MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-12 / 102. szám

1906. április 9. 3 Budapesti színpadok. Budapest, április 12. A budapesti színházakban, rendes szokás szerint a nagyhét alkalmából pénteken és szombaton nem lesz előauas. Húsvét vasárnapján és hétfőjén színházaink négy-négy előadást tarta- j nak, amikor is legvonzóbb müsordarabjaik és legnagyobb sikerű újdonságaik kerülnek szinre. • A Magyar Királyi Operaház illusztris vendégművészének Slezák Leó Kamara-énekesnek bucsufellépése ma este a Tannhäuser czimszerepében van. felemelt helyárakka". Húsvét vasárnapján Tosca, hétfőjén pedig a Bohémélet kerül előadásra. * A Nemzeti Szinház-ban Bernstein Henry nagyérdekességü és nagy sikert ért uj darabja: A jászol húsvét hétfőjén kerül még szinre, húsvét vasárnapján délután az Elnémult harangok, hétfőn délután ismét magyar darab: A dolovai nábob leánya, mig vasárnap este A boszorkány kerül előadásra. Ma este Az ember tragédiája kerül szinre. • A Vígszínház műsorában a szezón két legnagyobb sikere Az ördög czimborája és a Baccarat dominál. Az ördög czimborájá-i húsvét vasárnapján este, húsvét hétfőjén pedig délután adják. Shaw darabjának minden előadása növeli ennek a póétikus és humoros jelenetekben gazdag műnek népszerűségét. A Baccarat- ot, Bernstein Henri szenzácziós színmüvét húsvét hétfőjén este adják, húsvét vasárnapján pedig először kerül szinre délutáni előadásban. E napon éri meg a rendkívüli érdeklődésnek örvendő darab a huszonötödik előadás jubileumát. • A Magyai Szinház a Lotti ezredesei czimü hires énekes bohóságot, a melyet legutóbb a karszemélyzet jutalomjátékán óriási tetszéssel újítottak föl, vasárnap ismét műsorra tüzzi. Lottit ezúttal Kornai Berta, a piskota-gyárost Ferenczy Károly először fogja játszani, a többi főszereplő a legutóbbi szereposztás szerint Örley Flóra, Tallián Anna, Tóth Stefi, Boross Endre, Ráthonyi Ákos, Megyeri Dezső és Iványi Dezső lesz. Ma, csütörtökön A pereszlényi juss Fényes Samu és Kálmán Imre énekes játéka kérül szinre hatodszor. A húsvéti ünnepek műsora igy alakul; vasárnap délután A koldusgróf, este Lotti ezredesei; hétfőn délután Lotti ezredesei, este A koldusgróf. A Királyszinház-ban a húsvéti ünnepen négyszer játszanak A két délután két eredeti darabé s mindkettő mérsékelt helyárakkal kerül szinre: vasárnap délután a Gül-Baba, hétfőn délután a János vitéz. A két ünnepi estét a Don Cézár foglalja le, a melyet nagy sikerrel mutatott be a szinház s a melynek czimszerepét állandóan Fedák Sári fogja játszani. Ma este szintén a Don Cézár kerül szinre, természetesen Fedák Sárival, a kinek föllépései iránt igen nagy az érdeklődés. Fedák Sári partnerei állandóan Kazal Biri, Kötnyei Béla, Sziklai, Szentgyörgyi Lenke, Németh, Horváth, Körmendy, Csiszér, Erdei Berta lesznek. * A Népszinház-ban A mádi zsidó, Guthi Soma kaczagtató életképe vonzóereje teljességében halad első jubiláris állomása: a 25-ik előadás felé. Nagypénteken és nagyszombaton kivül, a mely napokon nem lesz a Népszínházban előadás, minden este A mádi zsidó-t hozzák szinre. Blaha Lujzát, a kinek ragyogó művészetét néhány hónapig nélkülözte a Népszínház közönsége, ismét sikerült vendégül megnyernie a Népszínház igazgatóságának. Husvétvasárnapján délután A sárga csikó előadásán látja öt viszont a Népszínház publikuma Erzsike szerepében. Húsvéthétfőjének délutánján a műsorra tűzött Suhancz helyett A gyimesi vadvirág-oi hozzák szinre, Magdolna szerepében Blaha Lujzával. „Don Cézár". — A sajtó a „Királyszinház" újdonságáról. — Budapesti Hírlap: A meséje szervessége mellett igen nagy erénye ennek a darabnak a — levegője. Az igazi, tiszta operett-levegő, a melyben meg nem él semmi sértő, bántó és kellemetlen hatás, a zordságát elveszi még a bitófának is de gyönyörűen ki tud virulni benne minden kedves, kellemes es megnyerő emberi t lajdonság. A Dellinger muzsikáját bizonyára nem kell fölfedezni Ez a zene is ilyen szép ihletésnek a terméke könnyű, de