MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-23 / 111. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, április 23. A Magyar Királyi Operaház-bari holnap este kerül bemutalóra Wolff-Ferrari: A kíváncsi nők czimü zenés vígjátéka, melyről mai számunk egy külön czikke szól. Az újdonság második előadása szombaton este lesz, mikor is utánna az uj Tánczegyveleg kerül ismét előadásra, az első fellépésével oly nagy sikert aratott Nirschy Emilia közreműködésével. Szerdán mérsékelt helyárakkal a Sába királynője szerepel a műsoron, vasárnap este pedig uj betanulással kerül előadásra gróf Zichy Géza operája, a Roland mester. Április 30-án, hétfőn, a „Budapesti Poliklinikai Egyesület" javára jótékonyczélu előadást rendez az Operaház, mely alkalommal Tannhäuser kerül szinre. Ehhez az előadáshoz jegyek már most válthatók a rendes elővételi helyárakon. » A Nemzeti Szinház- ban Zangwill nagy sikert aratott, bájos vígjátéka: Mary Ann, a melyről szóló sajtóvéleményeket mai számunkban ismertetjük, dominál az e heti műsoron. A hét folyamán még háromszor kerül szinre és pedig holnap, kedden, csütörtökön és a jövő vasárnap, mindannyiszor a bemutató-előadás szereplőivel. Szerdán a Cyrano de Bergerac-oi, csütörtökön Pailleron. A hol unatkoznak czimü vígjátékát adják elő. Szombaton A boszorkány, Sardou színmüve van műsoron, a czimszerepben P Márkus Emiliával. Ugyancsak ő fogja vasárnap délután Ediegaray: Folt, a mely tisztit czimü színmüvének fő női szerepét játszani. * A Vigszinház-ban a műsor változatossága érdekében a hét végén ismét tartanak bemutatóelőadást és szombaton, e hó 28-án bemutatják az Aranygyapjú czimü bohózatot, a melynek előkészületei a Hol a boldogság? előkészületeivel párhuzamosan folytak. A darabot az első három előadás után a Hol a boldogság? czimü bohózattal váltakozva fogják adni. A premierig a Hol a boldogság? még kétszer szerepel a műsoron, még pedig szerdán és pénteken. Csütörtökön Az ördög czimbotájá-l ismétlik. Kedden népies előadásul, félhelyárakkal a Baccarat, Bernstein szenzácziós drámája kerül szinre. • A Magyar Színház-ban a Gyöngyélet!czimü pompás, nagy sikert ért franczia énekes bóhozat második előadásán éppenugy tetszett a zsúfolt ház közönségének, mint a premieren. Mai számunkban közöljük az újdonságról szóló sajtóvélemények kivonatát. A heti műsor természetesen a Gyöngyélet! előadásaiból alakul a Magyar Szinház-ban. Az uj franczia énekes bohózat a hét minden estéjén szinre kerül a „ főszerepekben mindenkor Kállay Jolán, Őrley Flóra, Tallián Anna, Tóth Stefi, Szentgyörgyi Márta, Boross Endre, B. Szabó József, Giréth Károly, Iványi Dezső, Köváry Gyula, Megyeri Dezső és Ráthonyi Ákos föllépésével. Jövő vasárnap, április 29-én délután A Koldusgióf-ot adják, mérsékelt helyárakkal. • A Királyszinház erre a hétre érdekes, változatos műsort állított össze, a melyen legnagyobb sikerű darabjai szerepelnek. Négyszer lép fel e héten Fedák Sári, mégpedig csütörtökön és pénteken a Gül-Baba Gábor diákjában, szombaton este a felelevenítésre kerülő Bob herczeg-ben, vasárnap este pedig a János vitéz-ben. A János vitéz kedden este is szerepel a műsoron, mig szerdán este Blaha Lujza lép fel Kada Elek népszerű, kedves darabjában: a Helyreasszony-ban. Jövő vasárnap