MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)
1906-03-26 / 85. szám
6 1906 márczius 24. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Csebi Tatár« szövege. Első felvonás. Mária magyar király szereti Zsigmond luxemburgi herczeget, a kivel még atyja eljegyezte. De anyja Erzsébet, Nagy Lajos özvegye gyűlöli Zsigmondot és száműzte. Szentgyörgyi horvát bán rábeszéli Máriát, hogy titokban esküdjék meg Zsigmonddal, a ki a Johannitáb ruhájában belopódzott Gandia sáfár segítségével. De a titkos esküvőre még se jelenhetik meg, mert a palota kertjében összekapott Csebi Tatár Gedő fiatal kalandor nemessel, a kit a bán a Zsigmond testőrségének szervezésére fogadott fel. A csetepaté avval végződik, hogy Zsigmondot, a nélkül, hogy felismernék, elfogják, Csebi pedig bemászik a palotába. A bán mikor viselt dolgait hallja, el akarja fogatni, de leánya Lóna azt mondja, hogy ő az, a ki ép aznap a Dunából kimentette. A királynénak azonban Gandia fölfedte a titkos esküvő tervét s mikor jön, hogy a herczeget elfogja, helyette a sisakrostély alatt föl nem ismert Csebit fogatja el. Második felvonás. Csebi és Zsigmond egy fogházba kerülnek, de az őrség Csebit tartja a herczegnek. Erzsébet meglátogatja a tömlöczben é3 egyességi ajánlatokat tesz neki, ha Máriáról lemond, mire azonban Zsigmond rá nem áll. Lóna azonban azt a tervet eszeli ki a megszabadítására, hogy kieszközli, hogy Erzsébet megparancsolja, hogy Csebi esküdjék meg Lónával a börtönben. De Lóna helyett Mária rejlik a menyasszonyi fátyol alatt. Gandiát, akit Erzsébet ellenőrzésre küldött, Csebi ártalmatlanná teszi és a püspök Máriát esketi meg Zsigmonddal. Mikor ezt Erzsébet megtudja, Csebit halálra itéli. Harmadik felvonás. Erzsébet meg akarja semisittetni leánya házasságát, e czélra megkéri a velenczei követet közbenjárásra, de a megsemmisítés csak ugy lehetséges, ha az ifjú pár nem találkozhatik tanuk nélkül, Csebit küldi ki felvigyázónak, amiért kegyelmet ígér neki. Csebi vigyáz is, de Lóna kijátszsza, féltékenysége felizgatásával őrhelye elhagyására készteti, miközben Zsigmond Mária szobájába surran. Mire kiderül a dolog, Mária asszony lesz, átveszi s férjére bizza a kormányzást Csebi pedig negkapja Lónát. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha köezvényben, reumában szenved, ne kisérletessen eemmifele »tőrrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvóny-szeszt mely cmitt, kössvényt, reumát, hit, W>, hdt ét derekfájde Tettek és lábak gyengeségéi, ütés, erőltetés, rándulás, ficzamoddsból ttdrmató fájdalmakat és daganatokat biitosabban győgyit mini bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb iáö alatt ésslelhetö, még a legregibb bajoknál is melyeknél eem fürdő, sem gyógyszer nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli készítőnél Dr. Fleseh Emil Magyar Korona gyógyszertáriban, Győr, Baross-ut 24. szám. Budapesti főraktár: Tör6k Jáasef gyógyszertarában Budapest, Kirdly-u. 12 és .Opera" gyógytár, Andrássy-ut 36. I'|l decsiliteres üveg ára 3 korona. Huzamosabb használatra való »családit üveg óra 6 korona, 3 kis, vagy 3 >Családié üveg rendelésnél bermentve utánvéttel küldjük. Menyasszonyi kelengyék. Grünvald és Váhl saját készitményü fehérnemüek és vászon-áruk raktára. Különlegességek: blousok és pongyolákban. Budapest, IT., Váczi-utcza 26. szám., Telefon 98. •a m VÁRSZÍNHÁZ. D B———— PI^G B M Katona ügyekben ha törvényes jogczimen alapulnak, "pld. reklamácziók mint családfentartó, öröklött mezőgazdaság birtokosa, kivételes nősülési engedélyek, útlevelek, felségfolyamodási, áthelyezési, sorozási, kivételes