MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-17 / 105. szám

1906. április 17 munkával, sohse jártam én Amerikában . . . Azért hát megkérem szépen: ne űzzön csúfot belőlem. Változtassa meg a darabját. — De hiszen az én mádi zsidóm csak a kivándorlást jelképezi. Egész morált hirdet „minden kivándorló oda jut, a hová a mádi zsidó." Büszke lehet rá, hogy maga hirdeti. — Mboh! Először: én nem akarok büsz­kélkedni ; másodszor: hazugságot hirdetnék, mert a kivándorlók legnagyobb része boldogul. Még egyszer kérem: hagyjon ki engem abból a komédiából. — Egy föltétel alatt! ... Ezt a poharat színültig megtöltöm a maga ajándék-borával. Igya ki az utolsó cseppig. — Hm! Nem lesz sok ? — Nem. — És megígéri . . . — Itt a kezem! A mig százat olvas, A mádi zsidó lekerül a műsorról. A mádi zsidó fölkapja a poharat, a fanyar képpel, mint a kinek békát kell lenyelnie, leküldi garatján az eczetet. — Most hát nyugodt lehetek? . . . — Egészen nyugodt. A mádi zsidó száz előadás után lekerül a műsorról . . . — Száz előadás után? . . . Akkor hát minek ittam meg az eczetet ? . . . Tessék! . . . Ott vagyok, a hol — vagyok! Vidéki színpadok. Budapest, április 17. Andorfi Péter pozsonyi színigazgató tár­sulata husvétvasárnapján kezdte meg a fiumei Fenice-szinkör-btn másfélhónapra terjedő műkö­dését. A társulat már vasárnap délután is ját­szott, de az ünnepi megnyitó előadás este volt A lőcsei fehérasszony czimü énekes történeti szinmü bemutatásával. A Színművészeti Akadémiá-nak ebben a tanévben végzett növendékei közül tizenketten kaptak már szerződést. Huzella Irént szerződ­tették a Vigszinház-hoz, Zöldi Vilmát a Nép­szinház-hoz, Radványi Istvánt ügyelőnek a Nemzeti Szinház-hoz, Aczél Ilonát és Ivanovics Gábort Kolozsvár-ra, Bolgár Olgát és Rosos Gizellát Temesvár-ra, Földes Dezsőt és Rocsák Gizellát Pozsony-ba, Kertész Mihályt Pécs-re, Turóczy Gyulát és Harsányi Margitot Arad-ra. * A kecskeméti szinház igazgatója: Bihari Ákos társulatával most két hétig Szentesen játszik, a honnan hat heti szezónra a zentai színházba vonul be. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a őa/űssa-féle valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és min­den pyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. B.dapest, április 17. A párisi Gymnase-szinház-ban most került bemutatóra Romain Coolus Enfant chérie czimü négyfelvonásos uj darabja. Az újdonságban nagyon merész problémát feszeget a szerző, a melynek megoldásához hiányzik az ereje. Ezért a darab nem is aratott sikert. * A bécsi Józsefvárosi szinház a mult héten mu­tatta be Maurice Donnay A herczeg neveltetése czimü vígjátékát igen nagy sikerrel. Az anya­királyné szerepében egy brüsszeli franczia színésznő: Constance Linden aratott sikert, a ki állítólag ezúttal először vett részt németnyelvű előadásban. Donnay kívánságára ebben a szerep­ben Párisban is fel fog lépni, a hol persze a szerepet franczia nyelven fogja játszani. • A londoni Covent Garden-szinház érdekes újdonságokat fog bemutatni az idei tavaszi opera-szezonjában. Először kerül előadásra A bolygó hollandi, Glück Armadá-\a, Peter Cor­nelius A bagdadi borbély czimü operája, Csaj­kovszky Onegin-\e és a mi bennünket különö­sen érdekel: Poldini Ede A csavargó és a királyleány czimü kis dalmüve. * Csehov-nak egy eddig ismeretlen