MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-01 / 91. szám

NEMZETI SZÍNHÁZ. » A szentivánéji álom« szóvege. Theseus király udvarában éppen meg akar jAk ölni Hermina eljegyzési ünnepélyét Demet riussal Hermina azonban Lysandert szereti, mig Lysander Helénának udvarolt, noha Heléna viszont Demetriusért eped. A király udvarával az erdei ünnepélye megy. Az erdő lakói, a tündérek és különösen a tündérkirály, Oberon, meg akarja tréfálni őket és különösen a szerel­meseket és megbízza vidám szolgáját Puckot, hogy az zavaja össze a szerelmesek szivét és eszét. Puck álmot bocsát a szerelmesekre és mindenféle cselfogással annyira összebogozza a szerelmi szálakat, hogy végtére már a szerel mesek maguk sem tudják, kit szeretnek volta képen. A tündérkirály közben még Titánia tün dérkirálynőt is megtréfálja, szerelmessé teszi Zubo|yba, a takácsmesterbe, a kit viszont sza­márrá varázsol át. Sok tréfa és alakoskodás után elszáll a •zentivánéji álom, a vendégsereg visszatér The­seus udvarába, a szerelmesek kölcsönösen meg­értik egymást és ki ki azé lesz, a kit szeret. A «Vénusz» szövege. Első felvonás. Báró Karády Béla szobrász Kómában egy ismeretlen magyar hölgyről egy Vénusz-szobrot mintázott. Az ismeretlen hölgy ezer lírát kért a modell-állásórt, de az arczát elfátyolozta ós igy róla Karády csak a Vénusz testét mintázhatta meg. A műteremben a rej­télyes modell — a kibe a főúri szobrász bele­szeretett — ott felejtett egy kis ezüstórát, benne egy nöi fényképpel és erről a fényképről min­tázta meg Karády a Vénusz-szobor fejét. A szerelmes szobrász keresi, kutatja mindenütt modelljét, de nem tud ráakadni. Jó barátja: Kasznár Andor iró felismeri a fényképről, hogy az Bántelky Ádám országgyűlési képviselő neje: Iza. A két jó barát egyesülten vállalko­zik a titokzatos modell leleplezésére. Bántelkyék Kasznár meghívására eljönnek Karády műter­mébe, hogy az uj szobrot megnézzék, de meg­előzi őket Gáthy Erna, — Bántelkyék szegény rokona — a ki mielőtt a szobor elől félrehuz­oák a függönyt, fátyoléval eltakarja a Vénusz fejét. Másod'l felvonás. Bántelkyék szalónjában folyik a hajsza a modell után. Erna tudtára adja Izának, hogy a művész az ő fejét min­tázta a szoborra és hogy szerelmes belé. Rá­veszi, hogy vállalja el a modelállást és üzzőn szere mi játékot Karádyval. De a játék komo­lyan végződik; Karády bevallja szerelmét Izá­nak, megkéri kezét és az asszony elhatározza, hogy elválik férjétől és a Karádyé lesz. Kasz­nár közben kivallatja Ernát, a leány bevallja, hogy nem Bántelkyné, de ő volt a modell, e adta ezer líráért a ,becsülete árnyékát", hogy szegény beteg édes anyja római orvosá­nak honoráriumát fizethesse. Kasznár, a ki már régen érdeklődik Erna iránt, e nemeslelküség­töl és önfeláldozástól megindulva, felajánlja kezét ós szivét a leánynak. De ekkor ujabb bonyodalom támad: Puntofranco panamai követ, a ki folyton ott lábatlankodik Karády műter­mében, lefényképezte a Vénusz-szobrot és a szobor képét tévedésből éppen Bántelkynek, Iza férjének, adja át, a ki ilyenformán azt hiszi, hogy a felesége, a ki modellt állt egy Vénusz-szoborhoz — megcsalta őt. Harmadik felvonás. Karády lepond Izáról és szerelméről, a mikor megtudja, hogy az asszony hazudott neki és nem ö volt a római modell, hanem Erna. Csomagoltat és készül elu'azni. Mindnyájan a műterembe jönnek, a hol Puntofranco, hogy jóvátegye végzetes hibá­ját, kinematografikus képekkel bebizonyítja Bán­telykynek, hogy a felesége ártatlan, mert Karády e gy idegen modell testére mintázta rá a fele­sége fejét. Bántelkyék kibékülnek, Erna pedig Ka-znárnak nyújtja kezét. Délutáni el őa dások­KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak i leányok a hadba induló huszárokról. A háron szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a fali legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskái halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvá­nak egyedüli öröme, minden boldogságé Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu cső­szét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halál­ból is vissza jön érette, kis menyasszonyáén. Második felvonás. A franczia király udvr ­•ásban nagy a szomorúság : a török megnyerte csatát, veszendőbe a francziák királyának korc ­aája, országa. Ekkor megérkezik hős huszára! val János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerít ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki ország t felét és leánya kezét. De János vitéz — ált: lános álmélkodásra — visszautasítja a királyián kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissr a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlep t. szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, t ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostofc. rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egr rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Ilusfc sírján nótt. Jancsi — megtört szivvel, kin; fájdalommal lelkében — bucsut vesz a francz király udvarától és elindul Bagóval, hogy > halálban felkeressék szivük közös szerelmé Uuskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vá­dorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A