nem üres, minden formájában művész munkája és minden taktusában igazán dal, az invenczió forrásából fakadó. Don Cézárnak díszes es hangos volt a bevonulása A közönség, mely az utolsó helyig megtöltötte a nézőteret, a főszereplőket igen sokszor kitapsolta és a primadonnának virággal is adózott. Pesti Hírlap : Fedák Sári, a ki az indiszpoziczióval küzdve jelent meg a szinen, az első felvonás közepén a közönség tapsai és ünneplése által lelkesítve, egyszerre átváltozott, az a Fedák Sári lett, a ki ragyogó művészetével mindig gyönyörködtet, friss, jókedvű és mindenekfelett ötletes. Mondhatjuk, hogy ott a publikum előtt dolgozta ki a szerepét s ott változott át diadalmas Don ézárrá, a ki könnyelmű, szeretetreméltó, pajkos és a ki fittyeit hány az egész világnak és legyőz minden bajt, mert őt Fedák Sárinak hívják Még a dalokat is oly ügyesen adta elő, hogy meglepetést keltett. A második felvonásban kupiéi vannak Ezeknek az előadása páratlan volt A leghíresebb franczia kupié-előadók se crinállák igy. A közönség a második versszaknál észrevette, hogy mily rendkívülit kap s ettől kezdve végerossza nem volt az ismétlésnek és a lelkesedés nyilvánításának. Pest- Napló: E repriz szinte premiernek számit, annál is inkább, mert ez a régi, jó operett nem dohosodott el a színházi könyvtárak porlepte polczain, sőt: az uj magyar átdolgozásban — mely a darab rendezőjének . Mérei Adolfnak sikerült és eleven munkája — bizonyos frisseséggel hatott és épkézláb, romantikus cselekvényében örömünk tellett. A muzsikájában pedig éppen kedvünket lelhettük. Az Uj-ág: A szöveg, az operett meséje ismeretes. Hangulatos, szép kerek operett-tárgy, mely most is mintául szo'gálhatna operett-szövegiróinknak Dellinger kiérdemesült operetikarmester muzsikáját most, harmincz esztendő után sem feled lük el egészen. A polgár: Walther Oszkár, Dellinger Rudolf: régi czég, régi jó operettczég; talán mindegyik külö külön már be is csukta a boltját. De a mit szállítottak annak idején : pompás és maradandó munka volt, a mit ez a mai est is bizonyít, a melyen újra hallhatták a Dellinger müpróbáját azok, a kik a le gett Gyapjuutczai német színházban még gyönyörködtek benne — és most kíváncsiak voltak rá: hogyan cseng körülbelül husz eszteodö múlva. Igaz, ez a zene nem is évült el, sőt tán még a szöveg sem. Még ma is elég szépen el lehet szórakozni a Don Cézár históriáján. Népszava: A Dellinger végtelenül bájos, dallamos zenéje nagyon tetszhetett azoknak, a kik még nem ismerték az angol operettzene ideges, lüktető ülemeit. A „Don Cézár" zeneje valami sajátságos biedermayeri hangulatot áraszt magából, a mely a felzaklatott idegzetű fővárosi emberre megnyugtató hatással van. Bájosab nál-bájosabb keringők, dalok kergetőznek a partiturában, a melyben igen sok ismerős dallamra akadunk Kazal Biri nagyon ked.esen énekelt A közönség nagyon szívesen fogadta a darabot. Fürgetlen Magyarország: A Dellinger-operett királyszinházi felelevenítésén Fedák Sári adta elő a második felvonásban a komikáné harmadik felvonásbeli kupiéját. Ennél tökéletesebben rajzolni és árnyalni dalban nem lehet. Perczekig zúgott ezután a szám után a taps s vagy féltuczatszor ismetelte a művésznő. Summa summarum : Fedák Sárié volt ez az este és forró sikeréből jutott — az operettnek, jó öreg ismerősünknek is. Egyetértés Fedák Sári megjelenésben és játékban a megtestesült I ecsesség volt. Rekedtsége az első felvonásban még a beszédben is feszélyezte, de már az egykor annyira kedvelt szerenádo: („Jöjj le donna madonna Teréza") finom pajkossággal és kedvességgé énekelte. * A kulisszák mögül. Budapest, április 12 „