drámája, a Wanja bácsi czimü négyfelvonásos szinmü kedden került először szinre a bécsi Intimes Theater-btn. Az érdekes cselekvény, a lélektani finomsággal megrajzolt alakok, a gondos elő­adás egyaránt tetszést keltett. * Leoncavallo, mint az olasz lapok jelentik, uj dalművet fejezett be, melynek Camicia rossa („A vörös ing") a czime. A szöveg a garibal­disták és osztrákok harczát tárgyalja. * Monte- Carlo -ban Rubinstein Dómon-jának az előadása volt az idény legkimagaslóbb mű­vészi eseménye. Első franczianyelvü előadása volt ez a műnek, a mely mély hatást keltett a bemutató közönségére. Tamara szerepében szen­zácziós sikere volt Arnoldson Siegfriednek. • Merlin czim alatt uj operát irt Dtaeseke Felix német zenezerző, az ismert szimfonikus. Goldmark és Rüfer Fülöp után immár a har­madik a sorban Draeseke, a ki Merlin legen­dáját operává dolgozta fel. Pailleron életéből. Budapest, április 17. Pailleron-nak, az A hol unatkoznak kiváló szerzőjének legközelebb szobrot emelnek a Parc Monceauban. A szobrot Bernstamm készíti. A szobor főalakját Jeanne Samary után mintázták, a ki a Pailleron-darabok női főszerepeit utol­érhetetlen nagy művészettel alakította. Pailleron azonban a darabjában szerepelt nem minden művésznővel volt olyan kedves és előzékeny viszonyban, mint Jeanne Samaryval. Pailleron minden színésztől egyformán sokat követelt, de érdeklődést és vonzalmat is tudott kelteni az egyes szerepek iránt és ez is nagyban hozzá­járult azokhoz az óriási sikerekhez, a miket Pailleron darabjaival aratott. Egyik premiérje estéjén észrevette, hogy az egyik színésznő nagy lámpalázzal küzd. Bátorítja, biztatja, mig a fia­tal művésznő végre megszólal: •— Nos jó, kimegyek a színpadra, a hogy az emberek a vizbe ugornak. — Előre, dobja magát a vizbe, — szólt Pailleron és színpadra lökte A színésznő érdekes, temperamentumos színpadra lépte rendkívül tetszett a közönségnek és Pailleron, a színfalak mögött, megelégedett mosolylyal igy szólt környezetéhez: — Nos, mondják, uraim, nem kitűnően alakit ? Pailleron a gondolatait vagy akár egész jeleneteket is akármilyen papírdarabra irta, a a mi a kezeügyébe esett. Színházban, az aka­démiai üléseken, kocsiban vagy sétái alkalmával akárhányszor megtörtént, hogy egy darab papi­rost vett elő és mindenről megfeledkezve buz­gón jegyezgetett. Levéiboritékokra, számlákra, újságokra vagy a kis fia irkáiba is akárhány­szor feljegyezte gondolatait. A nyarat mindig apósának savoyai birtokán töltötte. Egy kis kerti házat dolgozószobájának rendezett be és ott élt magányosan hónapokon keresztül. Pail­leronnak, a párisi szalónok kedvelt elegáns és gazdag tagjának ugyanis vagy ötszáz jó barátja volt, a kik látogatásaikkal minduntalan megza­varták munkájában. A látogatásokat elkerülendő, egy kis padlásszobát bérelt Páris egyik félreeső utczájában és ott irta darabjait. Barátai pedig azalati látogatásra mentek kényelmes otthonába, leültek, dohányoztak, csevegtek és vártak... És mialatt várakoztak, Pailleron nyugodtan dolgo­3 zott. Mikor egy-egy uj darabja szinre került, barátai csodálkozva kérdezték: — De honnan telik az idődből, hogy ezeket a darabokat megírod? Hiszen sohasem vagy odahaza, — Ne add tovább, — válaszolt Pailleron — mással iratom darabjaimat. Pailleron, a ki darabjaival anynyira meg­nyerte a közönség kegyét, fiatal