MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-08 / 67. szám

7 VIGSZQNHÁZ. „Sherlock Holmes kalandjai" szövege I. felvonás. A Patterson penzió kedvencze. Tjällstorp Malchus báró feleségét, a bájos Tbyrát ismerik e néven. A Patterson penzió minden lakója szereti és becsüli a finomlelkületü bárónét. Mindenki vele érez, a m kor egyszer csak arra ébrednek, hogy betörők jártak a háznál és ellopták azt a gyönyörű ékszert, a melyet a báró Pattersonné asszonyra bizott. A nagy kasszából vitte el a betörő, a ki felhasználta azt az alkalmat, a mikor a társalgóban hangversenyt rendeztek és mindenki zajosan mulatott. Még a báróné is résztvett a mulatságban, bár a férje gyengélkedett és szobájában maradt. Megjelenik Brown rendörbiztos és megindítja a vizsgálatot. Egy másik károsult is van, Mynher van Elten. Eleinte azt hitték, hogy csak értéktelen csecsebecséket bizott Pattersonné kasszájára, de aztán kitűnik, hogy rendkívül értékes rubinok voltak a csomagjában. Brown puhatolódzik, de e közben Elten már telefonál Sherlock Holmesért, a híres detektivért. A báróék kelletlenül fogadják ezt a körülményt. Van rá okuk, mert Holmes a következő izgalmas és érdekfeszítő jelenetekben kisüti, hogy a báróék ékszere hamis és maga a báró lopta el, még pedig az Elten csomagjával együtt. A báró ur nem más, mint a szép Adolf, egy hirhedett betörő, a Patterson penzió kedvencze pedig méltó czinkostársa. Brown persze szörnyen felsül. II. félvonás. A vészharang. Brown lesben áll, hogy elcsípje a sánta verebet és a vöröst, két nagy gazembert, a kiktől megtudta, hogy Primrose magánzó házába be akarnak törni. A zsiványok meg is jelennek, de a mikor Brown lefülelné a Vöröst, kitütik, hogy az nem más, mint — Sherlock Holmes. A detektív király csak meg akarta tréfálni Brownt, a maga álruhájában, de egyébként ö is lesi a betörőket. Nem lehet megérteni, hogy mit akarnak az elhagyatott, szegényes házban a gazemberek. Bizonyos, hogy nem kincsekért jönnek. A ficzkók hurokra kerülnek és ekkor bevallják, hogy maguk sem tudják, miért kellett utat nyitniok a|házba, de egy ismeretlen ember dús jutalom fejében kivánta ezt tőlük. Holmes aztán kideríti, hogy a házban a gazda tudtán kivül borzalmas merényletet terveznek a koronázási menet elleD. A ház szomszédságában lévő templomból földalatti ut vezet oda, a hol a menetnek el kell haladnia és a merénylők a földalatti uton akarnak áldozataikhoz férkőzni. Dinamitaknát helyeztek volna el az úttest alatt. De még nem tudtak áthatolni j a szomszédházba. Hiszen csak titokban dolgozhattak és nem volt elég erős szerszámuk. Most lőporral akarnak utat nyitni. Sherlock Holmes leleplezi a bandát. Nagy veszedelembe kerül, mert a merénylők ellene fordulnak. Holmes és a házigazda, Primrose, a legnagyobb veszélyben vannak. Csak meghúzhatnák a szomszéd templom tornyának harangját, a melynek kőtele ott lóg a falon tul; csakhogy nem lehet hozzáférni. Holmes a végveszélyben felrobbantja a lőport, a falban nyílás támad, hozzáférnek a harangkötélhez és a harangszóra megérkeznek a megmentők. III. felvonás. Életre—halálra. De Laroche Vigier Hortense bárónő Sherlock Holmesnél keres menedéket. Sherlock Holmes kalandjainak hire, az ezekről irt regények szörnyen felizgatták a bárónőt és sehol sincs nyugta. A lakásába betörtek és most már nem mer ott sem maradni. Holmes megnyugtatja a bárónőt, még pedig oly fényes sikerrel, hogy most már a kis bárónő akarná megvédeni Holmest mindenkivel szemben, a ki tőle el akarná venni. Holmes is a házasság jármába kerül. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. ; Erzáébet-körut 27. NÉPSZÍNHÁZ. Ü CJ C| O| O| O| O O|O | O| O| O| O|O ;nae »A peleskei nótárius« szövege. Zajtai uram, a peleskei nótárius ellen bosszút forral Tóti Dorka a boszorkány és Pestre csalja, hogy ott végezzen vele. Zajtai útjában Pest felé megpihen a hortobágyi csárdában, hol haramiák közé kerül és velük mulat. Jő azonban Tóti Dorka és a haramiákkal elhiteti, hogy a nótárius komisszárius Debreczenből, a ki a vármegye kezére akarja játszani a szegénylegényeket. Már-már halálra Ítélik Zajtait, mikor egy csendbiztos megmenti a nótáriust, ki tovább folytatja útját Pest felé. Útjában a tiszafüredi biró házába is betér a nótárius. Itt is Tóti Dorka fogadja, mint gazdasszony. A vén boszorka vasas németeket hoz a házba, a kik nagyon megkínozzák a szegény nótáriust, mig végre megszabadul a körmeik közül. Pestre érkezvén Zajtai uram, a Nemzeti Szinház előtt találkozik Baczur Gazsival, a ki a nótáriust a szinházba viszi, hol éppen az Othellot adják. Zajtai itt felrohan a szinpadra, hogy megmentse Desdemonát Othello kezei közül. A szinházból Baczur Gazsi elviszi a nótáriust vacsorálni, a hol a nótárius találkozik jurátus fiával, Sándorral, a ki megszökik menyasszonyához, Fánnihoz. Ezalatt Hopfen serfőző pinczéjében rejtőzik Tóti Dorka, a kit miután három bosszuterve közül egy sem sikerült, a sötétség királynője, a Szent-Gellért-hegyre viteti szellemeivel. Az utolsó szakaszban egy kávéházban az öreg Hopfen serfőzőt tréfálják meg és ráijesztenek, hogy egyezzék bele Fánni leányának Zajtai Sándorral való házasságába. Hopfen svábhegyi nyaralójában aztán Sándor tudatja Fánnival, hogy atyja beleegyezett házasságukba. Zajtai nótárius igy a kalandos pesti utazásért bő kárpótlást talál fia boldogságában. A »Leányka« szövege. I. felvonás. Apafy Mihály erdélyi fejedelem udvarában vagyunk, a hol az erdélyi főurak, a mióta Thököly Imre közéjük jutott, folytonosan dorbézolnak. A vadászatnak, ivásnak, kártyázásnak se vége, se hossza, egyik mulatság t másikat őri. Egy ilyen mulatságot tart éppen a fejedelem, ki akarja ugyanis próbálni, hog) melyik alattvalójának a pinczéjében van a legjobb bor és borversenyt rendez, a mikor Telek) Mihály kanczellár leánya, a szépséges Margit a ki XIV. Lajos - franczia király udvarában nevelkedett, megérkezik kíséretével Versaillesból és a franczia király üdvözletét hozza Thököly és Margit az első pillanatban egymásba szeretnek, ugyancsak Ludmilla, Margit udvarlóasszonya és Habakuk mester, az udvari prédikátor. Margit, a beléje szerelmes Thökölynek kijelenti, hogy csak az esetben lesz a felesége, ha Thököly becsületszavával meg fogadja, hogy nem iszik többé bort. Thököly ezt meg is fogadja, a mire a fejedelem is lemond a bor élvezetéről és egyben eltiltja udvarát a borivástól. II. felvonás. A szüretet ünnepli a fejedelem a szőlőben. Néhány fiatal özvegyasszony sehogyan sem tud belenyugodni a fejedelmi udvarban történt változásba és hogy kísértésbe hozza a fogadkozókat, egy rejtett helyre egy hordó Leányka-bort tesznek és odacsalogatják a főurakat. Thököly ellentáll a csábitásnak, de a fejedelem nem és csakhamar Apafy és a főurak nagy része leissza magát. Margit, mini parasztasszony próbálja ki Thökölyt, a ki végre is iszik Margittal együtt. Mindaketten becsípnek és találkát állapítva meg, zálogul adja Thököly a menyecskének — a kiben nem ismerte fel Margitot — a jegygyűrűjét. Változás. Thököly megkéri Margit kezét a fejedelemasszonytól, de mikor kisül, hogy ninc» meg a mátkagyürü, a fejedelemasszony ezt megtagadja. Thököly erre kétségbeeséssel elhagyja a szőlőt, hogy puszta kézzel megölje a határban garázdálkodó medvét. III. félvonás. A medvét, még mielőtt Thököly a határba ért, már elejtették. Margit ii kijön, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget és miután megismerteti magát Thökölyvel és felvilágosítja őt, hogy ő volt az a menyecske, a kinek a mátka-gyürüt odaadta, egymásé lesznek. Habakuk is elveszi feleségü

