MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-16 / 104. szám

1906. ápnlts 16 M. KIR. OPERAHÁZ. KÉRIUK MINDENÜTT EZTALAPOTI NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Nemo« szövege. Előjáték. Egy magyar nemes fiával, a fc nagytehetségű zenész és énekes, török fogságba kerüL Itt hitet, nevet cserél (Jussuf bég) s kényszeríteni akarja fiát is, hogy renegát legyen, hogy igy a szultán udvarába léphessen. A szorongatott ifjú Zrínyi Ilonához menekül s ennek ajánló levelével Magyarországba szökik »issza, hogy felkeresse Rákóczi Ferenczet és szolgálatába állva, szolgálja hazáját. Első felvonás. Az ifjú hosszas bolyongás után Kistapolcsányba kerül, II. Rákóczy Ferencz udvarába. A fejedelem kinevezi udvari zenészének s mivel az ifjú meggyalázott ősi nevét eltagadja s azt mondja, hogy neve nincs, a fejedelem elnevezi »Nemo»-nak. Nemo meglátja a fejedelemasszony udvarhölgyét: Badinyi Klárát és szerelemre lobban iránta, de a szép leányt Desalleurs, franczia márki is szereti és elhatározza, hogy Nemo ellen intrikát sző. Jönnek a kuruczok és diadallal jelentik, hogy Győrvár alatt csatát nyertek. Második felvonás. Klára viszonozza Nemo szerelmét, Rákóczi és a fejedelemasszony is beleegyeznek az ifjú szerelmes pár házasságába. Ekkor Desalleurs egy hamisított levéllel kompromittálja Nemot és elhiteti a fejedelemmel, hogy Nemo is, mint atyja, hitetlen török lett és sok gazságot követett el. Rákóczi elűzi udvarából Nemot. Harmadik felvonás. Nemo szerzetes lesz. A szerencsétlen trencséni ütközet után Laczkó apród, a ki Klárát elkiséri a kolostor környékére, hirül hozza neki, hogy a fejedelem veszélyben van: vasas németek törtek rá. Nemo megmenti a fejedelmet, de védelmében halálos sebet ksp. Halálos ágyán ártatlansága kiderül s a fejedelem karjaiban hal meg. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. B9EEEBBE93EIEEI39E1E9 Ha kösxvénybcn, reumában szenved, ÍM kUérleteszen temmifele „errel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösxvény-szeszt mely cetut, köményt, reumát, kéi Iii, hit ée dertkfdjd, ktsek ü lábak gyengeségét, ütée, erőlteti,, ránduld,, ficzamoidlböl „ármaíó fájdalmakat ée daganatokat bittosabban gyógyít mint bármely mi, külső vagy belső gyógy,,

er. Batdaa a legrövidebb idö alatt én lelhető, még a legrégibb bajoknál is melyeknél ,em fürdő, ,em gyógy,zer nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli készítőnél DP

. Fleseta Emil Magyar Korom lyógyszartárában, Győr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár: lötök József gyógyszertárában Budapest, Kirily-u. 12 ét .Opera" gyógytár, Andrány-ut ig. I'|t decilitere, üveg ára i korona. Buiamoeabb használatra való ,családi, üveg ára 6 korona, 3 ki,, vagy i »Családi, üveg rendelőméi berm itve utánvéttel küldjük. LEGOLCSÓBB SZÉPSZEMLE IR

ODAL

MI MÜVfcSZETI - KÉPES HETILAP - - KIADÓHIVATAL: VII., ESTERHÁZY-UTCZA 15. Pártoljak i honi ipart * kéríf

