MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-03 / 93. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, április 3. A Magyar Királyi Operaház-ban Kitkby Lunn ma, kedden folytatja vendégszereplését, mely alkalommal Carmen czimszerepében lép fel A művésznő bucsufellépése szombaton lesz a Sámson és Delila dalmüvében. — Slezák Leo kamaraénekes szerdán érkezik meg a fővárosba s vasárnap a Hugonották Raoul szerepében lép fel, a mely előadást a kalabriai földrengés károsultjai javára tartják meg. Slezák e vendégszereplésére a bérlőK által igénybe nem vett és még rendelkezésre álló jegyek a jegypénztárnál és a jegyirodákban válthatók felemelt helyárakon. A Nemzeti Színház pénteken mutatja be Henri Bernstein-nak A jászol czimti drámáját. Az újdonságot szombaton és vasárnap este megismétlik. A hét többi estéjén a színház kipróbált, erős müsordarabjai állanak. Csütörtökön délután a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára a rendes délutáni helyárak mellett Jókai Aranyember czimü regényes színmüvét adják elő a rendes szereposztásban. A pénteki nagyérdekességü újdonság premier-szinlapja a következő : A jászol. Dráma 3 felvonásban. Irta : Bernstein Henri. Fordította: Ábrányi Emil. Személyek: Landry Eveline Roza Georges Jaques — Angele Bosquet Liévre Leon Izabella Amoreitiné Lormayné Favignacné Fontenailles Otis báró Belgrain Louli Genevieve Julie Inas • A Vígszínház e heti műsorában Az ördög czimbotája domináló helyet foglal el. Shaw Bemard színmüve meghozta azt a művészi és pénztári sikert, a melyet a szinház ettől a kiváló irodalmi alkotástól méltán várhatott. Az újdonság eddigi előadásait zsúfolt nézőtér előtt tartották meg és minden este a le'gnagyobb lelkesedéssel fogadják. A darab belső értéke mellett nagyon érdeklik a közönséget a jellegzetes külsőségek, a szép díszletek és festői jelmezek is. Az ördög czimborójá-i még szerdán, pénteken és a következő vasárnap és hétfőn is játsszák. A Baccarat csütörtökön és szombaton szerepel a műsoron, ma este pedig népies előadásul félhelyárakkal a Sherlock Holmes kalandjai-t adják. • A Magyar Szinház pénteken A koldusgróf harmadik jubileumával, a hetvenötödik előadással megszakítja népszerű kassza-darabjának sorozatos előadásait. Ez estén, mint emiiteltük, a közönség emlékajándékul megkapja a Koldusgróf-aloumot, a melyben a főszereplők hét fényképe található. Másnap, szombaton, április 7-én a szinház ismét magyar szerző darabját mutatja be. A pereszlényi juss, a mely Fényes Samunak immár második darabja a Magyar Szinház- ban, magyar levegőjével és derűs kedvével nagy sikernek Ígérkezik. A női főszerepet Kállay Jolán játssza, a kinek ez lesz az első kreácziója Budapesten. Vidám és daliás szerepe van az újdonságban Ráthonyi Ákosnak, szerencsés és nem sablónos a fejedelem: II. Rákóczy Ferencz (8. Szabó József) szereplése is, mig a komikumot Örley Flóra, Boross Endre, Megyeii Dezső, Giiéth Károly és hányi Dezső képviselik a darabban. Nagy érdeklődéssel várják zenei körökben Kálmán Imre muzsikáját is, a mely a jeles fiatal zeneköltőnek első színpadi munkája. A pereszlényi juss vasárnap este másodszor kerül szinre, vasárnap délután mérMihályfi Hegyebi M. Nagy 1. Izsák M. Odry Pethes Gyenes Náday B. Paulay E. Gerő L. Szacsvayné Meszlényi A. Horváth