MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-12 / 102. szám

6 M. KIR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nim­fák, bacchansnök táncza. A három gráczia jel­képezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportoza­tokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyö­nyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tann­häuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedé­lyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonul­be s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmá­ban, mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijed­ten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító sza­vakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ö hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a hát­térben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legel­teti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegen­ben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimond­hatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram el­beszélése,melyből megtudja, hogy az angyali leány csak öt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körük­ből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szivvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szemérem­mel adja tudtára, hogy mióta ö eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonu­'ása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szab­hat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az eré­nyekben keresve a szerelem forrását. Tann­häuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannhäusert s isten­háromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelem­ről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bűnbocsána­tát megnyeri, szabadon térhet ö is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hog", kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Le­mondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ő jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómaba érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágo­hat hajtani, ugy a te vétkes tested sem ment­hető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tann­häuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénusz­barlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar ro­hanni, midőn a dombról szomorú teme­tési menet száll alá, Erzsébet holttestét hoz­zák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ö szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem 1« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime 1 csodák csodája virágokat hajtott 1 Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« sövege. I. kép. Az urat, miután a világot meg alkotta, angyalai dicsőítve környezik, csupán Luczifer, a tagadás szelleme gúnyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, szám­űzi a menyorszégbél, két fát jelölve meg bir o­kául. Az első emberpár, Ádám és Éva, boldo­gan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábírja őket, hogy egyenek a tiltott fa eyümölcséből. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megízlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsom­ból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves lát­ványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tárja t léjük. II. kép Ádám álmában először mit Pharaon szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat épitenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senk t. Ekkor vetődik eléje egy rabszol­ganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolták a gúlák felügy lői. Pharao megszereti a rabszolga­nőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rab­szolgákat. De látja, hogy ez sem szerez örö­met neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. III. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Miltiades hatalmától. Árulónak nevezik és halálra itélik Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kép. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban döghalál pusztítja a népet. Épp egy halottat visznek, midőn egy tr.ulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönd a holttestet Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szívja magába. Megjelenik Péter apos­tol, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörten hallgatja a borzalmas szava­kat s uj útra tér, melynek czélja az erény legyen V. nép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti Izaurát üldözői elől. Egymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a vallásnak fogja szen­telni életét és kolostorba megy. Tankréd kifá­radtan, csalódottan halad utján tovább s Luczi­ferre bizza jövendő sorsát. VI. kép. Keppler (Adám), az ősz csillag­vizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronczok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvényen buzdítja, lelkesili a vérszomjas néptömeget. De a mint meglátja a halálraszánt marquis-leányt, szive érzelmei lángra kelnek és titokban beleszeret. Saint­Just és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló 1906. április 10. alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, a fele­sége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanítványt fogadja, a kinek az uj kor, az uj világ eljöttéről beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élemedett férfiú. Meg­látja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet. így elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a temetőbe jutunk, hol az imént mulatót emberek meg­jelennek, miután bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva vannak. Ide jut Luczifertől kisérve Ádám, tudós képében. Itt látja a védtelen mun­kásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyel­mezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az űrben lebeg A föld szelleme figyelmezteti Ádámot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi em­bernek elszakadnia nem lehet. Miután Ádám előbb átérzi a megsemmisülés érzetét, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jég honában vannak. Ádám az eszkimóban meg­ismeri az emberiség utolsó torz maradékát. Bemegy az eszkimó sátorába és annak hitvesé­ben Évára ismer. Nem akarja tovább álmodni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze őt fel. Luczifer teljesiti kérelmét és újra a paradicsom mellé viszi Ádámot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyil­kosságra gondol Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az édes titkot, hogy anyá­nak érzi magát. Ádám igy biztosítva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt. Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távozik. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha köszvény ben, reumában szenved, ne kísérletezzen semmifele Starrel, hanem tegyen egy üteg Dr. Flesch-féle köszvöny-szeszt mely esúst, kössvinyt, reumát, kés, láb, hát és isrekfájás kezek és lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, fiezame­:Jdsból származó fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyít mint bármely mds külső vagy belsi gyógysser. Hatása a legrövidebb idő alatt ésslelhetö, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, eem gyógysser nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli késeitőnél Dr. Fleseb Emil Magyar Korom gyágyazaftiribao, Győr, Baross-ut 24. szám. Budapesti főraktár: Tőrök József gryd^yszertarab&n Budapest, Király-u. 12 és .Opera" gyógytár, Anárásry-ut 26. I 1)! deeziliteres üveg ára 2 korona. Husamosabb hassnálatrd saló »családié üveg ára 6 korona, 3 kis, vagy 2 »Családié üveg rendelésnél bementve utánvéttel küldjük. KÉRJÜK MINDENÜTT EZT A LAPOT! MAGYAR A L EGOLCS ÓBB SZÉP­ÍRODALMl MÜV bSZE Tl - KÉPES HETILAP —. SZEMLE - KIADÓHIVATAL: VII., ESTERHAZY-ÜTCZA 15. -

Next

/
Thumbnails
Contents