lS

nd

e„

ft

tt Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ngorkát, mert jobb éa olcsóbb .mint a külföldi. Kaphatói minden fűszer és csemegekereskedésben. E VENDÉGLŐ HM g (a Nemzeti Szinház bérházában.) Esténkint Sovánka Nándor ós Tóni .Tam id a népszínházi versenyen I-sö dijjal lett kitüntetve hangversenyez. Magyar hölgyek! csak magjar iparczlkkakat vegyenek! Gyönyörű tulipán-kelmék (óbudai gyártmány) méterje 35 és 60 kr. Magyar honi női ruhakelmék (a zsolnai gyárból) méterje 120, 150, 290. Pamut-vásznak, elszakíthatatlan minőség (a rózsahegyi gyárból) vége 460, 525, 640, 690. Damast-áruk, konyhatörlők, damast törülközők (a késmárki gyárból) gyári árban. Férfi, női és gyermek-harisnyák, remek minőségben (a váczi és gyulai kötőgyárakból). Főraktár: áruházban „QQLYá Nagymező-utcza 12. P ü R G O »A dolovai nábob leánya* szövege. A darab két első felvonása Jób Sándor, a dolovai nábob kastélyában, a harmadik Tarján Gida lakásán történik. A kastélyban a Dolovára bevonult huszárok tisztikara tartózkodik, a hol egy fiatal özvegy asszonyka, Domaház'yné és Jób Vilma, a nábob leánya, szívesen látják őket. A tiszturak hevesen udvarolgatnak a hölgyeknek. Lóránt különösen Vilma körül legyeskedik, a kit Tarján Gida főhadnagy szeret Rövidesen s léhán intézik el, hogy ne legyenek vetélytársak. Kisorsolják egymás közt Vilmát egy földobott pénzdarabbal. Vilma azonban nagyon tartózkodóan viseli magát a főhadnagygyal szemben. A főhadnagy ugyanis vétett ellene: megszegte azt a bátorságot, a melyet még Budapesten kötött ismeretségük alkalmával fogadtak egymásnak. Domaházyné sem szívesen látja Vilma körül Tarjánt, a kit könnyelmű embernek tart s Merlin bárót szánta a dolovai nábob lányának férjéül. Ezt a házasságot Domaházyné annál inkább nyélbe szeretné ütni, mert a dolovai nábob csak a világ előtt gazdag ember: egész vagyona voltaképen ezé a Merlin báróé! Tarján Gida megtudván, hogy Vilma szegény, ismét cserben hagyta a. leányt, mire Vilma elkeseredésében a bárónak igéri a kezét Tarján ittas állapotban értesül erről s összeszólalkozik Szentirmay századossal, a ki a páibajbae súlyosan megsebesíti Tarjánt. A főhadnagy, a ki most már komolyan szereti Vilmát, súlyos sebével ir, kikeresi a leányt s kész letenni tisztirangját s feL-ségül venni őt. Vilma azonban ekkor büszkén visszautasítja. Tarján Gida összerogy; mikor a társaság Bilitzky hadnagy hívására lesiet * parkba, ott találják Vilmét az alélt Tarjánra borulva. Minthogy Vilma igy elárulta szerelmét, Merlin báró lemond róla. Tarján felépül sebéből, a két szerelmes most már megérti egymást, Merlin báró pedig Domaházynét veszi el. „A jászol" szövege. I. felvonás. Landry Eveline kicsinyli a maga józaneszü ós tiszteletreméltó urát. mert nincsen benne esztétikai érzék és nem ismeri a szép kultuszát. Ezt a rajongó természetét kihasználja egy fiatal párisi regényíró: Jaques Fouché, a bi annyira kiélesiti az ellentéteket az asszony és férje között, hogy a nő egy heves jelenet után otthagyja tűzhelyét, urát és egy éves gyermekét és követi az irót. A hüteten asszony elkiséri norvégiai utazására az irót. II. felvonás. Eveline elvált férjétől és miután a franczia törvény értelmében nem mehet nőül a csábitóhoz, együtt él immár négy év óta Jaques-al, mint az iró szeretője. Rémes környezetbe jut, a melynek tagjai félbenmaradt talentumok, színészek és irók, szóval egy léha, könnyelmű és erkölcstelen bohémtársaság. És ekkor kiábrándul a rettenetes léhaságból. Szenved és szenvedését még növeli, hogy a közben öt esztendőssé nőtt fiacskáját nem láthatja. A mikor a Jaques házában összegyűlt bohémkompánia egyik könnyüvérü hölgyecskéje léhán élezelődik a kis fia arczképe fölött, melyet a gyermek öreg, hü dadája juttatott hozzá, végleg elhatározza, hogy szakit kedvesével és visszatér a „jászolba", a családi tűzhelyhez. Vissza, minden áron. Á léha társaságot kiutasítja házából és mikor Jaques vendégei után siet, hogy őket kibékítse, Eveline távozik e helyről, melyet végkép megutált. III. felvonás. Evelineben oly nagy a gyermeke után való sóvárgás, hogy a karácsonyt megelőző éjjel volt hűséges cselédje segítségével, bemegy a fia hálószobájába, a ki nem ismeri az anyját, mert elhitették vele, hogy meghalt. A férj meglepi s a mikor Eveline távozni készül, Landry arra kéri, hogy maradjon itthon. Megbocsát neki a bűneiért és bevallja, hogy a mióta elváltak egymástól, soha más asszonyt nem szeretett. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27.