délután mérsékelt helyárakkal, a Gül-Baba kerül előadásra. * A Népszínház egész heti műsorát esténként ismét betölti Guthi Soma vidám és népszerű életképe, A mádi zsidó, a mely most már második jubileuma, az ötvenedik előadás felé közeledik. Állandóan a premier kitűnő szereposztásában kerül előadási a Két délutáni előadás lesz a héten: csütörtökön délután A suhancz, vasárnap délután pedig, Blaha Lujza fellépésével, Éjjel az erdőn kerül szinre. Két újdonság. — A sajtó bírálataiból. — I. „Mary Ann." (Nemzeti Szinház.) Pesti Hírlap: A drámailag naiv cselekményt tiszta költészettel eresztette föl a szerző négy felvonásig. Mély és igaz érzés egyesül benne a Dickens-féle angol humorral. A közönségnek nagyon tetszett Számos apró szépségei között meg kell említeni azt az ügyes ötletet, hogy egy fülbemászó dal vonul végig „vörös fonálként" az egész darabon. A komoly zeneszerző iriózik az utczai daltól, melyet mindenki énekel, zongorázik, trombitál és fütyül a darabban, mig végre átragad publikumra is s holnaptól kezdve Budapesten is mindenki dúdolni fogja ez: a dalt Az előadás és rendezés kitűnő volt. A főszerepekben* Dezső József versenyzett a dicsőségért a feleségével, Ligeti Juliskával. Véghetetlenül kedvesek és rokonszenvesek voltak mind a ketten. Budapesti Hírlap : A rendezésnek sok finomságát láttuk, különösen a második és harmadik felvonásban. Az előadáson is meglátszott, hogy a szinház legkitűnőbb erőivel igyekszik harczot vivni. A czimszerepet Ligeti Juliska játsza igazán gazdag, változatos és nagyskáláju művészettel. Egyszerű igazság, szívbeli meghatottság, szemérmesen rejtegetett szenvedelem, kis leányos hunczutság vegyül sok színével e harmonikus és végtelenül szimpátikus képbe Pesti Napló: Utolsónak hagytuk Ligeti Juliskát, a kinek Mary Ann jutott. Ez a fiatal szinésznő csupa vele született báj és üdeség szerepének túlnyomó részében, hát még ott, a hol a szerző teletűzdeli szerepét csillogó, finom gyöngydiszitéssel Alig lehetséges még kedvesebbnek, még fájósabbnak lenni, mint a milyen ő ma volt. Hamipipökéje megérdemli a koronát, a melylyel a királyfi feldisziti s ha a galambok nem is röpködték körül, mint a népmesében, benne voltak kaczagásában s nem kevésbbé, a mikor szelíd fájdalmában zokogott. Az Ujsag: Ennek révén a darab nagyon tetszhetik azoknak, a kik a tiszta lelkű, jó embereket szeretik látni a színpadon; és nálunk tetszett is. Sokat nevettek a kómikus jeleneteken; de sirtak is a kedves Mary Ann eleinte oly meginditó sorsán. Kitapsolták a színészeket minden felvonás után igen sokszor, a mi minálunk mindig annak a jele, hogy a darab tetszik. A polgár: Mary Annjének megírásakor a legkönnyebb témát vette alapul s ezen a téren is kitűnően megállotta, a helyét. Mary Ann diadallal járta be az angol színpadokat s a mai bemutatón láthatta, hogy Zangwill csak olyasvalamit akart megalkotni, a mi kedves és színpadról jó, hatásos dolog. Mary Ann képviseli Zangwill irói pályafutásán a népszerű elemet. Budapest: Kettős nagy sikernek örvendett ma este a Nemzeti Szinház közönsége. Egy kedvencz míivész-pár Dezső József és felesége Ligeti Juliska mindenkit elragadó gyünyörü játékával, s a nálunk ismeretlen angol iró: Zangwill Izrael egy csapásra meghódította a romlatlan szívű