MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-18 / 106. szám

<s 1906. április 17 Budapesti színpadok. Bodapest, április 18. A Magyar Királyi Operaház e héten két jótékonyczélu előadást rendez, és pedig ma este az „Otthon" irók és hírlapírók köre javára Lohengrin-t adatja, vasárnap, e hónap 22-én pedig A czigánybáró kerül szinre, mely előadás tiszta jövedelme részben a Jókai-szoboralapnak adományoztatik. — Tánczegyveleg czimen pén­teken a Tosca előadása után uj balletet mutat­nak be, melynek zenéjét Szikla Adolf karmester állította össze, koreográfiáját pedig Guerra Miklós balletmester szerzette. Ebben mutatkozik be Nirschy Emilia tánczosnő. — Az Operaház előadásai most már rendszerint nyolczadfél órakor kezdődnek, kivéve egyes hosszabb ter­jedelmű dalmüveket, melyeknek előadását ezen­túl is 7 órakor kezdik. — A jövő héten lesz [a bemutatója Ernanno Wolff-Fenari: A kíváncsi nők czimü zenés vígjátékának. • A Nemzeti Szinház-ban holnap, csütör­tökön mérsékelt helyárak mellett Rákosi Jenő Endre és Johanna czimü történeti színmüve kerül szinre, a kél vezető szerepben P. Márkus Emiliával és Beregi-vei. Péntekre Wilde Oszkár uj színmüve: A jelentéktelen asszony van kitűzve, a melynek fő női szerepét ezúttal is Jászai Mari fogja játszani. Szombaton uj vígjátékot mutatnak be: Zangwill Izrael Mary Ann czimü darabját. Az érdekes angol újdonság szin­lapja ez: Mary Ann. Vígjáték 4 felvonásban Irta: Zangwill Izrael. Fordí­totta : dr. Mihály József. Személyek: Lancelot, zeneszerző ... Péter Brahmsohn Samuel Smedge Blaydes Tottenham ... Mrs Leadbetter Rosie, leánya Kitty Golly Lady Chelmer ... ... Foxwell grófné Fitigeorge Lady Glynn Lady Gladis ... ... ... Rowenna Mary Ann Dezső Rózsahegyi Gál Gabányi A. Gabányi J. Náday B. Jászai M. Delli E. T. Vízvári M. Keczeri I. Helvey L. Szacsvayné Meszlényi A. Nagy I. Paulay E. Váradi A. D. Ligeti J. Az újdonság második előadása vasárnap, harmadik előadása pedig kedden lesz. A jövő hétfőn Macbeth kerül előadásra. • A Vigszinház-ban holnap, csütörtökön lesz a Hol a boldogság ? czimü bohózat bemutatója. Francis de Croisset uj darabja, a melynek Le Bonheur, Mesdames . . . volt az eredeti czime, a párisi Variétés-szinház-ban már százötvennél több előadást ért. Teljesen modern bohózat, a merészen kigondolt vidám cselekmény azonban, mint a franczia proverbekben szokás, tanulság­gal is felel arra a kérdésre, hogy: „Hol a bol­dogság?" Az újdonságnak ez a szinlapja: Hol a boldogság? Bohózat 3 felvonásban. Irta: Francis de Croisset Fordította: Molnár Ferencz. Személyek: Cartier Georges, szobrász... Paulette, a felesége... ... Arromanche marquis ... ... Fernande, a felesége Dikarné asszony Marchand René Ferieux ... Marthe... Derbault... Teréz Jean Hegedűs Varsányi Szerémy Gazsi M. Haraszthy H Tanay Fenyvesi Fábián K. Bárdi Varga A. Kassay A Magyat Szinház-ban pénteken este kerül bemutatóra a Gyöngyélet czimü franczia énekes bohózat. A telivér franczia katona-bohóságot több rendkívül hatásosnak ígérkező énekszám élénkíti. E számok: Kállay Jolán két dala és Boross Endrével való kettőse a narancsvirágról egy sanzón és egy katonakupié, a melyet Ráthonyi Akos és a kantinosnérói szóló románcz a melyet Boross Endre énekel. A zenét Békéssy Ferencz karnagy állította