Z. Molnár Gabányi Á. Vízvári M. Váradi A. Vizváriné Narczisz 1906. április 3 sékelt helyárakkal A koldusgróf-ot játsszák. A pénteken bemutatóra kerülő újdonság szinlapja a következő: A pereszlényi juss. Énekes játék. Irta: Fényes Samu. Zenéjét szerzette: Kálmán Imre. Személyek: II. Rákóczy Ferencz . Pereszlényi Máté ... Sebő, Íródeákja ... . Pereszlényi Judit ... Estók várnagy Bertokné, Judit frájja Ali ... ... Sxuha fiskális Kusza Német tiszt B. Szabó Ráthonyi Iványi Kállay J. Megyeri Örley FI. Boross Giréth Sághy Marossy A Királyszinház-nak e héten kiemelkedő, eseményszerű estéje a pénteki lesz, amikor János vitéz háromszázadszor kerül szinre, a diadalmas czimszerepben Fedák Sárival. Az est nagy ünneplések közt fog végbe menni. A hét többi estéjét is Fedák Sári vendégszereplése tölti be és pedig ma este, szerdán, csütörtökön és szombaton a Gill Baba Gábor diákjában, jövő vasárnap este ugyancsak a János vitéz- ben lép fel. Vasárnap délután a Helyreasszony kerül szinre Blaha Lujzával a czimszerepben. * A Népszínház egész heti műsorát estérőlestére Guti Somának énekes életképe, a Mádi zsidó, tölti be, a mely a szinház erősen vonzó kasszadarabjává nőtte ki magát és a melyet bemutatója óta egyre telt házak kaczagnak és tapsolnak végig. A Smolen Tióm-éhoz hasonló sikere van a darabban a czimszereplőnek, Kovács-nak, a ki kifogyhatatlan jóizü komikumának a produkálásában : hasonlóan zajos a sikere Petráss Sárinak, a darab női főszereplőjének, a ki estéről-estére zajos tapsok közt jatssza végig szerepét A pompás előadás és a darab káprázatosan szép kiállítása hosszú életet biztosítanak a Guti-darabnak a szinház műsorában. Csütörtök délután ifjúsági előadásul az Egy görbe nap-ot, vasárnap délután pedig a Szökött katoná-1 adják. A kulisszák mögül. Budapest, április 3 „A pereszlényi juss." — Apróságok a „Magyar Szinház"-ból. — A koldusgróf pénteken lesz háromjubileumos. Ezzel egyidőre pihentetik is és helyét elfoglalja A pereszlényi juss. A pompás franczia zenét pedig hamisittatlan magyar muzsika váltja fel, a melyet Fényes Samu mulatságos szövegéhez Kálmán Imre komponált. A pereszlényi juss-ból hónapokig próbáltak és ugy készültek rá, mint az igazán nagyratartott darabokra szokás készülni. A koldusgróf nagy sikere folytán volt rá idő bőven. S ahogy most teljesen elkészült a Magyar Szinház gárdája az újdonsággal, hogy teljes szépségben láthatni a darab jelességeit, az egymást követő pompás jeleneteket, ki kétlené még, hogy A pereszlényi juss sorsa ugyanaz lesz, mint a milyen a szezón elején szinrekerült testvérének, a Csöppség-nek volt: — aranyjubileum! * Az újdonságban a női főszerepet az uj primadonna: Kállay Jolán játssza. Egy fiuleányt, a ki leány ugyan, de a kit egy örökség kedvéért fiúnak neveltetnek és szerepeltetnek a világ előtt. A fiatal művésznő óriási ambiczióval készül a szerepére. Reggeltől késő délutánig ott van a színháznál és próbál. A minap, próba után, hazamenőben, találkozik Fényes Samuval. — Huj, de fáradt vagyok, szerző ur. Azt sem tudom már, fiu vagyok-e, vagy leány? — Helyes I Igy van jól I — kiáltott fel Fényes Samu. — Igy aztán csakugyan jól fogja játszani a szerepét. Magának nem is szabad megtudnia, hogy micsoda? Ráthonyi Ákosnak egy szenvedélye van: a pipa! Egy pipa dohány felér nála