Mary Ann." A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága egy nagyérdekességü angol vigjálék lesz. A czime Mary Ann és szerzője az ismert, hires angol iró: Zangwill izráel, a kinek nevét a magyar olvasóközönség is jól ismeri. Az újdonságból, melyet Mihály József fordított magyar nyelvre, már folynak a próbák. Főszerepeit Dezső József és D. Ligeti Juliska fogják kreálni. * „Hol a boldogság?" A Vígszínház soron következő újdonsága Francis de Croisset háromfelvonásos bohózata: Le bonheur, Mesdames. Ez az elmés darab kiszorította az operettet a párisi Variétés-szinház- ból és már 150 előadást ért meg. Szerzője, a kit nálunk különösen az Aranyhíd („La Passerelle") révén ismernek, „La Bonne Intention", „Paon", „L'Homme a l'oreille cassée" és „Cherubin" czimü darabjaival is tartós sikereket ért el. Legújabb darabját Molnár Ferencz fordította és magyar czime : Hol a boldogság ? lesz. A darab a szinház legkedveltebb tagjait foglalkoztatja, még pedig kivétel nélkül hálás szerepekben * „Gyöngyélet." A Magyar Szinház megszerezte előadásra Sylvane és Mouezy Ron: Gyöngyélet czimü háromfelvonásos énekes bohóságát, a melynek Tire au flanc czimmel a párisi Dejazet-szinház-ban a mult héten volt a hatszázadik előadása. A példátlan sikerű bohózatot Molnár Ferencz fordította magyar nyelvre, a darabban előforduló énekszámokat pedig Békéssy Ferencz karnagy állította össze. A Gyöngyélet a szinház legközelebbi újdonsága lesz és főszerepeit Kállay Jolán, Örley Flóra, Tallián Anna, Tóth Stefi, Boross, B. Szabó, Ráthonyi és Megyeri fogják játszani. Színházi pletykák. Budapest, április 12 Lencsés Nagy Bálint. — Az ország első habitiiéja. — A színpadnak ebben az egész országban nincs nagyobb rajongója, mint Lencsés Nagy Bálint. Hogy kicsoda Lencsés Nagy Bálint, alábbiakban elmondjuk. Debreczennek egyik leggazdagabb. civise. Van háza, földje, gulyája és pénze rengeteg. Valóságos Krözus a civis-város lakói között. A legérdekesebb pedig az, hogy a kitűnő féifiu még csak pár esztendővel ezelőtt a színházat csak hirből ismerte, előadást azonban nem hallott soha. Nevetséges komédiának, méltóságán alulinak tartotta, hogy csak egyszer kíváncsiságból is megnézzen egy előadást a színházban. Egyszerre aztán nagyot fordult a világ. Debreczenbe uj színtársulat érkezett. Komjáthy János volt a társulat igazgatója. A nyakas czivisnek az első napon hirét hallotta. Azt hitte, hogy a gazdag czivist sikerülne rávenni, hogy a színházban páholyt béreljen. Levelet irt hát neki, de nem kapott rá választ. Várt két napig, háromig, de hiába, a válasz nem jött meg. Ekkor fogta magát a direktor, kiöltözött és most már személyesen látogatott el Lencsés Nagy Bálint uram házába, hogy élőszóval invitálja meg a színházba. A czivis kikaczagta: — Én a teatrumba? Aztán mire jó az? Ez váltig szabadkozott. A színigazgató azonban nem tágított, addig tolakodott, beszélt, a mig végre igéretét vette a gazdag polgárnak, hogy este eljön a színházba. Másnap Lencsés Nagy Bálint csakugyan megjelent a színházban és az első előadás különös hatást tett rá. Azóta annyira megszerette a színházat hogy alig tud meglenni nélküle s ha egy napon három előadást tartanának, azt is mind megnézné. Valósággal az ország első habitüéjévé nőtte ki magát. Minden idejét színészek társaságában tölti el, a kiknek igazán bőkezű meczenása. A színházban egy külön páholyt bérelt a famíliájának, ő maga pedig egy földszinti sarokszékről szokta az előadást végig nézni. Hogy mennyire hozzánőtt a színházhoz, mennyire rajong a színészekért, egy egész sereg adoma örökíti meg. Egyszer megtörtént vele, hogy egy vasárnap délutáni előadáson a szolgája, a bérese, óriási pakkokat czipeltek utána a páholyba. Mindenki kíváncsi volt, vájjon mi czélja lehet ezzel. Lenesei Nagy Bálint pedig okát adta ilyen formán: — Tetszik tudni, a famíliámmal megnézzük a délutáni előadást. És mert az esti előadásra is itt maradunk, elhozattam a vacsoránkat, hogy a délutáni és esti előadás között elfogyaszszuk. Egy más alkalommal jutalomjátéka volt az egyik színésznőnek. Lencsés Nagy Bálint ki akart tenni magáért. Elhozta magával a pár ezer korona értékű evőeszközt, a mit nászajándékul kapott és előadás közben az ünnepelt színésznőnek egymásután dobta fel a színpadra az ezüst-kanalakat, meg villákat ...