MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-15 / 103. szám

1906. április 9. 3 KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «Don Cézár» szövege. Első felvonás. A spanyol király, kalandokra vadászván, sz utczai sokadalomban szemet vet a szép Maritaia nevü énekesleányra. A minisz­terelnökét és a ti kárát bizza meg, hogy szerez­zék meg számára a szép leányt, majd maga is — álarcz alatt — esd kegyeiért. Miután Maritana erkölcsös leány és kijelenti, hogy csak hites férjét fogja boldogítani szerelmével, a miniszter­elnök elhatározza, hogy hirtelen férjet szerez Maritana számára, azt vele titokban és ugy, hogy a vőlegény arczát álarcz fedi, összeesketi és aztán az uj férj jogaiba a király lép. Kapóra jön Don Cézár, a könnyelmű, eladósodott spanyol gróf, a ki éppen most tér vissza Mad­ridba. Öt szemeli ki Mantana férjéül a miniszter­elnök. Don Cézár megismerkedik a királyné solymászcsapatával és megszereti vezetőjüket, Pueblot. Az ifjak — daczára annak, hogy az alkada csak az imént hirdette ki a „fekete hetet," a mikor tilos az éneklés, mulatság — szerenádot adnak az utczán és Don Cézár velük énekel. Ezért Pueblot elfogják, de Don Cézár magára veszi bűnét. A kapitánynyal összetűz, őt párbajban leszúrja és ez irt elfogják, börtönbe hurczolják, hogy felakasszák. Második felvonás. K miniszterelnök tervé­nek kedvez, hogy Don Cézár halálra van ítélve. Felkeresi a büszke grófot börtönében és tudtára adja, hogy abban az esetben, ha halála előtt hajlandó egy elfátyolozott nővel megesküdni a templomban, nem akasztják fel, hanem, mint lovaghoz illik: főbelövik. Don Cézár ebbe beleegyezik, megesküszik a lefá­tyolozott Maritanával, a ki szintén nem látja vőlegénye arczát. Pueblo azonban megmenti hü barátja életét. Alerta közkatona segítségé­vel kiszedi a katonák fegyvereiből a golyókat és Don Cézár, miután színleg agyonlőtték, barát­ruhában elmenekül. Harmadik felvonás. Don Cézár kastyélyá­ban a király most már élvezni akarja a csel eredményét, az »agyonlőtt« férj jogaiba akar lépni. Azonban Don Cézár megjelenik, Maritana megtudja a valót és a király kegyelmet ad Don Cézárnak, visszaadja javait és ö boldogan ölelheti keblére szerelmes Maritánáját. A >Gül-Baba« szövege Első felvonás. Gábor lantos diák, hűsegei kísérőjével: Mujko czigánynyal, kőié hágcsón át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára! hogy a szentéletü agg szép leányával: Leiláva, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titßoi régen imádja. Göl-Baba hires és szent rózta­tőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egy Tőrvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedves­kedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le. Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ali budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bűnükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allah­nak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák ki végeztetése előtt csak azt ai egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei, Zülfikár, a főeunucb, de maga Gül-Baba ú ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyö­rögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségüL A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldo­zatra is hajlandó, de a diák nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Most már nincs számára kegyelem. Elhurczolják • börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja meg Gül-Babának, hogy szereti Gábort ós a halálát nem éli tnl Gül-Baba ekkor — vérző szívvel — a legnagyobb áldozatra határozza el magát: saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem ked res néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolva jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöcz ben felkeresi szerelmesét, hogy kiszabadítsa Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megsza­badul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének el pusztulását Allah ujj mutatásának hiszi és ke gyeimet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áld? sát adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsa: ért vérző szive csak akkor nyugszik meg, t mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jöven dőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett Erzsébet-körut 27. népszínház. »A mádi zsidó« szövege. Első felvonás. Suhajda Gábor, a paraszt földesúr Imre fia, Sóvágó Gergely menyasszo nyát, Évikét üldözi szerelmével és ráveszi, hogy fogadjon el tőle ajándékba egy gyémán tos gyürüt. Éviké elfogadja az ajándékot, de vőlegénye meglátva ujján a gyürüt, féltékeny­ségében "megveri a leányt. Evike vőlegényéi Imrétől féltve, nem meri megmondani az iga zat ós a mikor Gergő újra a menyasszonyának támad, Imre védőleg a leány elé áll s kijelenti hogy ő adta a gyürüt, majd előrántja revolve­rét és megöléssel fenyegeti Gergőt, ha feléje közeledik. Imre rá akarja venni Évikét, hogt menjen vele Amerikába. Ki kell vándorolnia különben váltóhamisítás miatt börtönbe