MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-07 / 97. szám

2 1906. április 1. Budapesti színpadok. Budapest, április 7. A Magyar Királyi Operaház-ban Kirkby Lunn bucsufellépése ma, szombaton van a Sámson és Delila czimü dalműben. — Slezák Leo holnap, vasárnap lép fel ismét a Hugonották Raoul szerepében, a me.yben csütörtökön este olyan hatalmas sikert aratott. A Nemzeti Színház-ban tegnap este nagy sikerrel került bemutatóra Bernstein Henry A jászol czimü érdekes drámája. A közönség a legnagyobb figyelemmel kisérte a cselekvényt és a felvonások végeztével nagy elismeréssel szólította sokszor a lámpák elé a szereplőket, a kik pompás előadást produkáltak. Ma, szom­baton kerül az újdonság másodszor, holnap, vasárnap pedig harmadszor előadásra. « A Vígszínház-ban holnap, vasárnap két előadás lesz. Délután A veréb kerüj szinre, este pedig Az ördög czimborája. Ugyancsak Az ördög czimborájá-t adják hétfőn is, kedden népies előadásul a Diákélet-e.t játsszák. » A Magyar Színház- ban A pereszlényi juss, Fényes Samu és Kálmán Imre uj énekes játéka ma este kerül bematatóra. A pereszlényi juss második előadása holnap, vasárnap este lesz, mig vasárnap délután mérsékelt helyárakkal A koldusgróf kerül előadásra. • A Királyszinház-ban Martos és Huszka rendkívüli nagysikerű zenés színjátékának a Gül-Babá nak, a Don Cézár bemutatója foly­tán megszakadnak a sorozatos előadásai. A nagy vonzőerejü darab addig már csak kétszer, ma és a jövő hétfő este kerül szinre, s ezzel 88-ik előadásához jut el. A Don Cézár keddi bemutatójáig még egy-egy előadással a János vitéz és a Helyreasszony is szerepel a műso­ron. Az előbbi holnap, vasárnap este kerül szinre, a czimszerepben Fedák Sárival, a Helyre­asszony-ban pedig vasárnap délután először játszik mérsékelt helyárak mellett Blaha Lujza asszony. A jövő héten, kedden kerül bemu­tatóra Don Cézár, a czimszerepben Fedák Sárival. A Don Cézár bemutatójára, a mely a szín­ház premier-bérletének 8 ik estéje lesz, az igazga­tóság meghívta a zeneszerzőt Dellinger Rudolfot is. A Kuulyszinház karszemélyzetének jutalomjátéka április 19-én, csütörtök délután lesz s ez alka­lommal — rendes esti helyárakkal — a János vitéz kerül szinre. A czimszerepet Fedák Sári fogja játszani, mint vendégek közreműködnek Rákosi Szidi asszony, Szamosi Elza s Petráss Sári s azonkívül a legkisebb szerepeket is a Királyszinház elsőrendű tagjai töltik be. * A Népszinház-ban ma, szombaton és hol­nap, vasárnap este A mádi zsidó-1 játszszák. Az elejétől végig mulattató életképet, amelynek valamennyi előadásán zsúfolt nézőtér fejezte ki nagy tetszését, a premier szereposztásában hoz­zák szinre. Vasárnap délután, mérsékelt helyárak mellett, A szökött katona kerül előadásra Huszka Nelly vendégjátékával, aki Julcsát fogja szemé­lyesíteni. Szigligeti állandó vonzerejű népszín­művének többi szereplője Szabó Antal, Szirmai, Kovács Mikály, Siposné, Balázs Olga, Pintér, Újvári és Pázmán lesznek. X. operett-szerzőhöz valaki igy szól társaságban: — Kérem, íiijön a zongorához és játszék a leg­újabb operettjéből valami — régi, jó keringőt. * Egy zenekritikus ötleteiből: — Nem tudok édesebb zenét férfifül számára, mint egy női sziv dobogását. * Egy szubrett vallomásaiból: — Bennünket színésznőket sohasem lehet meg­lepni egy szerelmi vallomással, — mindig el vagyunk rá készülve I # A librettista: a rák, a komponista: a majonnaise. Kirkby Lunn. — Az Operaház vendégmiivésznőjének önéletrajza. — Budapest, április 7. Az Operaház közönségétől ma este, a Sámson és Delila női főszerepében búcsúzik Kirkby Lunn, ez a kiváló angol énekművésznő, a ki az Orfeusz-ban és a Carmen-ben való fel­lépéseivel teljesen meghódította a budapesti közönséget. A mai bucsufellépése alkalmából a mű­vésznő volt szives a Magyar Színpad számára megírni önéletrajzát. Az argol eredeti kézirat magyar fordítását ime itt adjuk. * Születtem 1874-ben Manchesterben, An­gliában. 1891-ban beiratkoztam a londoni „Royal College of Music" ba, a hol az első tanév leteltével alapítványi helyet kaptam a hátralevő három esztendőre. Az első tanév folyamán a Drury Lane­szinház-ban tartott növendék-előadáson Schu­mann Genoveva-\ában én énekeltem az őzike (Margit) szerepét; az összes angol kritika operai jövőt jósolt ekkor nekem. A következő két évről nincs mit följegyeznem; 1896 már­cziusában levizsgáztam a Covent Garden szín­padán, a melynek abban az időben Sir Augus­tus Harris volt az igazgatója (vele ugyanakkor három éves szerződést is kötöttem, a londoni Onera Comique-boz). Sir Charles Williers­Stanfoid-nak egy Thamus O'Brien czimü ope­rájába! léptem föl, de az igazgatómnak néhány hét múlva bekövetkezett halála miatt szerződé­sem semmissé vált Ekkor átszerződtem a „Royal Karl Rosa Opera-Company"-hoz, a melynek kötelékében három évig maradtam. Főbb szerepeim voltak: Carmen, Mignon, Azuczéna, Ortrud stb. Három év elteltével, 1899-ben Neuman Róbert hangverseny-körut-vállalatához kerültem, két évre rá: 1901-ben volt a debüm a londoni királyi Opera színpadán, a hol német nyelven és nagy hatással Ortrudot énekeltem. Azóta ott minden szezónban fellépek és főbb szerepeim: Ortrud, Orfeusz, Herodias, Amneris, Brangene és Carmen. A jövő szezónban is ott fogok énekelni. 1901. telén tettem első amerikai körutam­ban és a new-yorki Metropolitan Opera-House­ben, mint Amneris, Brangene, Ortrud léptem fel, mégpedig nagy sikerrel. A következő évben visszatértem Angliába és ott vidéki körútra indultam, 1904—1905 telén ismét Amerikába mentem: Ccnried-nál Kundry t énekeltem a Parsifal- ban. A mult nyáron tértem vissza hazámba, a hol ismét hangversenyeken, de színpadon is énekeltem, legutóbb Sámson és Delila női fő­szerepében. A Covent Garden-ben a király tiszteletére és jelenlétében rendezett díszelőadá­son is résztvettem. Kirkby Lunn A kulisszák mögül. ­Budapest, április 7 „A pereszlényi jus." — Szerző a darabjáról. — — A „Magyar Színház" mai bemutatójához. — A rátóti és tiszakeszi pereszlényiek még Verbőczy idejében osztályt tettek. A 106 falun, a sok ingó marhán békessé­gesen elosztoztak, egy kakason vesztek össze, a melyet a rátóti testvér magának vett önhatal­múlag. Ebből aztán per lett, a melyik har­madfélszáz évig tartott, mig a két ág teljesen kipusztult. Ez a per a mag, a melyből ez a darab kisarjadt. De mielőtt tovább mennék, meg kell irnom, hogy mai nap is majdnem per támadt a Pe­reszlényi-jusból. Én ugyanis a jus szót egy s-sel irom, Zoltán Jenő igazgatónak meg az a hajlithatlan nézete, hogy a jus szót két s-sel irják. Így is iratta a szinlapra és hogy milyen békességes