MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-21 / 109. szám

6 M. KIR. OPERAHÁZ. »Don Juan« szövege. Első felvonás. Leporello, urára panaszkodik, hogy éjjel-nappal szolgalma kell öt szűk fizetésért. Anna meg­ismervén a köpenyébe burkolt Juan-on, hogy nem vőle­génye, zajt csap. Juan erőszakoskodik s Annát, hogy szabadulhasson tőle, a földhöz vágja. Jön a komtur s párbajra hivja Don Jüant, a ki leszúrja az öreget, azután a szolgájával együtt elsiet. Anna az érkező Octavioval atyja segélyére jő, de már későn. Anna megesketi Octa­viot, hogy atyja véreért bosszút fog állani. Va Hozás. Tér Don Juan háza előtt. Leporello szemrehányásokat tesz urának, a ki egy ujabb hódításá­val dicsekedik. Elvira már közeledik is, de mikor fátyo­lát fellebbenti, Juan egy általa elcsábított és elhagyott lányra ismer, a ki azért jött, hogy öt visszahódítsa. Don Juan megugrik. Leporello azt tanácsolja a leányá­nak. hogy ne kívánja urának szerelmét, a ki minden országban százával csalja meg a könnyen hivő leányo­kat. Masetto és Zerlini lakodalmi menete. Don Juan jön és Zerline megtetszvén neki, Leporello által a korcs­mába tuszkoltatja a vőlegényt és kíséretét. Zerlinét kas­télyába csalogatja. Már induló félbe vannak, midőn Elvira közbeveti magát. Juan ismét megugrik s Elvira óva inti Zerlinet, hogy ne higyjen a csábitónak. Octa­vio és Anna felkeresik Don Jüant, hogy segítségét ki­kérjék a gyilkos megtalálására. Juan álszenteskedő arczczal mindent megígér, hogy Annát megvigasztal­hassa, Elvira figyelmezteti Annát, hogy ne higyjen Juan szavainak. Juan kéri vendégeit, ne bántsák a szerencsét­len leányt, a ki tébolyodott Azután karonfogja Elvirát. Midón visszaszól: »A viszontlátásra szépséges Donna Anna«, az a hangjáról ráismer atyja gyilkosára. Ismét megesketi Octaviot, hogy bosszút fog állani azon, ki az ő becsületét is el akarta rabolni. Leporello elbeszéli urának, mint sikerült Elvirát eltávolítani. Juan örül, most minden rendbe lesz. Pezsgő ária. Zerlina biztosítja Masettot szerelméről és hűségéről. Buzgó kérésével sikerül leendő férjét békülésre birni. Don Juan közeledik. Zerline kéri férjét, szökjenek meg előle, ez nem akar, hanem maga megy el, hogy kihallgassa beszélgetésüket Juan megint csábítgatja Zerlinet, majd a lugas felé kezdi vonszolni, midőn Masetto előlép, kinek azután Zerlinet egyenesen karjai közé vezeti: »legyetek egymáséi, ha oly nagy a szerelmetek« és bevezeti őket kastélyába, hol nagy lakomát rendez. Elvira, Anna és Octavio álarcz­ban közelednek; szövetkeztek, hogy együtt fognak bosszút állani. Juan megjelenik szolgájával kastélyának erkélvén és meghivatja lakomájára az álarczosokat. Változás. Bálterem. Juan fogadja ismeretiem ven­dégeit. Azután Zerlinevel tánczolván, megparancsolja Leporellónak, hogy foglalkozzék Masettoval s ezalatt sikerül a szegény leányt egy mellékszobába édesgetni. Az álarezos vendégek megbotránkozva veszik ezt észre s már hallatszik Zerline segélykiáltása. A vendégek be­törik az ajtót s midőn Zerline aléltan kivánszorog, Juan Leporellot üldözőbe veszi, mintha ő akart volna erő­szakot elkövetni. De Octavio és női kísérői elébe állanak, levetik álarczaikat. Octavio kardot ragad, a vendégek Jüanra törnek, de a szolgák közbelépnek s a zavarban sikerül Jüannak és szolgájának megugrani. Második felvonás. Tér Elvira háza előtt. Jüannak Leplorello szemrehányásokat tesz és ott akarja hagyni szo gálatát. Kibékülnek. Most Juan Elvira komornáját szeretné meghódítani. Leporellóval ruhát cserél, mivel uri ruhában cselédeknél nem remélhet meghallgatást. Elvira megjelenik az erkélyen. Juan el akarja hitetni vele, hogy még szereti s Leporello háta mögé állva esküszik Elvirának újra hűséget. Juan most megparan­csolja szolgájának, hogy játsza el az ő szerepét, ő pedig azalatt a komornánál próbál szerencsét. Elvira lejő, át­öleli Leporellot, az örök hűséget esküszik neki s együtt beosonnak a szobába . . . Juan szerenádot rendez a