szabadságolási, honossági, adó- stb. ügyekben ad tanácsot, szerzi be az okmányokat, gondoskodik lebonyolításukról a Katonai ügyvivöség (katonaügyek jogi irodája) Budapest, YII, Wesselényi utcza 4. sz. I. em. 1. Ogyvivö: Dr. Csepréghy Lajos Czimre tessék ügyelni és mással össze nem téveszteni Telefon 27—26. Válaszbélyeg. A «Rigoletto» szövege. Első felvonás Diszterem a fejedelmi kastélyban. Udvari bál. A fejedelem dicsekedik Borsa előtt csapodárságával. Elmondja, hogy egy gyönyörű leányt ismert meg a templomban. Marullo elmeséli a fejedelemnek, hogy a mint rájött, Rigolettonak egy kedvese van, a kihez titokban elszokott járni. Monterone gróf tör most be és dühöng, mert leányát meggyalázták, a fejedelemtől kiván elégtételt. Az elillan és Rigolettonak parancsolja meg, hogy végezzen a gróffal, a kit az gúnyos szavakkal illet. A gróf felbőszültén akar reá törni, de az őrség elvezeti, miután atyai fájdalmában elátkozta a herczeget és Rigolettot. Második felvonás. Utcza. Balra azon ház, melyben Rigoletto leányát titokban nevelteti s a kit éjjel szokott meglátogatni. Sötét éj. Rigoletto jő, kétségbe van esve, hogy az ősz gróf megátkozta. Sparafucile, a bandita felajánlja Rigolettonak szolgálatait. Rigoletto szolgálatába fogadja, azután belép a házba, hol Gilda leánya örömmel siet karjaiba. A fejedelem megjelenik az utczán. Rigoletto kilép és körülnéz, hogy nem látja-e senki; a fejedelem ezalatt besuhan a házba. Rigoletto visszatér és bucsut vesz leányától. A fejedelem távozta után előlép és szegény diáknak adva ki magát, szerelmet vail Gildának. Gilda viszonozza szerelmét ifjúi hévvel. A fejedelem távozik. Rigolettot egy megmagyarázhatlan érzés visszavonzza. Az udvarnokok azt mondják neki, hogy Cepreno grófnőt akarják elrabolni, kérik a segítségét is. Rigoletto szivesen rááll, de azok csak ugy fogadják el, ha szemeit be engedi kötni. Ez megtörténik. A társaság most elrabolja Gildát, — Rigoletto őrt áll — és sietve távozik. Harmadik felvonás. Terem a fejedelmi palotában. A herczeg magánkívül van, hogy kedvesét elrabolták. Az udvarnokok besietnek s elmondják éjjeli kalandjukat s hogy a leányt a palotába hozták. A fejedelem hozzá siet. Rigoletto a fájdalomtól megtörten közeledik. Végre bevallja, hogy a leánya az, a kit keres s kitörve követeli vissza egyetlen kincsét. Midőn minden ellenállás daczára be akar rontani a fejedelemhez, Gilda rohan be balról s zokogva borul atyja keblére, bevallva szégyenét, Rigoletto esküszik, hogy majd megboszulja az ő rajta elkövetett sérelmet is. Negyedik felvonás. Egy fal ketté osztja a szinpadot. Utcza és Sparafucile háza. Rigoletto Gildát idevezeti, hogy meggyőződjék kedvese csalfaságáról. A fejedelem belép a banditához s bort kér tőle, mert mulatni akar, Gilda mindezt kivülröl látja és halija. A fejedelem elküldi Rigoletto leányát, hogy férfiruhába öltözve igyekezzék Veronába jutni, ő majd követi. Rigoletto kifizeti a banditát és éjfélkor vissza akar jönni, hogy átvegye a holttestet, melyet maga akar a folyamba dobni. Zivatar tör ki és a fejedelem felmegy a bandita szobájába, hogy az éjt ott töltse. Sparafucine a kését feni; nővére kéri, ne ölje meg a deli ifjút, de a bandita becsületére hivatkozik, hogy éjfélre megigérte a holttestet . . . Végre annyit megígér, hogyha valami idegen utas vetődnék erre, a kinek holttestét zsákban varrva átadhatná, ha megbizója eljő, enged nővére kéréseinek. A visszatérő Gilda mindezt hallja és bekopogtat a banditához, hogy a fejedelmet megmentse. Sparafucile leszúrja s a í jelentkező Rigolettonak átadja a holttestét, a ki ördögi kárörömmel indul a folyam felé. Ekkor megcsendül a fejedelem dala az éjszakában ... Rigoletto borzadva áll meg, majd feltépve a zsákot, megsemmisülten ismer egyetlen kincsére, leányára . . . Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. V1GSZ0NHÁZ. »A Nap hőse« szövege. Első felvonás-. Bendler Hugó legénykorában oly jó viszonyban volt Cornero Lolával, egy spanyol tánczosnővel, hogy ez csak azzal a feltétellel engedte meg neki, hogy megnősüljön, ha az év egy napját vele fogja tölteni. Hugó persze nem is gondol arra, hogy igéretét beváltsa, de egyszer csak, a mint apósával az orfeumban ül, a szinpadon megjelenik Lola, észreveszi imádóját és lekiált: „Itt van az én Emilem !" Lola ugyanis az ő imádóit Emilnek szokta hivni, hogy ne legyen kénytelen folyton uj névhez szokni. Hugó megrémül és ijedtében örömmel fogadja, hogy apósa, a kit Emilnek hivnak, magára veszi Lola kiáltását és odahaza kijelenti, hogy ő majd elmegy Lolához. Megbeszéli Hugóval, hogy majd egy sürgős naumburgi utazás ürügye alatt távoznak hazulról. Naumburgba azonban Hugó csak egyedül megy. Igen ám, de nem számítottak az anyós kémkedésére. Agáta asszony sejt valamit és kijelenti, hogy Hugó mehet Naumburgba, de az öregnek nem szabad elmennie. Már most Hugó kénytelen elmenni Lolához, mert különben botránytól kell tartania és azért rábirja barátját, Gernau Artúrt, hogy ő menjen Kendler Hugó neve alatt Naumbuigba és ha az asszonyok hozzá telefonálnának, a mint ígérik, feleljen a Hugó nevében. Arról persze nem tud, hogy a felesége,, a szép Tilly, egy következő vonattal szintén Naumburgba készül. Második félvonás. Lola ujjongva várja Hugót és lemond az előadásról. Hasztalan kérleli az imprezárió. Hugó csakugyan megjelenik, de azzal a szilárd szándékkal, hogy szilárd lesz és hü marad a feleségéhez. Lola mindent megtesz, bogy visszahódítsa, a mikor egyszer csak megjelenik az após, a ki valahogyan megszabadult hazulról. Hugó rémülten rejtőzik el egy takaró alá, hogy az apósa fel ne ismerje. Az após kezdi hrditási kísérletét, de őt is elijeszti Barakov gróf, a Lola szörnyen féltékeny imádója. Ez a dühöngő gróf megcsipi Hugót, a kit Lola kínjában az ő partnerjének, tánczosnak mond. „Tessék tánczolni", parancsolja a gróf. Hugó kétsébeesetten tánczol, a mikor benyit az anyós, a ki azonban nem ismer rá a menekülő Hugóra és csak a férjét, az öreg Emilt fogja meg. Harmadik felvonás. Tilly kétségbeesetten beszéli el anyjának, hogy Naumburgban a szállodában benyitott abba a szobába, a hol állítólag Bendler Hugó lakott, a félhomályban meg is csókolta és ekkor kisült, hogy valami idegen ember volt ott a Hugó neve alatt. Hugó, a ki az éjt kénytelen volt a rendőrségnél tölteni, hazajön és össze vissza hazudik az ő naumburgi élményeiről és a mikor a lapok jelentik, hogy Naumburgba épen a Nap szállodában tüz volt és a mentési munkálatoknál Bendler Hugó tüntette ki magát, Hugó ezt a dicsőséget is magára vállalja. Csak akkor rémül meg, a mikor Tilly elmondja haumburgi kalandját, hogy hát ott volt a szállodában. Most már mindent megvált és szentül fogadja, hogy sohasem sandit másfelé és ezt az Ígéretet annál könnyebb lesz megtartania, mert Lola végkép lemond róla. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. OSAN a legjobb védtexar nljn>, feg* Oeeneaajrti i kor 7« (. OHabnw M fUUr. TANNINGENE ' • kereaa. Canr ktM * tagHprébálUbb zzépit8*zer a k. •»/ . • Balsemln-siappaii M f. K iuakRózsateje y. Czerny J. Antal Uacabao, XVUL, Carl Ladwig-StrMM «. mle<Uo aagyobb (T^fTizarUrbaa, dregertábee, ffiatszertárban, stb. Árjegyzék f
