MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-26 / 114. szám

1906. április 18 7 M. KIR. OPERAHÁZ. »A varázsfuvola« szövege. Első felvonás. Tamino lelkendezve siet be egy óriáskígyó üldözése elől és összerogy. Papageno közeledik. Tamino azt hiszi, hogy ő ölte meg a kígyót és megmentőjét üdvözli benne, az hiúságból elfogadja a köszönetét és dicsekszik erejével. A három nő szájára lakatot tesznek, mert másnak hőstettével kérkedett. Taminonak az éj királynője leányának képét adják át neki, beleszeret a képbe és szeretné annak élő mását átölelni. A három nő elmondja, hogy Paminát egy gonosz fejedelem elrabolta anyja kertjéből s az ő feladata lenne öt anyjának visszaszerezni. Tamino örömmel vállalkozik erre s nyilt válto­zás után megjelenik az éj királynője és Tamino­nak igéri feleségül leányát, ha megszabadítja fogságából. A három nő egyike Taminonak egy varázsfuvolát ad, mely segítségére lesz vésznek idején. Változás. Terem. Sarastro palotájában. Monostatos behurczolja a szökni akaró Paminát s bilincsekbe akarja verni. Majd elküldi a szol­gákat, hogy egyedül maradjon vele. Papageno bejön — mindketten megijednek egymástól s elrohannak. Papageno visszatér s elmondja Pami­nának, hogy anyjától jött, mint egy deli ifjú kísérője, a ki őt ki fogja szabadítani, mert szereti. Azután megszöknek. Változás. Nagy tér, három templommal. A három fiúcska vezeti Taminot. A középső felé indulván egy ősz pap lép elébe, a ki fel­világosítja, hogy Sarastro nem olyan gonosz, a milyennek őt fecsegő női nyelvek hirdették. Most előveszi fuvoláját s nemsokára hallja Papageno jeladását. Elmegy, hogy találkozhas­sék vele. Papageno és Pamina besietnek és Tamino után kiáltanak. Az válaszol fuvolájával, de mielőtt még visszatérhetne, Monostatos már elérte a szökevényeket s egy egész szolgahad jön nyomában. Papageno most játszani kezd harangjátékán, a mitől mindnyájan akaratlanul tánczolásnak erednek és énekelve eltánczolnak. Most már megszökhetnének, de ebben ismét Sarastro közeledte akadályozta meg őket. Tamino vissza jő s rögtön megismeri Paminát. Monostatos el akarja őket választani, de Sarastro lelkületét jól ismervén, a várt elismerés helyett botbüntetésre itéli. Második felvonás. Pálmaerdő. Sarastro papjaival tanácskozik. Tamino megakarja nyerni Paminát s mivel érdemes rá s ki akarja őt küz­deni, kéri, hogy a papok támogassák törekvésé­ben. Mindnyájan megígérik jóakaratukat Sarastro ajánlatára. Változás. A templom előcsarnoka. Sötét éjjel. A szónok és egy pap bevezetik Taminót Papagenot. Megkérdik, hogy készek-e a próbát kiállani. Tamino igennel felel és nem retten vissza még életének koczkáztatásától sem és Papageno akadékoskodik egy kicsit, de midőn hallja, hogy Sarastro számára egy hasonló szép fiatal leányt tartogat — neve Papageno — rááll a feltételekre. Változás. Kert. Pamina virágok közt alszik. Monostatos meglepi s csókot akar rabolni tőle, midőn az éj királynője megjelenik. Tőrt hoz leányának, hogy megölje Sarastrot, a mely esetben visszatérhetne anyjáhóz. Monostatos hall­gatódzott s a királynő távozta után a gyilkos­ságtól borzadó Pamina kezéből kiveszi a tört s hajlandó helyette a gyikosságot elkövetni, ha megajándékozza szerelmével. Pamina vonakodik, mire Monostatos ráfogja a tőrt, de megérkezik Sarastro és megmenti őt. Változás. Csarnok. A két pap bevezeti Taminot és Papagenont s meghagyja, hogy ha a kürt szó megharsan, jobbra induljanak : addig egy szót sem szabad szólaniok. Papageno szája persze Tamino intései daczára, egyre jár. Pamina siet be és örömmel üdvözli Taminot, kit oly régen keres, ijedve tapasztalja, hogy Tamino nem szól hozzá, azt hiszi, már nem szereti öt, de kétségbeesése daczára Tamino néma marad. Most Papageno is hallgat és Pamina szomorúan távozik. Változás. A pyramisok közt. Sarastro inté­sére bevezetik Taminot s utána nemsokár­Paminát, a kinek azt mondják, hogy utoljára látja kedvesét Az aggódó szerelemmel beszél hozzá, de ö nem válaszol, csak néhány rövid búcsúszót intéz hozzá. Eltávoznak. Papageno 1 vidám dalt énekel, melyben kifejezi, hogy egyet­len óhaja egy kis feleség. Az öreg banya be­biczeg: itt vagyok ! Tied leszek, ha örök hű­séget esküszöl. Papageno nem igen hajlandó, de mikor hallja, hogy különben örök fogságot kell szenvednie, ráfanyalodik s ekkor a banya hirtelen fiatal leánynvá — Papagena — válto­zik át. Változás. Pálmaerdő. Pamina jő Kétségbe­van esve, hogy kedvese elhagyta s megakarja magát ölni. A fiúcskák figyelmeztetik, hogy az bün, kirántják kezeiből a tőrt és elárulják, hogy Tamino is szereti őt. Felszólítják Paminát­hogy kövesse őket. Változás. Hegyes vidék. Taminot két vér­tezett bevezeti, hogy az utolsó próbát kiállja s a tűzön s vizén átmenjen. Két pap Paminát vezeti be. Most már szabad egymással beszél­niök és Tamino biztosítja szerelméről, csak még egyszer kell a halállal farkasszemet néznie. Pamina vele megy és reméli, hogy ha Tamino atyjának varázsfuvoláján játszik, sértetlenül fognak a két elem harczából vissszatérni. Ugy is történt. Sarastro és a papok üdvözlik a győzőket, kik most már egymáséi s a templomba vezeti őket. Változás. A nap temploma. Sarastro a templom előtt megáldja az uj párt. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ. A «Gyöngyélet» szövege. Első felvonás. D'Ombellesné asszony házá­ban nagy az izgalom. Brochard ezredest várják ebédre. D'Ombellesné asszony öcscsének be kell vonulnia katonai szolgálatra. Az ifjú Jean D'Ombelles azonban egy csöpp kedvet sem érez a katonáskodáshoz. Ö végzett jogász, bölcsész, nyelvész, a mellett túlságosan finom kedélyű, elkényeztetett ifjú, a ki csak a tudománynak, költészetnek s Solange Auga iránt táplált gyöngéd érzelmeinek él. Nénje az ebéddel akarja az ezre­dest meghódítani és rábírni, hogy Jean öcscsét a katonai szolgálatban megkülönböztetett bánás­módban részesítse. Az ebéd azonban igen balul sikerül. Az inas, ki szintén katonai szolgálatra van behiva, félelmében az ezredesre borítja a szószós csészét és az ebéd utolsó fogását, a narancskrémet czukor helyett sóval czukrozzák meg, a mitől az ezredes rosszul lesz. Szóval az ezredes betegen, bosszúsan távozik D'Ombel­lesné házából. Második felvonás. Az evreuxi kaszárnya legénységi szobájában együtt helyezik el a két ujonczot: Jean D'Ombellest, a bölcsészt és inasát, Josephet. A legénység az egyszerű, jó kedélyű inast jó indulattal fogadja, mig a finyás modorú Jean urat igen barátságtalan bánás­módban részesiti. Mikor aztán a dévaj legény­ség észreveszi, hogy Daumel hadnagy, ki szintén részt vett ama szerencsétlen ebéden, nem ked­veli Jean urat, az ezredes meg épen ki nem állhatja a finyás bölcsészt, rettenetessé válik Jean helyzete. A kaszárnya-hunczutságok egész özöne zudul szegény fejére s mig a legénység nagyot mulat rajta, ő ír aga összeroskad kétségbe­esésében. Harmadik felvonás. Brochard ezredes nagy estélyt rendez lakásán. Az estély művészi programmját is az ezred legénysége szolgáltatja. Az estélyre D'Ombellesné és lányai is hiva­talosak. I't látják viszont az ő kedves Jeanjukat, a ki már beleszokott a katonai gyöngyéletbe s a ki finyás tudósból, maga is goromba katonává vedlett. Egy pikáns kis inczidens véletlen tanu­jává lesz az estélyen D'Ombellesné s ennek segítségével sikerül neki végre az ezredest meg­nyerni Jean öcscsének, a ki egyszerre részesül rangemelésben és kapja meg Lili huga kezét, mert Solange bugát Daumel hadnagy hódította el. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. ! Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Mary Ann« szövege. Első felvonás. Történik egy londoni bo&r­ding house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a ház­ban lakik egy Lancelot nevü német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báró egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és meg­csókolja, a mi nagy boldogságot okoz a leány­nak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki és ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjá­val is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zene­szerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most leghiresebb „gassenhauer"-je Lon­donnak. Második felvonás. Ugyanott, Lancelot szo­bájában. Lancelot és Mary Ann között a viszony lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lance­lot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába. Lancelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülö­zésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból mene­külni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ne keveredjék Egyszerre azt a hirt hozzák Lancelotnak, hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakításról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik. Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Marj Ann nyaralójában, öt évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Épen jótékony bazárt rendez a társa­ság, a közreműködésre megnyerték a legnép­szerűbb zeneszerző Lancelot t is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hivtak meg. Lan­celotban most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a keztyüvel a kezén visszatér és azt mondja, hogy igy már lehet­séges a házasság. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha köszvényben, reumában szenved, IM kieérletesscn eemmifele szerrel, hanem Vigyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely ezüst, kössvényt, reumát, kde, láb, hát ét derek fájó, hűek és lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, ficsamo­ádsből uármasó fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belsó gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt (ulelhetö, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli késeitőnél Di». Fleuch Emil Magyar Korona irógyazortáriban, Győr, Baross-ut 24. szám. Budapesti főraktár: Török Jöaaef gyögyoaertáraban Budapest, Király-u. 12 és .Opera" gyógytár, Andráesy-ut Só. I'|i áeesilite res üveg óra » korona. Husamoeabb használatra való »családié üveg ára 6 korona, S kis, vagy S »Családié üveg reszelésnél bementve utánvéttel küldjük. KOTSCHY ERICH első magyar mechanikai szőnyegporoló és megóvó ———_ Intézet Hungária-kéirut 94. Telefon S06. Szflnyegmoaá», ja viták, agytoUtisztitáa és butor­beraktározáa. •PUR&O'

Next

/
Thumbnails
Contents