MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-15 / 133. szám

2 i 16. Budapesti színpadok. Budapest, május 16. A Magyai Királyi Operaház-bán a Pillangó­kisasszony vasárnap kerül előadásra harmad­szor. Az Opera e heti műsora különben is rendkívül érdekes. Ma és szombaton Yvonne de Treyille kisasszony vendégszerepel a Mignon­ban és Lammermoori Lucia-ban; csütörtökön a Zsidónő kerül előadásra Sabellico Antonio ven­dégfelléptével. A Nemzeti Színház erre a hétre nagyon érdekes és változatos műsort állított össze. Zangwill nagysikerű, bájos darabja, a Mary Ann ma este és szombaton szerepel a mű­soron, mig vasárnap este újból műsorra kerül Szécsi Ferencz pompás vigjátéka, az Utazás az özvegység felé. A jövő hétfőn Bar­tók Lajos síremléke javára Thurán Anna kerül előadásra. A Vígszínház e heti eseménye A muzma czimü pompás franczia újdonság bemutatója, mely 7 holnap, csütörtökön feste lesz. Peter és Danceny vígjátékából már jelmezes és diszletes próbákat tartanak. Az újdonság czimszerepét G.-Kertész Ella adja; Gazsi Mariska egy vig­kedélyü párisi mondainet játszik, a kinek férjét Hegedűs Gyula személyesiti. Haraszthy Hermin egy miniszterné groteszk szerepében lép föl. Kiváló alakításra lesz alkalma Góth Sándornak, a ki egy előkelő diplomatát ábrázol. Szerémy Zoltán egy vad fejedelem hálás alakját viszi színpadra. Az érdekes újdonság szinlapja a következő: v A muzma. Vígjáték három felvonásban. írták: Peter René és Danceny Róbert. Fordította: Hevesi József. Személyek: D'Estérel marquis Rosette, a neje... De Cogé Daniel Suzy de Cogé ... Vercasson Vercassonné ... ... Yolande, leányuk Dupont du Mail jaques René Miss Hogston A fejedelem St Angle Mondrigonné Jouncieurésné Rabadangesné Casteleurené Pierre, kapus Anna ... __ A szárnysegéd ... Szolga * A Magyar Színház uj tánczos operettje: a Mimi herczegnö mától fogva némi szerep­változással fog szinrekerülni. A második fel­vonást berekesztő tingli-tangliban most Tal­lián Anna fogja játszani Bobbyt, a rakonczátlan amerikai fiut. Iványi Dezső pedig Dembinszky szerepét veszi át. A többi főszereplő Komat Berta, Tóth Stefi, B. Szabó József, Lerenczy Károly, Giréth Károly továbbra is megtartja szerepét. A Mimi herczegnö vasárnap kétszer is szinrekerül, délután mérsékelt, este pedig rendes helyárakkal. A közönség a darab elő­adásai iránt nagy érdeklődést tanúsít s az elsőbbrangu páholyok és földszinti jegyekre egész hétre sok előjegyzés történik. A Királyszinház-ban ma este kerül bemu­tatóra Heltai Jenő és Molnár Ferencz: Madár Matyi czimü látványos budapesti revüje.' * A Népszínház-ban holnap, csütörtökön A császárné legyezője, pénteken A mádi zsidó kerül előadásra. Tina Parri, a kis olasz Frego­Iina, holnap érkezik a fővárosba s a Népszin­ház-ban pénteken tartja az első próbát, melyen saját díszleteit, ruhatárát s gépeit fogja hasz­nálni. A nyolcz éves csodagyermek négy nétig játszott most egyfolytában Firenzében, a hol I főleg zseniális karmesteri imitáczióival, mimikai művészetével és csodálatosan gyors átöltözésé­vel ragadta bámulatba az olasz közönséget. A szombati első előadást egy prológussal vezeti be Tina Parri, melynek érdekes szövegét Ferrari tanár irta. Az előadásokat rendes helyárakkal tartja a színház. • A Fővárosi Nyári Színház-ban csütörtökön és pénteken előadásra kerül a Kukoricza /ónás, a János vitéz jól sikerült paródiája. — A fekete tenorista czimü látványos bohózatos operettre készül most a színkör egész személyzete. Az újdonság szerzői: Bouvier és Toumery nagy leleményességgel hajszolnak keresztül egy