MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-18 / 106. szám

<s 1906. április 17 M. KIR. OPERAHÁZ. A »Lohengrin« szövege. Első felvonás. Liget a Scheide partján. Heorik eljött törvényt tartani a nemesek panaszai felett. Telramund az első, a ki előlép. Vádolja Elzát, kit Brabant herczege halála előtt kis öcscsével, Gottfrieddal az ö őrizetére bizott, hogy ezen öcscsét megölte, mert egyszer, midőn ketten sétálni mentek, Elza csak magányosan tért vissza. A király hivatja Elzát, a ki hivatbozik ártatlanságára. Telramund kihivását azonban senki cem akarja elfogadni, hogy kardjával védje meg Elzát az istenitéletben. Elza elmondja, hogy álmában megjelent egy lovag előtte és az kizonyára itt lesz a kellő időre, hogy megvívjon érte. Bár előbb késik, harmadik hivásra mégis megjelent a várt lovag egy hattyú által vont sajkán. A királyt üdvözölve, Elzához fordul s kijelenti, hogy kész érette megvívni, ha győzelme esetén nőül megy hozzá Elza ezt örömmel igéri meg, a lovag azonban előbb szivére köti, hogy ez csak ugy lehetséges, ha sohasem fog tudakozódni neve és kiléte után. A viadalban azután le is veri Telramundot, a kit azonban nem öl meg — bár jogában áll — hanem javulását remélve, csak száműzetésre küldi Diadalmi ének. Elza lovagjáé lesz. Második felvonás. Az antwerpeni vár belseje. Telramund és Ortrud szolgaruhában ülnek a templom lépcsőjén. Telramund szemrehányásokat tesz feleségének, mert csak az ő izgatásaira emelte a vádat, mely most igazi falannak bizonyult. Ortrud gyávának nevezférjét. Ha ő férfi volna, tudná, bogy mi a teladata. De igy is asszonyi ármánynyal igyekezni fog elégtételt venni a rajtuk esett hántáson. Elza megjelenik az erkélyen, hogy izzó homlokát lehűtse. Ortrud panaszhangon szól hozzá, hogy ime ö miatta lett száműzve. Elza megsajnálja az álszenteskedö furiát és kéri legyen barátnője, állandó kisérője. Ortrud alázatos köszönettel fogadja ezt el és Elza el is jön érte, hogy barátsággal vezesse házába. Virradni kezd. A lovagok gyülekeznek. A hirdető kihirdeti Telramund száműzetését és Elza házasságát, mely után férje harczba vezeti a lovagokat. Elza fényes kísérettel a templomba vonul. Ortrud most elébe kerül s magának követeli a belépésnél az elsőbbséget. Elza hálátlansággal vádolja, de ő azzal vág vissza, hogy. Elza lovagjának kilétét homály födi, mely alatt bűnös varázslat lappang. A király jő Lohengrinnal s Elza hozzájuk fordul panaszával. Most Telramund is előlép és titkos varázslással vádolja a lovagot. A király megbízik] a lovagban. Ez alatt Telramund Elzához lopózott és súgva mondja neki, hogy éjjel közelében lesz és ha lovagjának csak egy ujját levághatja, kihirdeti annak kilétét. Lohengrin megtiltja Elzánas, hogy ezen átkos árulóval beszéljen. Megnyugvással indulnak a templomba. Harmadik felvonás. Elza szobája. Éjjel. A kar bevezeti a vőlegényt és a menyasszonyt. Szerelmi kettős. Elza boldog, de mégis nyugtalankodik. Szeretné tudni férje nevét és származását. Férje ijedten kiált reá, hogy ne merje a kérdést föltenni, mert akkor vége szakad boldogságuknak. Hiába! Elza nem képes kíváncsiságát elnyomni és magánkivüli izgatottságában akaratosan kívánja a hős nevét és hónát megtudni. Telramund ekkor berohan négy brabanti nemessel, de Lohengrin levágja az ármánykodót, a többiek térdre borulnak. Lohengrin megparancsolja, hogy a hullát vigyék a trón elé. Oda indul maga is, hogy a király előtt tisztázza magát és kéri Elzát, hogy ö is menjen oda és ott megtudja majd a titkát. Változás. Szin, mint az 1. felvonásban. Lohengrin elmondja a királynak, bogy Telramundot azért ölte meg, mert életére tört. Kilétéről pedig — az úgynevezett Grál elbeszélésben — igy számol be: A Monsalvat várhegyen egy templom áll, ebben egy drága csodáshatásu edény, melyet csak szentéletü ember őrizhet. A