komornának. Masetto jő nyolez paraszttal, agyon akarja verni Don Jüant. Juan, mint Leporello utasítások t ad nekik, hogy hova menjenek, ha megakarják találni, Masettótól azután kicsalja a pisztolyokat, jól elveri és idejekorán elmenekül. Masetto segélykiáltására előszalad­nak társai és Zerline, a ki kigúnyolja féltékenységét, gyöngéden hazavezeti. Változás. Elvira szobája. Sötétség. Leporello el akar illanni. Anna és Octavio jönnek fáklyásokkal. Mesetto is belép, Kétfelől rárohannak Leporellora. Elvira könyö­rög kedveseért, de nemsokára kisül a gonosz játék, melyet az vele űzött. Leporello megmenekül. Mind eltá­voznak, Octavio áriája. Változás. Temető. Elől a komtur sírja cs lovag­szobra. Juan idemenekül és itt találkozik Leporellóval, a kinek egy ujabb kalandjáról mesél. A komtur szobra (énekelve) figyelmezteti, hogy ne zavarja a halottak nyugalmát. Juan gúnyosan olvastatja Leperelloval a sir­iratot, mely igy szól: »Itt várja a gyilkosomat a bosszú 1« Erre megparancsolja szolgájának, hogy hivja meg a komturt vacsorára. Leporello vonakodik, de Juan kény­szeríti, hogy megkérdje, ha eljön-e? A szobor fejével bólint és felel: Igen. Változás. Don Juan ebédlőszo^ája. Vig lakoma. Elvira jő. Még egyszer megkísérti, hátha sikerül ked­vesét megbánásra birni. Térden könyörög, hogy javuljon meg, de az gúnyosan válaszol. Elvira távozni készül, de az ajtónál visszahökken. Juan Leporellot küldi meg­nézni, hogy mi az, de az megdermedten áll s nem képes megmozdulni. Juan most maga néz utána s mennydör­gések közt belép a komtur szobra. Nem akar mást, csakhogy Juan javulást ígérjen, de ez daczosan vona­kodik. A komtur kezét nyújtja jóakaratának jeléül, Juan a jobbját tartja elébe, mit az erősen megfog, kérését ismételve: »Javulj meg !« Leporollo is kéri urát, mind hiába. Ekkor mennydörgés köz előtörnek a pokol furiái s az előtörő lángok elnyelik a gonosztevőt. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Mary Ann« szövege. Első felvonás. Történik egy londoni boar­ding house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a ház­ban lakik egy Lancelot nevü német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báró egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és meg­csókolja, a mi nagy boldogságot okoz a leány­nak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki és ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjá­val is. egy tea-ágenssel, a ki titokban zene­szerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most leghíresebb „gassenhauer"-je Lon­donnak. Második felvonás. Ugyanott, Lancelot szo­bájában. Lancelot és Mary Ann között a viszony lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lance­lot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába. Lancelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülö­zésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból mene­külni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ne keveredjék. Egyszerre azt a hirt hozzák Lancelotnak, hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakításról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, öt évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Épen jótékony bazárt rendez a társa­ság, a közreműködésre megnyerték a legnép­szerűbb zeneszerző Lancelot-1 is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hívtak meg. Lan­celotban most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a keztyüvel a kezén visszatér és azt mondja, hogy igy már lehet­séges a házasság. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha kOssvényben, reumában szemved, M kisórletessen semmifele tserrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely eeúst, köményt, reumát, Mm, láb, hát <e derekfájás hetek ét lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, ficsame­dátból uármasó fájdalmakat ét daganatokai bistosabban gyógyít mint bármely mát külső vagy belső gyógy st er. Hatása a legrövidebb idő alatt (sslelhető, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, tem gyógytter nem hattnáll. Kapható a feltalálónál ét egyedüli késsitönél Dr. Flesch Emil Magyar Kiront lyinrizirtiribin, Győr, Baross-ot 24. szám. Budapesti főraktár: Török Jőaaef győgyazertárab&n Budapest, Sirály-u. 12 ét .Opera" gyógytár, Andrássy-ut se. I 1!» deesiliteres üveg ára S korona. Husamosabb hasmálatra való »családié üveg dra 6 korona, 8 kis, vagy S »Családit üveg rendelésnél bementve utánvéttel küldjük. 1906. április 29 VÍGSZÍNHÁZ. enXtAMUW MtAJUlUZJOXXZZAZ^^ XXÍ A „Hol a boldogság ?" szövege. Eist5 felvonás. Cartier Georges boldog em­ber. Tíz év óta férje egy imádni való asszony­nak, Paulettenek, a kit hűségesen szeret és a ki megcsinálja az ő útját a dicsőség felé, bár egyébként Cartier csak közepes tehetségű szobrász. Az asszony azonban jobb szeret egy tehetségtelen szobrászt, a ki hű férj, mint egy lángelmét, a ki másfelé kacsintana. Pauletté anyja, Dikarné asszony ezzel szemben szereti csipkedni a vejét, a kinek szobormüveit gú­nyolja és a kinek hűségét sem értékeli sokra, mert szerinte Georgesban nincs temperamen­tum és csak azért hü, mert nincs hajlandósága a hűtlenségre. Ezt a nézetét folyton terjeszti és sokan el is hiszik, köztük Arromanches marquis, a ki nagyon is fiatal nőt vett felesé­gül, a ki miatt nem ok nélkül bántja a félté­kenység. A marquis felkéri Georgesot, a kit veszélytelennek tart, hogy őrizze Fernandeot. Georgesot mindjobban ingerelik ezekkel a czél­zásokkal, a mihez hozzájárul az ís, hogy Fer­nande, a kinek mindig a más imádója kell, szemet vetett reá. A mikor aztán betelt a mérték, Georges dühösen távozik hazulról azzal, hogy meg fogja csalni a feleségét. Második felvonás. A mit senkisem hitt volna lehetségesnek, megtörtént. Georges hűt­lenné lett. Fernande kedvese. Persze senkisem tud róla, legkevésbbé Paulette. Marchand René. a ki életre-halálra udvarol Paulettenek, a maga legénylakását szokta átengedni a szerelmesek­nek. De nem árulja el a titkot. A szerelmesek maguk árulják el magukat. Elmondják ugyanis, hogy látogatóban voltak egy vén nagynéninél, beszélnek mindenféle részleteket erről a láto­gatásról, a nagynéniről és sejtelmük sincs róla, hogy a nagynéni egy nappal előbb meghalt és már el is temették. Paulette megtudja a valót, de nem tör ki; titkolja, hogy mindent tud, de annál inkább készül a boszu és a — gyógyítás müvére. Harmadik felvonás. A kis Marchand ravasz furfangból engedi át a maga legénylakását szerelmes pároknak. Az alkóvjában ugyanis a saját arczképe függ, a mely arczkép férfias szépségének teljében ábrázolja őt. Arra számít, hogy a mikor a hölgyek, a kik más urakkal vannak ott, igy látják őt, akkor feléjük fordít­ják a szivüket. Igy akarja meghódítani Fernan­dot is. Egyelőre azonban még Pauletteért ver­seng és képzelhető meglepetése, a mikor szi­vének hölgye egyszerre csak megjelenik a legénylakásban, a hol abhan az órában Geor­gesnak és Fernaudenak van randevúja. Paulette eltávolítja Renét is, Fernandeot is, és magára marad a férjével, a ki rémülten veszi észre, hogy le van leplezve. Paulette azonban ugy tesz, mintha semmitsem tudna, nem csinál neki jelenetet, hanem egy bájos jelenetben meg­győzi róla, hogy a boldogság csak a házi tűz­helynél található meg. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Rutnriifliiar Saját keszitménvü ebédlódivan, garnitúrák DUlWrUÖYdr.j, matraezok tiszta és ió kivitelért kezea­j Ä Schwarcz Lipót és testvére kárpitoamesternél, Budapaat, Bárafa-u. 37. (Árjegyzék 80 filL) Tűzfolt Röntgen-fénynyel gyógyitva. kezelés előtt kezelés után Dr JUTASSY JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár = Bérápoló és = árcz-szépitó Intézete BuJapast, IV., Kossuth Lajos-if. 4. - Alapíttatott 1892. ­Arczápolás. Arczszépités. Szépséghibák gyó­ritása. Hajápolás. (Hajnövelés. Hajfestés. örirtás) Árczvonások szépítése. (VazeÜD­és paraffintöttés). — Tessék prospektust kérné.

Next

/
Thumbnails
Contents