korában egy csúnya bukást is megért. Ügyvédi irodában irnokoskodott, mikor egy nagy ötfelvonásos drámáját, mely Ines, vagy a szénserpenyő büszke czimet viselte, előadták. darab csúfosan meg­bukott és Pailleron-nak emlékül csak néhány könyvpéldánya maradt, a melyek közül egyet annakidején Victor Hugó-nak is elküldött. = Fővárosi Orfeum. A csodálatos bátorságú Henricksen tigris-szeliditő, a ki bámulatos mutatványait — a mire eadig még soha példa nem volt — csupán balkeze használatával végzi, három napi betegsége után ismét fellép. Minthogy ez a szenzácziós tigris­s ám csupán e hó 22-ig látható, mert Henricksen innen egyenesen Amerikába utazik, a ki eddig még nem lát a, minélelőbb váltsa meg a jegyét és pedig a nappali' pénztárnál, mert esténként igen nagy a tolongás. Az uj áprilisi műsor egyébként minden este zsúfolt házat vonz. = A Natchiiz-féle nyilvános felsőbb leányiskolát (Budapest, Andrássy-ut 33.) és Internátust (Andrássy-uti villasor 127/c.) t. olvasó közönség ink figyelmébe ajánljuk. = Színeszeink és művészeink ruhaszöveteiket csemler /. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utczaj szerezik be = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest, VI., Nagymezö-utcza 28. sz. alatt van. = Én állandóan a Czettler-féle manumoilin kéz­finomitót használom, meri ez a legjobb I Kapható Töröknél. = Magyar Lyra, zeneműkiadó-vállalat. Ezen czim alatt uj zeneirodalmi vállalat indult meg a főváros­ban azzal a kulturális és nemzeti czéllal, hogy a magyar zeneszerzők ujabb, eredeti szerzeményeit olcsó, de mégis diszes kiálli ásban bocsássa a zenekedvelő közön­ség rendelkezésére A vállalat első kiadványa az „Iszo­gatok, dalolgatok" és „Rám sem nézett" czimü köz­kedvelt magyar népdalok szerzőjének: Papp Zoltánnak „Ugy bánik a legény" és „Hirbe hoztak" czimü uj szívhez szóló gyönyörű két magyar dalát tartalmazza és előrelátható, hogy ezeknek is rövid idő múlva az előbbiekhez mindenben méltó nagy sikerük lesz A füzet kiállítása is mindenben kiállja a versenyt a két­három koronás hangjegyfüzetekkel, mégis csak 24 fillér az ára. Kapható minden nagyobb könyv- és zenemű­kereskedésben, dohánytőzsdékben, valamint a kiadó­hivatalban (Jámbor S. hangjegymetsző intézetében. Buda­pest, V., Visegrádi-u. 3. sz.). Hirdetések. DP. RENNER VIZGYÓGYINTEZETE BUDAPEST, T1I„ Taleró-aUia 4. u. (Telefoa 666.) Ax intézet a legkényesebb igényeknek Megfelelően teljesen újjáalakítva, a aiedern víz- és elektmiM­gyógyaód hgujabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrotherapia, elektroraoe fén/ffirdfik saéneavas fürdők, forrd légfflrdők, vtbraeilós maeeag. stb, - Ki varratra prospektus. == fovárosi orfeum WALDMIN IMRE, imitt A VI., Ragynezé-atoza 11 Ma és minden nap : Jfenricl^sen 7 vad tigrise a legnagyobhszerii látványosság. Tannhauser-paródia és az áprilisi műsor többi attrakcziója. Az előadás kezdete 8 órakor. mmmmmmmmmm F ALAPÍTTATOTT lWObei a legjobb kivitelben, úgymint: arany, platina, alumínium és kautsukban; arany koronák; hídmunka, szájpadlas oaak és foosoro k nélkÜ 1' fogsoro k' ne m ' Ól iI10 f°g soro k átalakítása, plombirozás, ,foghúzás, érzéktelemtve. Vidékiek részére egész fogsor készítése 6 óra alatt. Biró M. Mátyás fogisi atl műterme VI., Nagymező-utea. 88 «>•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents