regényes franczia színműre készül, a melyet Bonilly után Oldal János irt. A süketnéma czimszerepét Feld Irén, a jeles ifjú drámai mű­vésznő játssza, a ki ezt megelőzőteg a Kaméliás hölgy-ben, jövő kedden lép fel. „A muzma." — A . Vígszínház" mai premierjéhez. — Bndapett, május 17. A tegnapi főpróbára a szokottnál többen jutottak a nézőtérre. Oly nehéz is ellenállni különösen hölgyek­nek, a kik oly szépen tudnak kérni. A muzma hire pedig sokakat birt rá arra, hogy szépen kérjenek. Ah, érdemes volt, mert a főpróba egy tökéletes premier benyomását tette, még pedig egy minden izében kiváló darab premierjét. Szenzáczió volt a levegőben és a szenzáczió érzése jelenetről-jelenetre fokozódott és tisztá­ban volt vele mindenki, hogy a csütörtöki be­mutató nagy estéje lesz a Vigszinház-nak. A mint a függöny először szétnyílik és láthatóvá lesz a pompás interieur, első pilla­natra egyik-másik néző azt gondolhatja: — Aha, itt a franczia bohózat hires ágya 1 Pedig dehogy az 1 Rosette lever-je bájos bevezetése a darabnak; nincs benne frivolitás, nem is készült pikantériának. Éppen csak egy darab igaz élet, a mint igaz élet maga az egész darab a maga pezsgően friss expozicziójával, a vidám epizódok tömegével, a szatirikus kor­festésével, a bonyodalmon átczikkázó tragiku­mával, a mely aztán ismét átengedi a teret az idilli békének és derűnek. Komplikált darab ez A muzma, de nincs oly részlete, a mely legnagyobb mértékben le nem bilincselne, le nem kötné a figyelmet, vagy meg nem kaczagtatna. A szerzők nevét ép ugy meg fogják tanulni, a mint megtanulták Páris­ban, a hol ép a mult héten érték el Peter René és Danceny Róbert ujabb nagy sikert a Szarkalábak czimü darabbal. Duluc kisasszony játszotta PárisDan a czim­szerepet, a mely nálunk Góthné-Kertész Ellá­nak jutott. Igazi primadonnaszerep az ilyen testreszabott, rendelésre irott szerepnek kere­settsége, mesterkéltsége nélkül. Szép a kicsa­pongóan vig és gyönyörű a szivhezszóló, mélabús részleteiben. Az európai előkelő világ muzmájának sorsát látjuk és érezünk az édes kis asszonykával, a kinek meg kell bocsátani, mert szeretett. A férjet Párisban Deval játszotta, egyike a legkiválóbb színészi egyéniségeknek; megjelenésében, művészetben egyaránt hatalmas. Góth komolyabb színezetű alakításai közt alig van ehhez hasonlóan imponáló. Hegedűs Gyula dolga ezúttal főleg az, hogy kedves és szeretetreméltó legyen. Ugyebár könnyű feladat ? A mint Gazsi Mariskának sem lesz nehéz egy elmés és kissé fuzsitus párisi menyecske ábrázolása. Az egész szinlapot kellene felsorolnunk, ha a többi emlitésre méltó szereplőről akarnánk megemlékezni, de hiszen a premier közönsége meg fog róla győződni, hogy a cselekményé­ben, dialógusában egyaránt érdekes darabnak megannyi érdekes alakját mily tökéletes előadás­ban hozzák szinre. Szilágyi Vilmos rendezése éppen nem sab­lónos, Hevesi Józset pedig ezúttal mint fordító tarthat igényt az elismerésre. Togo A kulisszák mögüle Budapest, május 17. Pálmay Ilka és Petráss Sári. — A Pálmay-Petráss afférhez. — Lapunk szerkesztőjének a „Magyar Szín­pad" keddi számában megjelent, Petráss Sári kisasszonyhoz intézett nyilt levelére vonatkozó­lag, a Népszínház ifjú művésznőjétől a követ­kező sorokat kaptuk: Nyilt válasz Márkus József urnák! Igen tisztelt Szerkesztő ur! Vonatkozással nyilt levelére, a melyet a Magyai Színpad utján hozzám intézett, a következőket jelentem ki: A Polgár czimü napilapban megjelent közlemény, a mely közöttem és a lap munka­társa között Ilka nénémről szóló