mindennel. Próba közben be szokott látogatni Leszkai igazgatóhoz, megtömi a pipáját, a mit a direktortól kapott ajándékba, és pokoli élvezettel füstöl belőle. Igy történt tegnap is. Egyszerre benyit az ajtón az ügyelő: — Ráthonyi ur, hármat csöngettem! A művész oda sem hallgatott. Öt perez múlva megint jön az ügyelő: — Kérem, kezdjük a felvonást. Ráthonyi nem felelt. Alig mult el ujabb pár perez, a mikor az ügyelő ismét belép: — Tessék már jönni, — szól sürgetve — a személyzet türelmetlenkedik . . . Ráthonyi oda sem hallgat. De megszólal a direktor: — Kedves ügyelő ur, a személyzet várjon I Nem látja, hogy Akos pipázik?. . . • Fényes Samut kihívják a próbáról. Besiet az igazgatósági irodába. A telefonhoz hívták. — Halló, ki beszél? — szól be a kagylóba. — Itt dr. X. — ügyvéd. Fényes úrhoz van szerencsém ? — Az vagyok. Mivel szolgálhatok? — Kérem, Fényes ur, a pereszlényi juss hagyatéki ügyében szeretnék beszélni. . . A szerző jókedvűen kezdett kaczagni. Egy fiatal naiv fiskálist beugrattak. Elhitették vele, hogy Fényes Samu valami pereszlényi juss ügyeben ügyvédet keres. Figaro. Színházi pletykák. Budapest, április 3 A kárpótlás. — Egy friss adalék Zsazsa népszerűségéhez. — . A Magyar Színpad egy hü olvasójától kaptuk ma ezt a levelet Abbáziából, a melyet ime egész terjedelmében, minden változtatás nélkül közlünk: Abbazia, ápr. 1. Igen tisztelt, kedves szerkesztő url Egy kis kedves történetnek voltam itt a minap néma szemlélője, a mely egy idevaló nagy penzió étkező-termében játszódott le. Megírom magának ugy, a hogy történt, mert bár szereplői egy apa, egy mama és egy ifjú, szép leányka, a történet mégis csak a maga kedves újságjának hasábjaira vonatkozik, mert a hőse, azaz hogy inkább a hősnője: — Fedák Sári. Hogyan kerül Zsazsa Abbáziába? — kérdik önök. Éppen azt akarom elmondani, hogy e hiteles történettel egy ujabb adalékot szolgáltassak, a mely a Zsazsa nagy népszerűségét és annak a darabnak, a melyben játszik most — a Királyszinház Gül-Babá-jának — általános közkedveltségét jellemzi. Tehát, mint mondtam : a történet szereplői egy apa, egy mama és egy ifjú, szép leányka: szomszédjaim mindhárman az abbáziai penzió étkezéseinél a közös nagy asztalnál. Az apa, mint megtudtam, egy igen magasállásu állami tisztviselő, a mama egy „még mindig szép", előkelő úriasszony, a leányka pedig egy 16—17 esztendős ennivaló, szőke, kis bakfis, a ki egyike Fedák Sári leghevesebb — imádóinak. Nem mult el egy ebéd és egy vacsora sem, hogy e kis család ne beszélt volna Fedák Sáriról. Alig, hogy msgérkezett a friss újság, a leányka először is a színházi rovatot nézte meg és abban is legelőször azt, hogy mi van benne Fedák Sáriról. Ha nem volt ujabb hir a primadonnáról: duzzogott és szidta az újságÍrókat, a kik „már megint elhanyagolják az ő Zsazsáját", ha pedig volt róla hir: azt nagy gyönyörűséggel felolvasta a szüleinek. Amikor Zsazsa először fellépett a Gül Babá ban, akkor az összes pesti lapokat megvette a kis szőke Zsazsa-imádó és lelkesülten olvasta fel a dicsérő kritikákat, mindegyikük után felkiáltva: — Oh, bárcsak ott lehetnék! Bárcsak láthatnám 1 Ez a kis lány már hetek óta módfelett örvendett egy olaszországi útnak, a melyre innen készültek indulni. Ha nem Zsazsáról folyt a szó Közöttük ebéd és vacsora idején,