össze és tanította be a szereplőknek. Csütörtökön a Lotti ezredesei kerül szinre. Vasárnap A koldusgróf lesz ismét a délutáni előadás. A pénteki újdonságnak ez a szinlapja: Gyöngyélet. Énekes vígjáték 3 felvonásban. írták: Sylvane és Mouézy-Ron. Fordította : Molnár Ferencz Személyek: Brochard, ezredes Jean Bonrache Joseph Mouillard Daumel — — Muflot Trimballe Georgette D'Ombellesné ... Solange Lili Flechoisné Boross Ráthonyi Megyeri Boross Kővári B. Szabó lványi Giréth Kállay J. Örley FI. Tallián A. Szentgyörgyi M. Tóth St. A Királyszinház áprilisát most már kétség­telenül teljesen betölti a Don Cézár, a melynek eddigi előadásai a java téli szezónnal vetekedő rendkívüli érdeklődés mellett, zsúfolt házak előtt folytak le. A legnagyobb sikerek meleg és lelkes hangulatát kelti a Don Cézár másod­virágzása. A czimszerepet játszó Fedák Sárit, Környei és Kazal Biri nagyhatású kettőseit, valamint a Sziklai és Németh ellenállhatatlan mókáit folytonos taps kiséri, a melyből a többi főszereplő: Szentgyötgyi Lenke, Körmendy, Hor­váth, Csiszér, Erdei Berta is bőven kiveszi részét. A Don Cézár minden este Fedák Sárival és ebben a szereposztásban kerül szinre, s csak a két délutáni előadást engedi át más darab­nak: vasárnap délután a Helyreasszony-nak, a mikor mérsékelt helyárakkal Blaha Lujza asz­szony játszik és holnap, csütörtökön délután, a mikor a karszemélyzet javára a János vitéz kerül szinre. János vitézt Fedák Sári, a mos­tohát Rákosi Szidi, Iluskát Petráss Sári, a királyleányt Kazal Biri, a csőszt Sziklai, Bagót Környei, a franczia királyt Vágó, a két gazdát Németh és Körmendy játssza. A jutalomjátékra a rendes esti helyárak érvényesek. A Népszinház-ban A mádi zsidó, Guthi Soma tegnap jubilált zenés életképe iránt egyre fokozottabb mértékben megnyilvánuló érdeklő­dés igazolja, hogy a szinház kitűnő repertoár­darabot nyert A mádi zsidó-val, mely továbbra is uralkodni fog a szinház műsorán az esti előadásokon. A héten csütörtökön egészen mérsékelt áru ifjúsági előadás gyanánt A piros bugyelláris kerül szinre, mig szombaton az énekkar javára rendes esti helyárakkal tartandó előadáson Fedák Sári vendégfelléptével a Bob herczeg kerül szinre. Vasárnap délután Konti Józsefnek egyik legnépszerűbb operettje: A suhancz kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, április 18 I. „Hol a boldogság?" — A „Vígszínház" csütörtöki újdonsága. — — C'est dans le menage que reside le bonheur, mesdames! Ezzel felel Francis de Croisset arra a kér­désre, a melyet darabjának czime intéz. „A boldogság a házi tűzhelynél lakozik, hölgyeim !" Ugy hangzik ez, mint valami régi prover­benek csattanója, a darab végére biggyesztett tanulság: „Ne fogadj fel soha semmit!" „Az ajtó zárva vagy tárva legyen!" És egyéb ilyen szép oktatások, a miket előző cselekményekből vontak le a szerzők következtetésekül. Igen ám, de teljesen modern keretben kapjuk ezt a tanulságot, csupa derű, csupa mulatság élvezetének keretében. Az Aranyhíd szerzője ugyancsak érti a mesterségét és édes bűnök elénk rajzolásával figyelmeztet a még édesebb erkölcs becsére. Cartier Georges, a ki tiz évig él boldog házasságban a szég Paulette asszonynyal, csak azért kezd félrekacsintani, hogy mutassa, milyen méltó fia ő is ennek a gonosz kornak. Végül