go­nosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísér Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi < tündérek énekéből megtudja, hogy hol van é' hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. A: Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Ele tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és elő tűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska t tündérkirálynő. A kát szerelmes boldogan falái agymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjot meg Tündérországban a tündérek királyának Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bsgc szomorú nótája feles ndül a furulyán, nem bi magával és utár ^ rohan, haza : szép Magya: országba. Iluska sem maradhat, hasztalan ké: ielik a tündérek, lancsija utárasiet és együt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülv: érkeznek haza, «síének Idején, a faluvégi Iluska jól Ismert kis házába. Bagó pech. siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihc a patak partjára. /I Selrolek Nándor mü késes mester Budapest, VII., Klrály-utoza 3. Cs. és kir. nagy érem tudomány és művészetért. Ajánlja dúsan (elszerelt raktárát JíU iagjutányoabb árak mellett. W/Uf Javítások és köszörülések olcsón és pontosan készíttetnek. Színház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Grambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. srttnius Jakab >1- és külföldi paplrkárpitok legnagyobb vál aszté > -rpltozások helyben, valamint via.»<n legolcsóL it'skon eszközöltetnek. Sptav Halak mindig készleí en. Föüzlet: Badapest, Kerepesl-ut ö, a bazárépületben és fiókban: Irányi-ntcia 25. gzám. 1906. április 1. NÉPSZÍNHÁZ. <JJJXXT XßJJ32£A**JV ! ********* fftf fTttXXXXXXXXXXXXXXXXJJJ^XXXXXXMXfJJo Az „Egy görbe nap" szövege. Első felvonás. Történik Vöröshegyi Dávid nyaralója előtt. Krasznahubay, egy villamoson belészeret Vöröshegyi Izoldába, kiről azt hiszi, hogy Vöröshegyiék nevelőnője. Hogy közelébe juthasson, automobil-tanárnak adja ki^ magát és Izoldának másnapra randevút ad Ősbudába. Vöröshegyi valamilyen tőzsdeügyleten hétezer forintot nyer, de előzőleg ugy egyezett meg valakivel, hogy ezt a pénzt 48 óra alatt el kell vernie. Ezért Kraxelhuber barátjával elhatározza, hogy másnap ősbudában egy görbe napot csapnak. . Második felvonás. Történik Ősbudún. Vöröshegyi nagyban buzgólkodik, hogy vala­hogy ne maradjon a nyereségből, mert akkor neki azt duplán kellene visszafizetni. Itt talál­kozik leányával, ki megismeri apját és csalo­gatja haza, de az marad, mert egy ál-deputáczió elhiteti vele, hogy a mandátumot felajánlani jöt­tek hozzá. Izolda találkozik Krasznahubayval. a ki szívósan ragaszkodik abbeli hitéhez, hogy ő a nevelőnőt szereti. Izolda azt hiszi, hogy a fiatalembernek egy óra múlva — amerikai pár­baj miatt — agyon kell magát lőni, szerelmé­vel akarja őt az életnek visszaadni. Ezt azon­ban nem tudja kiábrándítani félreértéséből, tehát sértődötten távozik. Vöröshegyit pedig, miután leánykereskedés vádjába került, a rend­őrségre viszik. Harmadik felvonás. Történik Vöröshegyiék lakásán. Krasznahubay végre megtudja, hogy szerelmese nem a nevelőnő, hanem Izolda. Meg is kéri őt anyjától, de ez nem adja neki, mert ő Monokles bárót szemelte ki vőül. Ekkor jön Vöröshegyi. Izolda fenyegeti, hogy ha ő sem egyezik a házasságba — leleplezi anyja előtt. De Vöröshegyiné ugy is meg tud mindent Juczi szobalány vőlegényétől, ki azért leplezi le Vöröshegyit, mert látta, hogv az a menyasszo­nyát ölelgette. Vöröshegyi csak nehezen tudja megmagyarázni a dolgot, de végre is sikerül az neki. Neje megbocsájt és Izolde meg Kraszna­hubay egymáséi lesznek. Városligeti Nyári Szircház. «Viola», az alföldi haramia szövege Violát, a ki annak idején a falu tisztelt és becsült jegyzője volt, ellenségei késztették a betyáréletre. Tengeli, a jegyzője és Macskaházy, egy gonosz ügyvéd, fontorkodásai miatt nem volt maradásai Violának és igy csapott lé. betyárnak. Egyetlen barátja Peti czigány, a U mindig mellette van és a ki meg is menti Violát a csendőrök kezéből, mert mikor Viola felesége, Zsuzsi elrejti őt, a czigány vak tűzi lármát üt, melynek zavarában Viola megmenekül üldözőitől. Macskaházy, a gonosz ügyvéd, tönkre akarja tenni a derék lelkészt, Vándorit, egy írás révén, melyet magához kaparitott Viola, hogy Vándorit megmentse, elhatározza, hogy ellopja Macskaházytól azt az irást. Ezt meg is teszi. De közben az egyik betyár agyonüti Macskaházyt, ugy, hogy a gyanú ismét Viola ellen fordul és ismét őt üldözik az ügyvéd meggyilkolásáért. Viola rejtőzik az erdőben, ekkor felkeresi a felesége és a kis Pista IIa. KI rejti őket egy kunyhóba, a mely azonban össse­dül és maga alá temeti & szerencséden betyár, családját. A következő felvonásban a temetőbe Jő Viola, hűséges társával, Peti czigánynyal és kesereg a felesége meg a kis fia sírhalma fölött és bosszút esküszik az egész világ elle n, m ely őt megrontotta. Az utolsó képben a bhóság elótt kiviláglik ugyan Viola ártatlansága, de a lelkileg meggyötört ember, a Idt a sor s csa lád jától is megfosztott, a bíróság előtt egyootöv magát.

Next

/
Thumbnails
Contents