kerül. Éviké haraggal dobja vissza Imrének a gyürüt és elfordul tőle. Közben az aratómunkásokai egy kivándorlási ügynök csalogatja Amerikába A mádi zsidó, Éviké nevelőapja ráczáfol b bujtogató ügynökre, de hasztalan figyelmez teti a munkásokat. Gergő, a kivándorlási ügy­nöknek kijelenti, hogy ő is Amerikába megy és aláírja a kontraktust. Éviké kétségbeesetten kérleli, hogy maradjon, de vőlegénye elkesere­detten távozik. A mádi zsidó vigasztalni igyek szik fogadott leányát, a ki a vőlegénye után szintén elmegy Amerikába. Második felvonás. Hoboken amerikai kikötö városnak egy tingli-tanglija. Egy new-yorki gazdag bankár megszerette Évikét és színész nőt nevelt belőle, de ö hü maradt vőlegényé­hez és azon van, hogy ráakadjon. Vőlegényéről azt hallotta, hogy éjszakánkint a Variety­Schowba jár, ezért jött el. Bankárjával és fogadott mamájával a szeparéba vonul vissza. Gerő meglepődve látja menyasszonyát a bankár társaságában. Éviké kirohan, Gergőhöz köze­ledik, de az eltaszítja magától, mert azt hiszi, hogy menyasszonya rossz útra tért. A mádi zsidó szintén Amerikába jött, hogy haza vigye a Suhajda fiút, a kinek váltóügyét ő rendezte Évikét meglátva, boldogan magához öleli ós örömében elhatározza, hogy a nyomorba jutott magyarokat is haza viszi az édes hazába Hálálkodnak valamennyien, hogy a sok kín­szenvedés után visssatérhetnek hazájukba, csak Éviké búslakodik és fut az ő Gergője után Harmadik felvonás. A mádi zsidó vissza­hozta Évikét, Suhajda Imrét és a bolond fővel kivándorolt munkásokat Amerikából. Imre jó útra tért, visszaparasztosodik és a többi mun­kással ő is szorgalmasan dolgozik. Közben Gergő is hazaérkezik a falujába. Meggyőződik menyasszonya hűségéről, boldogan keblére öleli; a megtért Suhajda-fiu pedig kijelenti, hogy a munkában keres vigasztalást. E HM VENDÉGLŐ (a Nemzeti Szinház bérházában.) Esténkint iSovánka Nándor és Tóni MT. 1.. ki a népszínházi versenyen I-sö díjjal lett kitüntetve bangvefaenyez. »A sárga csikó« szövege. Első felvonás. Bakaj András leányénak, Erzsinek, ma van a lakodalma ; a vőlegény már el is jött, de a menyasszony Tiszántúlra ment át vásárolni egyet-mást. ö is megérkezik éa elmondja a szerencsétlenséget, a mi vele történt, hogy a csónakja felfordult és az öreg csikós mentette ki a habokból. Már a lakodalomra akarnak indulni, mikor betoppan Gelecséri pusztabiró a fiával és megtudja, hogy Erzsit Csorba Laczi veszi el, a kinek apja még most Váczott ül, mert megölte a sárréti tiszttartót Laczi azt hiszi, hogy apja már rég meghalt és most is azt mondja anyja, midőn két koldus betoppan és hírül hozzák, hogy Csorba Márton, s Laczi apja, hazajött Váczról. Második felvonás. Laczi hazarohan és otthon találja apját, ki váltig bizonyítja ártat­lanságát. Bakaj András Erzsikével is eljön és Erzsi Csorba Mártonban felismeri megmentőjét. Gelecséri egy eltévedt sárga csikót keres és est meg is találja Csorba Márton portáján. Lacai a lólopást magára vállalja, csakhogy apját meg­mentse. Harmadik felvonás. Laczi, a pusztabiró üldözése elől a betyárokhoz szegődött és a Hólyagosban tivornyázik. Idejön keresői Csorba Márton a fiát, de nem találja s mig itt reá várakozik, a csárdástól megtudja, hogy aa ismerte s sárréti tiszttartó gyükosát, Pityke Barxfit. Most is csak annyit tud róla, hogy Tüskésen lakik s a koldusok még máig is a hallgatásért kommencziót kapnak. Erzsi is sijön ide és szép szerével megszabadítja a betyároktól a kedvesét. A koldusok is betérnek és az öreg Csorba el­csípi az egyiket és elvezetteti magát Pityke Bandihoz. Változás. Csorba Márton Pityke Bandiban felismeri Bakaj Andrást. Ki akarja a világnak kiáltani annak bűnösségét, de gyermeke boldog­ságáért mindent elhallgat. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf-előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. A legjobb, a mi széptégszarekbül eddig forgalomba került, az Eau de beauté, Mystére de femmes orientales. Minden hölgy már egyszeri használat után annyira el lesz tőle ragadtatva, hogy soha más szert nem fog hasz­nálni. Puder, valamint pirosító fölöslegessé válik ennél. Egy üveg ára használati u'asi­tással 2 kor. Hat üveg 10 ko­ronába kerül. — Főraktár: illatszergyár Budapest, VI , Klrály-u. 92. DP. RENNEB VIZGYÓGYINTEZETE BUDAPEST, YIL, Valeró-nteza 4. az. (Telcfos 555.) Az intézet a legkényesebb igényeknek MegfeJelőer teljesen újjáalakítva, a siedern viz- és elektre«»»­ayógyuód legújabb készülékeivel lett felszerelve. Tökéletes hydrothorapla, eleztromoo fénrfttrdök ezéneavae fürdők, forró tégfOrdök, vibraeslóa maaeagr stb. Kívánatra prospektus. QSAN a iHitbk réd&sxar aaáj w k, ti Oaaa-aifvfe l kor 70 f. O—n í.p»r — «Ur. TAIMNE^^*'--­kam». a logkipróbáltabb szepitóoz.r * k. Canr bbti _ , ' , tt.isamin-sz.ppan W i. nitav Rn7C9TQ 0 fél. Napraforgó vi rag-Olaj nUt JfllOJP pan 70 flfl.r cm 1 korona. Czerny J. Antal Bocsban. XVUL, Carl Laéwrá-Straiaa 8 mieden aatfobb gyófTSsartírtHua, drofartáboa, illatszertárban, stb. Árjegyzék mgyra.

Next

/
Thumbnails
Contents