ember vagyok, az is mutatja, hogy elviselem ezt a kétes helyzetet. Hogyne tettem volna kedvét a jó igazgató­nak, a ki annyi szeretettel dédelgette a darabo­mat, hogy magam is megsokaltam I Drága díszleteket, gyönyörű, pazar ruhákat csináltatott, hogy káprázik belé a szem. így aztán a két s dolgában egyesek lettünk, bátor nehezemre esett a jusomról lemondani, akármilyen kicsike is az. Mert ezt a pert se lehet egyoldalú Ítélettel eldönteni, mint a hogy nem lehetett az igazit — azt is egyesség döntötte el — az utolsó Pereszlényi fiu elvette az utolsó Pereszlényi leányt Rákóczy jóvoltából. Magáról a perről nem sok szó esik, mert a per minden házsártosságánál többet ér a belőle fakadó szerelem; bátor, hogy nem mer­ném állítani, vájjon ebből a boldog házasságból utólag nem született-e megint sok patvarkodás. Tán nem is édes a házasság egy kis perpatvar sava hiján. Hát még az ilyen, a hol java ember a férfi is, a nő is, — vagy még több — primadonna mind a kettő. A leány Kállay Jolán, a legény Ráthonyi: elsőrangú primadonna mind a kettő. Ilyen párral aztán édes dolog perpatvart játszatni, — mintha az egyik tűzzel akarná az ember a másikat oltani. Festett virág, a mit én csináltam; illatot, szint ők adnak neki, meg a többiek, Örley Flóra meg Boross és a többiek. De nagyon gazdag nemzet lehetünk, hogy négy ilyen nagy művész is telik egy színházhoz 1 Oiley-ben és ßoross-ban akkora a vis comica, hogy nem féltem magunkat, — akármennyire nem boldog a magyar, addig el nem felejt édesen kaczagni, mig e kettő a színpadon van. Fényes Samu. Színházi pletykák. Budapest, április 7. Annuska — Márczius szülötte. — Nem a Gárdonyi Géza Annuská- járói esik szó ebben a kis apróságban, hanem a Rózsa­hegyi Kálmánéról. A külömbség a két Annuska között az, hogy az egyik színdarab, a másik pedig egy elragadóan szép, pár napos kis csecsemő, a kinek Rózsahegyi, a Nemzeti Szín­ház rokonszenves fiatal művésze vallhatja magát apjául. A kis Annuska születésével egy igazán nagy és súlyos kő esett le a Rózsahegyi szivéről Heteken keresztül remegve várta, hogy második gyermeke megszülessen. Türelmetlenül várta a nevezetes eseményt. Ennek a nagy remegésnek és türelmetlenségnek meg van az oka. A művész kétségbeesve gondolt arra, hogy a születendő gyermeke talán épen április 1-én, ezen a bolondos dátumos napon pillanthatná meg a napvilágot. Szerencsére a kis Annuska még márczius 31-én született, még pedig alig pár perczczel éjfél előtt. így tehát márczius szülötte. A boldog apa megkönnyebbülten sóhajtdtt fel. Első dolga az volt, hogy öröméről értesítse az ő rendes klubtársaságát. A telefonhoz sietett, a melyen bemondta a hirt: — Gyerekek, leány és márcziusban született! A klubban rögtön pezsgőt bontattak Rózsa­hegyi barátai és a születése után egy negyed­órával már megülték a születési tort, a melyen sok felköszöntő hangzott el Rózsahegyi csöp­ségére: Annuskára! Pierrot Egy bohózatiró albumából: — Száz bűnbánó asszony közt kitenczvenkilencz rendesen tul van az ötvenen. • Népszerűnek csak az a komponista vallhatja magá a kinek a melódiáit az utczán még a kutyák is ugatják. » Azok a komponisták, a kik másokkal hangszerel­tetik müveiket, hasonlítanak azokhoz a csirkékhez, a kik kotkodácsolnak, ha szomszédjuk tojik.

Next

/
Thumbnails
Contents