MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)
1906-04-28 / 118. szám
—-~~• <s 1906. április 17 M. KIR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák, baccnansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tannhäuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonulbe s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában. mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ö régi világába. Szivesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ő hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannháusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannháusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égö szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannháusert s istenháromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannháuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy büntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hog} kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradsagos vándorlás után Rómaba érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kínjaitól 1 Tannhäuser látván, bogy az egyház megtagad töle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ö szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem 1« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime 1 csodák csodája virágokat hajtott! Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az ember tragédiája« sövege. I. kép. A.Z. urat, miután a világot megalkotta, angyalai dicsőítve környezik, csupán Luczifer, a tagadás szelleme gúnyolja az Ur alkotását, a miért az Ur megátkozza őt, száműzi a menyországból, két fát jelölve meg bir okául. Az első emberpár, Ádám és Éva, boldogan élnek a Paradicsomban. Megjelenik előttük Luczifer és rábírja őket, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből. Ádám és Éva az Ur tilalma e lenére megízlelik a tudás fájának gyümölcsét, mire az Ur angyala kiűzi őket a paradicsomból. Ádám és Eva a paradicsomon kivül élnek és minden áron jövőjükbe óhajtanak látni. Luczifer eleinte óva inti őket e keserves látványtól, de végre is hajlik Ádám szavára és álmot küld reájuk, mely a jövő képét tárja eléjük. II. kép. Ádám álmában először mit Pharaon szerepel. Dicsőség, hirnév veszi körül. Gúlákat épitenek rabszolgái, mely évezredekre tartja fenn nevét, de azért boldogtalan, mert nem szeret senk t. Ekkor vetődik eléje egy rabszolganő (Éva), kinek férjét agyonkorbácsolták a gúlák felügyelői. Pharao megszereti a rabszolganőt, trónjára emeli és kérésére felmenti a rabszolgákat. De látja, hogy ez sem szerez örömet neki; uj útra tér, melyen Luczifer vezényli. III. kép. Miltiades diadalmasan tér vissza hadjáratából, boldogan öleli magához hitvesét és gyermekét. De a lázongó nép fél Miltiades hatalmától. Árulónak nevezik és halálra ítélik Vérpadra hurczolják. Luczifer bebizonyította neki, hogy mire juttatta a nép felszabadítása. IV. kép. Tivornya és buja tobzódás között él Ádám Rómában, mint Sergiolus. A városban döghalál pusztítja a népet. Épp egy halottat visznek, midőn egy mulató társaság kérésére behozzák és Luczifer felköszönti a holttestet Hippia ajkon csókolja a tetemet s ezáltal a dögvészt szívja magába. Megjelenik Péter apostol, a ki átkokkal sújtja az egész nemzedéket. Ádám megtörten hallgatja a borzalmas szavakat s uj útra tér, melynek czélja az erény legyen V. /lép. Ádám mint Tankréd lovag tér vissza a keresztes háborúból és megmenti Izaurát üldözői elől. Egymásba szeretnek; Izaura esküt tett, hogy a vallásnak fogja szentelni életét és kolostorba megy. Tankréd kifáradtan, csalódottan halad utján tovább s Lucziferre bizza jövendő sorsát. VI. kép. Keppler (Adám), az ősz csillagvizsgáló tudományának él, mig felesége (Éva) folyton udvaronczok üres bókjaira hallgat. Keppler egy jobb kor jöttét reméli, melynek közeledését