pedig visszatér az 6 szép, kis feleségéhez, a ki nem tesz szemrehányást, rftm is veszi tudo­másul, hogy hol járt az uracskája, de a közön­ség abban a tudatban távozik a színházból, hogy a házaspár boldogsága szilárdabb lesz, mint valaha és az a sok kigyó, a mely a házi­tüzhely paradicsomában sziszeg, többé szét nem választja a gyöngéd hitveseket. Persze a nagy erkölcsösség mellett tömérdek a pajkosság, sok a vétkezés és vetkezés is a Vígszínház uj darabjában. Különben el sem hinnék, hogy franczia és bizony nem is volna elég mulatságos. Pedig ha kisüt az áprilisi nap, elkel egy kis erősehb koszt és jól esik szívből kaczagni az emberi fonákságon, a miket a szajnamenti Babylon termeszt bőviben. Az agancsos férj uj válfajai, a kikapós menyecske szeretetreméltó példányai, a szerelmes természetű és egyébként csipős nyelvű anyós el nem pusztítható alakja és meg­annyi mulatságos figura növeli a ritka elmés­ségü cselekmény biztos hatását. A kik csak valamit is tudnak a Hol a boldogság? titkaiból, azt is tudják, hogy a Vígszínház csütörtöki bemutatója a szezón egyik legvidámabb és legsikeresebb estéje lesz. Togo. II. „Gyöngyélet." — A Magyar Szinház pénteki újdonsága. — A Magyar Szinház színpadát péntektől fogva egy egész sereg délczeg franczia katona­uniformis és sok elegáns női toilette fogja szinessé lenni. Ez pedig annyit jelent, hogy a legközelebbi újdonság katona- darab, még pedig franczia és a legjavából való. Hogy ezenfelül egy kissé pikáns is, természetesen mindig az izlés és a finom szellem határain belül, felesleges mon­dani. Az újdonság czime: Gyöngyélet, mert gyöngyélet a katonáé s szép dámák, vig leánykák adják a gyöngyét a hadfi élete folyásával. A Magyar Szinház maga is gyöngyéletet vár a pompás bohózattól, a mely előreláthatólag nálunk is akkora diadalt arat, mint Párisban, a hol április 6-ikán már hatszázadszor játszották a Theatre Dejazet- ben, a mi azt jelenti, hogy a Tire au flanc-t, — a melyet Molnár Ferencz Gyöngyéletre magyarosított — immár egyfoly­tában második esztendeje játsszák. * Tire au flanc, — nálunk tréfásan igy ejtik: tiroflancz, — olyan buksi ujonczféle, a kit a mi kaszárnya-stílusunk bundásnak szokott tisztelni. Ez a franczia bundás egy szenzitív, fel­lengzős uracska, a ki csak ideális szerelmet ismer és a hangos szóra összerezzen. Persze, katonáéknál ő is megváltozik, megszereti a nőket és ugy tud káromkodni, mint a legdur­vább őrmester. Ezt a pompás szerepet Ráthonyi Ákos játssza. A sok díszmagyar uniformisos, csizmás szerep után most még csipkés alsónadrágot is kell hordania! A mi pedig a közönség szeme­láttára, nyilvánosan is ki fog derülni róla. A szinház két nagyratartott primadonna­jelöltje : Tallián Anna és Szentgyörgyi Márta is játszanak az újdonságban. Az olvasó-próbán ugyancsak irultak-pirul­tak; de aztán megmagyarázták egymásnak a helyzeteket, kikunczogták magukat, a mikor a többiek nem néztek oda és kijelentették, hogy ők nem értenek semmit. A szerepeiket azonban jól játsszák, kedve­sen, okosan és a hogy kell, roppantul erénye­sen. A sikerből bizonnyára nekik is jut majd rész. F. Egy szubrett vallomásaiból: — Bennünket színésznőket sohasem lehet meg­lepni egy szerelmi vallomással, — mindig el vagyunk rá készülve 1

Next

/
Thumbnails
Contents