z ég egy galambot küld el minden évben e hatalom felújítására, melynek neve Grál. Az ő lovagjai örök életűek s ha a földre szállnak is ott üdv kiséri lépteiket, de csak addig, mig a lovag ismeretlen marad. Ö is olyan lovag és boldogságot tudott volna árasztani — az atyjá Parsifal, a neve Lohengrin — de most mar késő. Miután kiléte után kutatlak, mennie kell. A hattyus csónak, mely idehozta, már jön is, hogy elvigye. Elmondja Elzának, hogy ha csupán egy évig élnek együtt, öcscse el lett varázsolva, visszatérhetett volna a Grál kegyelméből ; de talán igy is megjön még. Lohengrin a sajkára száll. Ortrud most elősiet s bevallja, hogy a hattyú nem más, mint Gottfried, Elza öcscse, a ki itt maradhatott volna, ha Elza kíváncsisága által férjét el nem üzi. Ortrud ezzel elárulja, hogy gonosz szándékkal uszította Elzát férje nógatására. Lohengrin térdre borul s a Grál meg is hallgatja imáját. Egy galamb jö és sajkáját az vezeti haza. A hattyú pedig alábukik, azután, mint Gottfried lép elö az egybegyűltek örömére ; egyenesen Elzához fut, a kit rajongó szeretettel ölel át. Lohengrin távolból bucsut int szerelmesének, mig az ájultan összerogy. Ortrud megsemmisülten, holtan terül el a földön. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A bor« szövege. Első felvonás. Baracs Imre, gazdaember, megfogadta a feleségének, hogy nem iszik sohasem bort, mert hirtelenkedő embert csinál belőle az ital. Mikor az öcscse, Matyi, hazakerül a börtönből, hová azért került, mert a tavalyi bucsun leütött egy legényt, a felesége kínálására a borhoz nyul. Imre, a ki nincs szokva az iváshoz, csakhamar leissza magát és mikor a felesége inti, hogy már elég lesz az •vésból, dühre gerjed és megveri az asszonyt. Az érzékeny asszony rögtön, éjnek idején, kis fiával, anyjával ós húgával, Rózival — a kit * Matyi fiu szeret — elhagyja az ura házát Másfdik felvonás. Baracs Imre öt hete van már ass; <ny nélkül. Búsul a felesége meg a kis fia i Vi, de a büszkesége nem engedi, hogy utá . menjen a másik faluba és megkövesse. Hiába járnak közbe a biró meg a falu népe, Imre konok nembánomsággal nézi, mint viteti el a felesége minden holmiját, bútorját a szomszéd faluba. A kaczkiás szomszédasszony, Eszter, a ki rávetette a szemét Imrére, átjön a szalmaözvegy férjhez és édesgeti őt magához, de mikor becsmérelni kezdi az eltávozott asszonyt Imre kikergetiőt a portájáról. II. felvonás. Juliska, Imre felesége, Mihály bátyánál tartózkodik a szomszéd faluban és ugyancsak keserves könnyeket hullat a férje után, a kit igazán szeret. Imre nem bir tovább magával, eljön a felesége háza tájékára, hogy találkozzék a gyerekével. Mihály bátya szóba áll vele, hivja is be a házba, de Imre vonakodik bemenni, mindaddig, a mig a kis fia valósággal be nem húzza az édes anyjához. A megbántott feleség pedig szó nélkül az ura elé teszi a boros palaczkot: »Igyék kend, a mig a kedv« tartja I« Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Pártoljuk a honi ipart é' k