nézőket. Független Magyarország: A közönség kitűnően beletalálta magát a darab természetébe és folyton megmegujuló vidámsággal, résztvevő érdeklődéssel követte a menetét. Az előadás nagyon jelentékenyen segítette a darabot. Úgyszólván minden egyes szereplő megérdemelte az elismerést, soknak pedig épen kiváló dicséret jár. Igy Ligeti Juliskának, a ki elragadóan, kedvesen játszotta a czimszerepet, Dezső Józsefnek, a ki igen jó partnere volt a zeneszerző szerepében, Jászai Marinak, a ki a vaskos természetesség. II. „Gyöngyélet." (Magyar Szinház.) Pesti Hírlap: A Magyar Szinház nézőterét ma egész este olyan kaczagás töltötte be, a milyenre évek óta alig emlékszünk. Gyöngyélet! ez az, ez kell a magyarnak! Uj franczia bohóság, a melyet Párisban 600-szor adtak és most a hetedik száz felé rohan a siker szárnyain. A fő, hogy görcsösen kaczagunk két órán át és elnyelüuk némely vaskosságot és cochoneriet. Legjobban teiszett a harmadik felvonás két dala, az egyiket Boruss szavalta „A kantinosnö"-ről, a kinek pompás kantinja van, a másikat Ráthonyi a katonaéletről ,,A katonaság merő durvaság" czimmel, melynek refrainje ékes káromkodásokból áll A darab bohóságain valószínűleg még az őszszel is nevetni fogunk. * z újság: Harsogó derültség, állandó jókedv és hangos kaczaj között folyt le a Magyar Szinház mai estéje, melyen két franczia irónak ötletes katonabohózatát mutatták be. Nagy sor, hogy a magunkfajta ember, a ki már végigmulatott minden kaszárnya-darabot, e legújabb sütetüben is tud ujat és mulatságosat ta álni. A Gyöngyéletben pedig mindebből sok van. És a Magyar Szinház operetthez szokott lelkes tábora olyan pompásan játszotta meg a bohózatot, olyan frissen és pajkosan, hogy a teljes siker el nem maradhatott. A kö önség, mely hozzá van szokva ahhoz, hogy énekes színházainkban csak azért adják igy szezón vége tájt az efféle müiajt, hogy a karszemélyzet is jusson végre egy kis pihenőhöz, nagyon kellemesen csalódott és zajos tapssal hálálkodott mulattatásáért. Pesti Napló: Különösen a második felvonása, a mikor a kaszárnyában ugratják és kínozzák a „bundást", meg a mikor részint katona ruhába, részint egy ágyba bujtatják az egyik közlegény menyasszonyát, tetszett a premier közönségének. Itt sokat nevettek, a vaskos tréfákat még meg is tapsolták, olykor nagy hahoták is viharzottak a karzatról a földszintre. «cdapesti Napló: A gyöngyélet pompás figurája volt Boross, akin sokat. kaczagtak, ügyes és változatos Ráthonyi, mulatságos Örley Flóra, nagyon jók Kállay Jolán, Megyeri, Szabó, az ezredes, Marosi és a többiek. 1906. április 29 A darab pompás, sok uj ötletröl számottevő fordításáért Molnár Ferenczet dicsérik. Budapest: A rendezés és az előadás kitűnő volta bízvást hozzá számitható a darab rokonszenves tárgyához a ma esti siker elérésében. Az előadók közül különösen kiemelendők Ráthonyi, Boross, Ivánfi és Kővári, a nők közül Örley Flóra, Tallián Anna és Kállay Jolán. Budapesti Hirlap: Hatszáz és egynehény előadás hirével került szinre ma este a Magyar Színházban Sylvanne és Mouézy-Roon bohósága: a Gyöngyélet! Elég ötletes és igazán mulatságos darab, a mely a szezón végén alkalmasint legyőzi a müsorcsinálással jáió küzdelmeket. A Polgár : A Magyar Szinház szeiencsésen választott, a mikor