a távolból hallatszó »Marsellaise« zenéje jelzi. Ádám, mint Danton, a hatalmas népszónok az emelvényen buzditja, lelkesíti a vérszomjas néptömeget. De a mint meglátja a halálraszánt marquis-leányt, szive érzelmei lángra kelnek és titokban beleszeret. SaintJust és Robespierre Danton fölé kerekednek a nép dühe ellene fordul és ő fejét a nyaktiló alá hajtja. Keppler felébred, reggeledik, affeiesége éppen ez éj alatt csalta meg. Majd a tanítványt fogadja, a kinek az uj kor, az uj világ eljöttéről beszél. VII. kép. London városában a mulató nép közé vegyül Ádám, mint élemedett férfiú Meglátja Évát, kit a vén asszony aljas tanácsa Ádámhoz vezet, igy elfajult a kor. Ilyen a női erény. De hirtelen átváltozással a temetőbe jutunk, hol az imént mulatót emberek megjelennek, miután bevégezték az életet. VIII. kép. A Phalansterben az emberek számozva vannak. Ide jut Luczifertől kisérve Ádám, tudós képében. Itt látja a védtelen munkásnőt (Évát), kitől gyermekét rabolják el. Védelmére akar kelni, midőn Luczifer figyelmezteti az álomra s eltűnik. IX. kép. Ádám Lucziferrel az űrben lebeg A föld szelleme figyelmezteti Ádámot, hogy térjen vissza a földre, mert a földről földi embernek elszakadnia nem lehet. Miután Adám előbb átérzi a megsemmisülés érzetét, Luczi er visszavezeti őt a földre. X. kép. Ádám és Luczifer az örök jég honában vannak. Ádám az eszkimóban megismeri az emberiség utolsó torz maradékát. Bemegy az eszkimó sátorába és annak hitvesében Évára ismer. Nem akarja tovább álmodni e rémes látományokat és kéri Luczifert, hogy ébreszsze őt fel. Luczifer teljesiti kérelmét és újra a paradicsom mellé viszi Ádámot. Ádám felébredve, elretten a látottaktól és az öngyilkosságra gondol. Ekkor Éva is felébred és megsúgja Ádámnak az édes titkot, hogy anyának érzi magát. Ádám igy biztosítva látja lényegét fajában, leborul az Ur nagysága előtt. Luczifer csatát vesztve, kétségbeesetten távozik. Megjelennek az angyalok ismét és az Ur szava küzdelemre és hitre inti az emberiséget. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha köszvény ben, reumában »zenved, M kitérletenen KmmifeU mml, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely teáit, köményt, rmmdt, Mt l láb, hát éi áerekfáját hetek el lábak gyengeléget, ütéi, erőltetés, rándulás, /K M »» ddtból ndrmojó fájdalmakat és daganatokat bistosabban gyógyít mini bármely mól küllő vagy belsó gyógyuer. Hatdea a legrövidebb idő alatt öntethető, még a legregibb bajoknál ie melyeknél eem fürdő, eem gyögyner »»am hasmáit. Kapható a feltalálónál és egyedüli Mentőnél Dr. Flesoh Emil Miiytt Khm Dtptzirttríb», Győr, Baross-nt 24. szám. Budapteil főraktár: Török József gyógyszertárában Budapeti, Királyai. 12 it .Opera" gyógytár, Andráteyut 8t. I 1 Ii destillieret üveg ára 8 korona. Huiamoiabb hattyúi latra való tetaládU üveg ára t korona, 8 kit, vagy 8 »Családié üveg rendelőméi bementve utánvéttel küldjük. OSAN a legjobb vedöszer nzájnnk, fogaknak. Oaan-szajvii 1 kor 78 f. Osan-íogpor 88 fillér TillUHIOrUU 8 legjobb kajfmtóazrr. — I AHiiIIiULIiL Sötétszőke barna es fekete ' 6 korona. Clin» kellt! 8 legkipróbáltabb szepitószor 3 k. •MINI «'»»; Balsamin-szappan 60 1. FnlscbKfDCaTQIP f8 ,e Napraforgóvirag-Olaj SzapIIUtO UtQJU pap 70 filier es 1 korona. Czerny «J. Antal Becsben, XVIII., Carl Ludwig-Stissse 6. Hakt« minden nagyobb gyógyszertárban, drogériában, illatszertárban, stb Árjegyzék ingyen. IDEAL'-CREME. Páratlan arextintitó éa szépítőszert Páraxori bőken éa ntán már caodálatoa hatáaa van a bőnél 1 tégely 1 korona. 1 drb azappan 1 kor. 1 doboa poader bárminő szinben 1 kor. Naponta axétktUdi: CZETTLER 8YULA gyégysztrész BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török Józaef gyógyszertáriban, Királyntcza IS. axám éa az »Opcis« gyógyszertárban Andráaay-at 86. POR&O -