sze­relmes párt a legbonyolultabb helyzeteken. A szerelmes pár egy párisi porczellánkereskedőné és egy néger tenorista. Az operet zenéjét Leon Ágoston, az ismert komponista irta. A fekete komponista bemutató-előadása a jövő héten lesz. • A Városligeti Nyári Színház tegnap este kezdte meg előadásai sorozatát, Conan Doyle és Gilette: Sherlock Holmes czimü detektiv-vig­játékával. Az újdonság, mely elejétől végig érdekes és hatásos, nagyon tetszett a közönség­nek, éppenugy, mint gondos előadása. Bizo­nyára hosszú ideig lesz kedvelt müsordarabja a színkörnek, a hol most esténként szinrekerül. „Madár Matyi." — A „Királyszinház" mai bemutatójához. — Budapest, május 16. A mit a külföldi nagy városok színházai­ban „revü" néven ismernek, azt a mindenfajta színpadi látványosságot, mozgalmasságot, meg­lepetést keltő magában foglaló szinpadi műfajt sikerült a Királyszinház-nak még — kibővitenie. Mert a Madár Matyi nemcsak revü, de a mi egyik legnagyobb erénye és legnagyobb érde­kessége : budapesti revü. Beöthy László igazgató, hogy idei szezón­ját olyan nagyarányú produkczióval fejezze be, mely méltó a színháza egész működéséhez, a két kiváló magyar szinpadi íróval íratta meg a szezón „slágerét". Molnár Ferencz és Heltai Jenő — a kiknek működését ugy a szín­padon, mint az irodalom másfajta téréin nagyon jól ismeri a magyar közönség — legkivált alkalmasak egy ilyen szinpadi mű megalkotá­sára. A két szerző neve máris garanczia arra, hogy a Madát Matyi olyan budapesti revü, mely a hozzájafüzött reménységeknek minden tekintetben megfelel. És a mit a két szerző ad: az csak alapja annak a nagyszabású produkcziónak, a mely­lyel a Királyszinház ma este meglepi közön­ségét. Csodavilág elevenedik meg ma este a Királyszinház színpadán, tengernyi látnivalót kap ma a közönség. Hogy mi mindent lehet színpadon megcsinálni, hogy mennyi hatásos és eddig ismeretlen eleme a szinpadi játéknak maradt eddig kiaknázatlanul: azt ma este fogja megtudni a közönség a Királyszinház-ban. Bámulatos munka, találékonyság és ötletes­ség a szülői ennek a mai újdonságnak, a mely teljesen uj világításban mutatja be a két szerző talentumát és a színház képességeit. A tűzpróbán már tegnap este diadallal átesett a Madár Matyi és óriási sikert aratott, mielőtt még a nagyközönség elébe került volna. A sikert a legszigorúbb közönség előtt aratta a tegnap este megtartott főpróbán, a hol a sajtó képviselőinek, Íróknak, művészeknek és szerzőknek mutatták be az újdonságot. És ez a benfentes közönség, mely a szinpadi munka minden csinyját-binját jól ismeri, a mely ott él a kulisszák mögött és valósággal be van ren­dezve szinpadi meglepetésekre: ez a közönség ámulva nézte végig a Madár Matyi előadásszerü főpróbáját és minden kép után fokozódó tet­széssel adózott a szerzők-j és a színház minden tekintetben sikerült munkájának. A mai premier-est közönségének kétség­telenül még több meglepetést és szórakozást fog nyújtani a Madár Matyi, a mely a Király­szinház szezónját nemcsak, hogy ki fogja töl­teni, de bizonyára meg is fogja hosszabbítani. —y.