Sylvane és Mouézy-Roon bohóságát tűzte ki tavaszi müsordarabjának. Párisban már a hatszázadik előadás jubileumán is túlesett a katonai élet mulatságos fonákságaiból, kaszárnyai durvaságokból összerótt bohózat, Budapesten ezt az amerikai méretet persze nem fogja elérni, de mindenesetre hosszú színpadi életet jósolhatunk a ma bemutatott újdonságnak. Független Magyarország: A közöi.ség a darabot tetszéssel fogadta, nyílt színen is többször fölhangzott a taps, a nevetés pedig, különösen a kaszárnyai mókák alatt, szinte szüntelen volt. A kulisszák mögül. Budapest, április 23 I. „A kíváncsi nők". — A „Magy. Kir. Operaház" holnapi újdonsága. — Egyre sűrűbben halljuk a Wolf-Ferraii Ermanno nevét emlegetni és egyre gyakrabban olvassuk, különösen a külföldi sajtóban a müveiről szóló kritikákat, a melyek egybehangzóan a legnagyobb elragadtatással adóznak a fiatal mester geniejének. Az élő komponisták legnagyobbjai között foglal helyett Wolf-Ferrari. Népszerűsége egyre jobban növekedik, s ma, alig huszonkilenczéves korában, vetekszik már Mascagni, Leoncavallo, Puccini, Saint-Saéns és a többi zeneóriások népszerűségével is. Pedig hát alig pár esztendővel ezelőtt alig tudtak a létezéséről. Legkevésbbé hazájában, Olaszországban, a hol csudálatosképen még ma sem hódolnak művészetének annyira, mint a külföldön. WolfFertari, mint a neve is mutatja, olasz-német származású. Tanulmányait Németországban végezte. Első operáját, a Hamupipöké-1 hiába próbálta hazájában elhelyezni. Hosszas kilincselés után végre a brémai Operában sikerült előadatnia. Ebben az időben ismerkedett meg egy bécsi zeneműkiadóval, a ki meghallgatta az operát — huszonkétéves korában irta WolfFerrari — és rögtön tisztában volt vele, hogy nem mindennapi talentummal áll szemben. Második operája: A kíváncsi nők hatalmas sikert ért. Első előadása Drezdában volt s ma alig van Európában operaház, a hol szinre nem került volna. Diadalmas útjában holnap hozzánk is eljut ez a gyönyörű dalmű. A Magyar Királyi Operaház elsőrangú szereposztásban mutatja be a közönségünknek. A premier-szinlap igy fest: A kíváncsi nők. Zenés vígjáték 3 felv., 6 képben. Szövegét Goldoni Károly után irta: dr. Sugana Luigi gróf. Fordította: Vidor Dezső. Zenéjét irta: FerrariWolf Ermanno. Személyek: Ottavio Ney B. Beatrice, a felesége N. Válent V. Rosaura, a lányuk Payer M. Florindo, Rosaura vőlegénye ... Gábor Pantalone, veneziai kereskedő Takáts Arlechino, a szolgája Kornai Colombina, Beatrice komornája ... M. Szoyer I.] Lelio I Pantalone Dalnoki V. Leandro I barátai Kertész Eleonóra, Lelio felesége... Szamosi E. Szolgák, gondolások, nők, férfiak. Történik Veneziában a 18. század közepe táján. Az újdonság iránt természetesen általános az érdeklődés. A mü szépsége, a mintaszerű előadás igazolni fogja az érdeklődés jogosságát Vidor Dezső, az Operaház rendezője, nagy feladatot végzett a mü betanításával és teljesen uj díszleteket festetett A kíváncsi nők-höz. Wolf-Ferraii operáiban nem találkozunk kórussal. Ő maga adja meg ennek a magyarázatát azzal a kijelentésével, hogy nem bábokat, hanem embereket akar zeneileg illusztrálni. A komponistának egy harmadik operája csak nemrégen kezdte meg sikeres útját a színpadokon. A czime: A négy goromba legény és elsőnek