é^

denat

t Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eozetes ugorkát, •ort jobb éi olcaóbb "mint a külföldi. Kapható minden fűszer és csemegekereskedésben. PUR&O Az »IfjuságunR« szövege. I. felvonás. Chartier úrhoz és nővéréhez, trovnvílle-i villájukba, néhány heti tartózkodásra érkezik régi jó barátja és iskolatársa: Lncien Brian t a feleségével: Helénnel és édes atyjával, az öreg Brianttal Besaneónból, a hol a két Briantnak vasgyára és butái vannak. Az ifjabbik Briant derék, dolgos ember, jó férj, de roppant gyönge lélek, a ki mindig és mindenkor atyja befolyása alatt áll. Az öreg Briant akarata a döntő és Briantné sokat is szenved ez apai zsarnokság miatt. Mialatt a Briantesalád Tronvilleban szórakozik, egy ifjú, bájos, 17 éves kis leány jelentkezik Chartier urnái, a kinek elmondja, hogy ö Lucien Briant törvénytelen leánya, egy régi, husz év előtti viszonyból származik. Édes anyja három évvel ezelőtt meghalt, egyedül áll a világban atyját sohasem látta és mivel sohasem akar neki terhére lenni és sohasem akar tőle semmit sem kérni, most eljött atyja régi barátjához, hogy töle kérjen tanácsot, vagy valamelyes protekcziót, ajánló levelet, hogy egy néki megfelelő állást nyerhessen. Chartrier jóságosan fogadja és kilátásba helyezi neki támogatását. A mikor a kis Lucieone — ez a leány neve — megtudja, hogy atyja éppen Trouvilleban van, nagyon kéri Chaitriert, hogy róla ne is tegyen említést atyja előtt. Chartrier ezt meg is igéri és a titokba csak nővérét avatja be. II. felvonás. Cbartrier nővére elárulja a titkot Briantnak. Az apa kétségbeesik a hir ballatára, fél a feleségétől, az atyjától és Chartrier utján évjáradékot ajánl fel Luciennek, azzal a feltétellel, hogy ezentúl egy távoli kis faluban kell élnie. De Lucienne ezt az ajánlatot — büszkeségből nem akarja egy idegen támogatását igénybe venni — visszautasítja és szivesebben vállalja ezt a társalkodónői állást, melyet Chartrier és nővére szereznek neki egy délamerikai ismerősüknél. III. felvonás. Chartrier nővére, a ki Lucienne dolgát és sorsát jobban és nemesebben kívánja elintézni, beavatja a titokba Briant nejét is. Helén, a kinek legnagyobb fájdalmára, nincs gyermeke, nemcsak meglepetéssel, de őszinte örömmel értesül a kis Lucienne létezéséről és minden áron meg akar vele ismerkedni. Chartrier ur nővére be is mulatja Luciennet Briantnénak és már az első találkozásnál annyira megszeretik egymást, hogy Helén elhatározza, hogy ferie törvénytelen leányát magához veszi és leányának fogadja. Ámde Briant — atyja befolyására — hallani sem akar „társadalmi" és „morális" okokból. Helén hajthatatlan és a mikor félje utolsó érvül kivágja : — Az a leány talán nom is az én leányom ! Akkor Helén határozottan jelenti ki: — ... de az bizonyos, hogy ezentúl az én leányom lesz. IV. félvonás. Az öreg Briant hallani sem akar Helén tervéről, bejelenti, hogy még aznap elutazik és ha fia nem akar végleg szakítani, ugy ő is vele jön nejével, de Lucienne nélkül, Helén ragaszkodik elhatározásához és egy találkozást inszczenál férje és leánya között. Briant visszaemlékezik múltjára, kezébe kerül régi fényképe és eszébe jut ifjúsága, mely íme Lucienne-el hozzá — a ki husz év óta kemény és sivár munkában töltötte napjait — visszatér : keblére öleli leányát és beleegyezik Helén tervébe. Az öreg Briant haraggal elutazik, Briant pedig elhatározza, hogy eladja gyárát, Párisba költözik, a hol nyugalomban és szeretetben fognak élni mindhárman : ő, felesége éa leánya. Ha Mawénybon, reumában ezemeeá, iw kieérletessen eemmifele sserrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösivény-szeszt mely esúst, köesvényt, reumát, hét, láb, hát í» derekfdjde hetek (e lábak gyengeségéi, ütée, erőltetés, rándulás, fiesameddebdl ssármasó fájdalmakat és daganatokat birtesabban gyógyít mint bármely máe külső vagy belső gydgysser. Hatása a legrövidebb idd alatt ésslelhetd, még a legregibb bajoknál is melyeknél mm fürdő, eem gydgyeser nem hossnált. Kopható a feltalálónál is egyedüli Meséidnél Dr. Flesoh Emil Migrn lortu güftnrtáriba, Győr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár: Tőrük Jőasef grőgyuertárában Budapest, Királyáé. 12 és .Opera" gydgytár, Andrássy-ut 80. I

11* deesiliteres üveg ára » korona. Husamoeabb hassnálatra való »családié üveg ára S korona, 3 kit, vagy í »Családié üveg rendelésnél bementve utánvéttel küldjük.