interwiev-met tartalmazza, hirlapirói nyelven szólva: légből kapott. Nekem nincs okom lika nénémről semmi rosszat mondani; mindig a legnagyobb tisz­telettel és hálával gondolok nevére. Igaz, hogy utóbbi időben szüleim és közötte bizo­nyos elhidegülés keletkezett, ennek is családi ügy az oka, a mely reám nem vonatkozik. De hátha ez igy van, mint a hogy én azt irom, akkor engedje meg igen lisztéit Szerkesztő ur fölvetnem azt a kérdést, hogy mi jogon vádol meg engem nyilt levelében a nélkül, hogy privátim megkérdezett volna ? Ha ön egy szóval is figyelmeztet A Polgár­ban megjelent közleményre, a melyet én különben nem is olvastam, akkor rögtön megkapta volna az erélyes czáfolatát is és akkor bizonyára nem fűzött volna ahhoz olyan kommentárokat az én személyemre vonat­kozólag, a melyek csak akkor felelnek meg az ön jó ízlésének és hirlapirói tisztességének, ha Ilka nénémről tényleg azokat mondtam volna, mint a miket A Polgár munkatársa megirt. Budapest, 1906 május 15. Tisztelettel |Petráss Sári, a Népszínház tagja. A Népszínház ifjú művésznőjének fentebbi sorait nemcsak kötelességszerű készséggel, hanem annál nagyobb örömmel bocsátjuk nyil­vánosságra, minthogy a famózus interwiev-t, mely hozzája intézett nyilt levelünknek inditó okául szolgált, oly teljes határozottsággal meg­czáfolja. Ezzel a czáfolattal Petráss kisasszony teljesen rehabilitálja magamagát mindazokkal a kommentárokkal szemben, melyekkel a szóban lévő interwiev-t a színházi világban s ennek a határain is jóval tul, napokon át kisérték. Az ifjú művésznő fentebbi nyilatkozatában azonban van egy megjegyzés, melylyel szem­ben még egy ifjú hölgy iránt tartozó legszigo­rúbb lovagiasságunk mellett is, kötelességünk hirlapirói reputácziónkat megvédeni és ez az, ; hogy: miért nem gondoltunk a czáfolat be­szerzésére nyilt levelünk megírása előtt, mert ebben az esetben rögtön megkaptuk volna az „erélyes czáfolatot". Engedje meg a bájos, ifjú művésznő, hogy ezzel a valóban meg nem érdemelt szemre­hányással szemben — ismételjük, csakis a hir­lapirói reputácziónak kötelességszerű megvédése szempontjából — ide bigygyesszük nyilt leve­lünknek éppen erre a czáfolatra vonatkozó egy mondatát. Levelünk illető helyén ezt irtuk ugyanis: „Hogyan?! Petrás Sári mondta ezeket — Pálmay Ilkáról?! Szinte hihetetlen, — de hát szombat óta három teljes nap múlott el és sehol nem olvastam semmiféle czáfolatot; magácska nem sietett kijelenteni, hogy ennek a beszédnek minden szava szemenszedett hazugság . . ." Midőn tehát három teljes napon keresztül váriunk a czáfolatra, a mig (jó lélekkel mond­hatjuk: nehéz szívvel 1) elhatároztuk magunkat nyilt levelünk megírására, azt hisszük, hogy a hirlapirói kötelesség legszigorúbb mértékének is eleget tettünk. Hogy pedig az ifjú művésznő három nap alatt maga nem szerzett tudomást A Polgár­bán megjelent interwiev-ről, a melyről mint a legparázsabb szenzáczióról a színházi verebek is csacsogtak, ennek az okai nem mi vagyunk. * Kötelességünknek tartjuk a pikáns szín­házi aférre vonatkozólag még közreadni „A Polgár" czimü újság közlését, mely tegnapi számában közölvén lapunk szerkesztője nyilt levelének egy részét, ehhez a következő meg­jegyzést fűzi: Nemcsak azért, mert a Petrás kisasszony nyilat­kozata a mi lapunkban jelent meg, hanem ama lova­giasságnál fogva is, a melylyel egy szép kis szóké primadonnának mindnyájan tartozunk, kötelességünk megvédeni Petrás Sárit a Magyar Színpad súlyos vádjával szemben. Márkus József kollégánk nobilis

Next

/
Thumbnails
Contents