l Ludmillát. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Cserelányok« szövege. Első felvonás. Jackson Jonathan és Jackson Tom — a Jackson és társa czég két főnöke — eljönnek a Rózsabimbóhoz czimzett mar seillei leánynevelő-intézetbe, hogy leányaikat: Arabellet és Virginiet magukkal vigyék Kokínkinába, a hol férjhez akarják adni az egyiket egy kinai herczeghez, a másikat egy mandarinhoz. A leányokat kilencz év óta nem látták. Virginie és Arabelle azonban előbb — szobalányuk kíséretében — megszöknek az intézetből, hogy felkeressék papáikat és beleegyezésüket kérjék szerelmi frigyükhöz. Arabelle Frédéric tengerészhadnagyot, Virginie pedig Felicien hadnagyot szereti. A megszökött leányok ruháiba öltöznek Angéle Lamiral, egy harmadrangú orfeum sanzonettje és Janicot matróz, a tengerészhadnagy legénye. Az apák kétségbeesve látják, hogy leányaik milyen neveletlen és csúnya hajadonokká serdültek és kénytelen-kelletlen viszik magukkal az ál-Jackson-lányokat a hajóra, megfogadván melléjük nevelőnőnek az öreg Lamiral anyót, Angéle anyját. Második felvonás. A hajón együtt utaznak Kokinkina felé az apák gazi és cserelányaikkal. Angéle és Janicot egyre kellemetlenebb szituácziókba sodorják a kétségbeesett apákat, mig Arabelle és Virginie annyira megnyerik a két apa szeretetét, hogy azok felfogadják őket — saját lányaikat — elárusitónőknek üzletükbe. A hajóskapitány, a kivel Angéle flirtel a hajón, nagy hangversenyt rendez, melyben résztvesznek az igazi és az ál-Jackson-lányok is. A hangverseny alatt zátonyra j it a hajó és janicot, a ki női ruhában felmászik az árboczkötelekre, megmenti a hajó utasait. Harmadik felvonás. A társaság megérkezett Szaigunba, Kokinkinába és a két Jacksonpapa készül a leányok eljegyzésére. Azonban Janicot és Lamiralné kinai herczegnek és herczegnőnek öltözve megjelennek és kijelentik, hogy a kinai herczeg és a mandarin nem reflektál a két Jackson-leány kezére. Az öreg Jacksonok végre Felicien hadnagytól megtudják a valót: boldogan értesülnek, hogy leányaik Arabella és Virginie és most már szívesen egyeznek bele, hogy ri-ki azé legyen, a kit szeret. Lamirál anyó és leánya számára orfeumot nyitnak Kokink nában, Janicot pedig feleségül veheti szerelmesét, a Jackson-lányok szobalányát. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. FŐVÁROSI ORFEUM. „Tarka Színpad" a Fővárosi Orfeumban. >á »zenzáczió« Vígjáték egy feíyonásban. A ki eztj a francziából átdolgozott bámulatosan ügyes kis egyfelvonásost csak egyszer látja is, arról győződik meg, hogy mégis van még uj dolog a nap alatt. Egészen uj, soha még szinen nem szerepelt helyzetekbe sodorja az elmés franczia az ő alakjait. Például az egyik jelenetben egy tőrvényszéki elnök és egy ügyész majdnem könyörögve beszélnek rá valakit arra, hogy valami nagyobb szabású büntettet kövessen el. A cselekmény rendkívül ki van élvezve, még csak egy lépés és hihetetlenné válik az egész, mig igy újszerűen hat és rendkívül mulatságos. A darabban majdnem az egész szintársutat játszik. Szentes, Láng Etel és Mezei játsszák a térvényszéki elnököt, nejét és leányát, mindhárman kitűnő alakítást nyújtva. Baumann és Gyárfás két kitűnő kabinetalakitásban kaczagtatják a közönséget. Szendrei, Kis és Gömöri, valamint Nagylaki és Gálfalvi szint!n jelesen állják meg a darabban helyüket