­A kulisszák mögül. Budapest, május 16. Fedák Sári cabaret-ja. Fedák Sári cabaretja a fővárosi művészélet legkiválóbb alakjait fogja összegyűjteni azon az estén, a melyet a művésznő e hó 26-án a Vígszínház­ban rendez. Első sorban az Opera hires ven­dégét : Yvonne de Tteville-X nyerte meg a hazafias és jótékony czél szolgálatára. Ugyan­csak kötelező és visszavonhatatlan ígéretet tet­tek Fedák-nak Sándor Erzsi, Varsányi Irén, Nirschy Emilia, Hegedűs Gyula, Szerémy Zol­tán, Kömyei Béla, Ráthonyi Ákos és Brada Ede. A hivatásos művészeken kivül az elő­adásban egy gyönyörű hölgycsoport is részt fog venni, melyet Fedák Sári a legelőkelőbb budapesti családok fiatal leányaiból állított össze, a kikkel ő fényes jelmezben a Tulipán­menuettet fogja tánczolni. A cabaret humoros bejelentői, conferenciér-jei az egyes számok között Hegedűs Gyula és Tapolczai Dezső lesz­nek. A Vígszínház pedig, a melyben e napon természetesen a rendes előadást nem tartják meg, egész apparátusát az igazgató-művésznő rendelkezésére bocsájtotta és technikai ren­dezőül Péchy Kálmánt, karnagyul Kun Lászlót rendelte ki. Az estélyre szóló jegyeket a Bárd Ferencz és Testvére czélnél, Kossuth Lajos­utcza 4. szám alatt fogják árulni. A drágább jegyek nagy részét már előre lefoglalták a buda­pesti társaság előkelő körei. „A muzma". — A „ Vígszínház" csütörtöki újdonságáról. — Különös véletlen, hogy a mikor az Opera­ház-ban nagy sikert ér el a Pillangó-kisasszony, ugyanakkor hirdeti a Vígszínház is azt a dara­bot, a melynek hősnője épen olyan muzmához hasonlitja magát, a mi nőnem sorsát a Pillangó kisasszony hozza színpadra. A Vígszínház darabját azonban vígjátéknak hirdeti a szinlap és tény, hogy kevés vígjáték­ban van annyi kaczagni való, mint a Peter René és Danceny Róbert darabjában; de az is tény, hogy néhány felette megindító mozzanatot szőttek a Muzma cselekményébe. Rosette de Saligny, a ki magát a büszke és előkelő D'Estérel marquis oldalán muzmá­nak érzi, mert férje udvarias csupán, de nem gyöngéd, megindítja a hadjáratot a férje szive­ért. Az asszony kaczérkodik a saját férjével és már-már meghódítja, a mikor a pajzán és édes szerelmi dalba hirtelen beleszól egy diszonáns hang, a bohózat tarkaságát tragédia sötétsége váltja fel, de csak néhány pillanatra. Ismét ki­ragyog a béke és bocsánat napja, ismét csupa derű a Muzma élete és a közönség ismét ked­vére kaczaghat az előadáson. A darab problé­máján pedig marad diskurálni való egész nyárára. Mert akármilyen vidám is az újdonság, van benne olyan problémaszerü: kötelessége volt-e a férjnek megbocsátani a feleségnek, a kit megátalkodott bizalmatlanságával és ridegségé­vel maga kergetett másnak a karjába ? És meg­érdemh-e az az asszony a bocsánatot? Góthné Kertész Ella, a ki Rosettet játssza, a Baccarat Helénjében csodásan kifejlett művé­szetével személyesiti a gyermekasszonyt, a kinek szerepe az érzelmek ritka terjedelmű skálája; a naiv kaczérságtól a szenvedély paroxizmusáig, a gyermekded dadogástól a lángoló ékesszólásig minden árnyalat megvan benne és nem lesz drámai színésznő, a ki nem irigyli majd Ker­tész Ellát ezért a feladatért. Góth Sándor játssza a férjet, egyikét a legnagyszerűbb drámai szerepek­nek, amelyet évek ótajrtak. Rosette-tel ellentétben éli világát a szép Suzy, a kinek férje épen a másik szélsőségben szenved, mint a hideg és kimért D'Estérel. De Cogé ur nagyon is szereti a feleségét és szörnyen féltékeny. A mint azon­ban a menyecske édes titkot sug neki, egy­szerre olyan lesz, mint a kezes bárány és az asszony kívánságára levéteti szakállát, bajuszát. Ezt a kedves alakot Hegedűs Gyula játssza, a kinek szeretetreméltó partnerje ezúttal Gazsi Mariska lesz. Igen eredeti, bár nem terjedelmes, a Sze­rémy Zoltán szerepe. A jeles művész egy ke­véssé czivilizált exotikus fejedelmet játszik. Góth G. Kertész E. Hegedűs P. Gazsi M. Vendrey V. Haraszthy H. Komlóssy 1. Tapolczai Tanay Fenyvesi Hegedüsné 1. Szerémy Bárdi Rónaszékyné Fábián K. Huzella I. Varga A. Rónaszéky Kész R. Sarkadi • Kassay

Next

/
Thumbnails
Contents