MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-25 / 84. szám

2 1906 márczius 29. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 25. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes és változatos műsorát lapunk Operaházi szin­lapja alatt találják olvasóink. • A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Szemere Györgynek Sit alomház czimü egyfel­vonásos drámája lesz, melyről mai számunk egy czikkében külön is szólunk. A szinház érdekes és változatos heti műsorát lapunk Nemzeti Szinház szinlapja alatt adjuk közre. • A Vigszinház- nak szerdán nagyérdekü be­mutatója lesz, melyen Bernhard Shaw angol színműírónak, Az ördög czimborája czimü melo­drámáját adják, melyről mai számunk egy külön czikkében is szólunk. Az érdekes újdon­ság csütörtökön, pénteken és jövő vasárnap este kerül ismétlésre. Hétfőn és jövő vasárnap délután A Nap hőse, kedden (népies előadás, mérsékelt helyárakkal) Sherlock Holmes kalandjai, szombaton este pedig a szenzácziós Baccarat kerül szinre. * A Magyar Szinház egész heti műsorát, estéről-estére, továbbra is Ascher és Leon szen­zácziós sikerű operettje, A koldusgróf, tölti be, mely most már harmadik jubileumához köze­ledik a közönség lankadatlan érdeklődésének közepette. Az operettet az esti előadásokon kivül e héten még három délutáni előadásban is adják és pedig kedden és pénteken délután népies előadásban mérsékelt helyarakkal és jövő vasárnap délután a délutáni mérsékelt helyárak mellett. * A Királyszinház-ban egész héten Martos­Huszka nagysikerű operettje, a Gül-Baba, sze­repel a műsoron, amelynek főszerepét, Gábor diákot, most tudvalévőleg, a Királyszinház-hoz visszatért Fedák Sári játszsza. A felelevenített operett estéről-estére zsúfolt házak mellett kerül szinre. Szombat délután Rákosi Szidi színész­iskolája tartja vizsgálati előadását a Kis szöke­vény- ben, jövő vasárnap délután pedig János vitéz-1 adják, Fedak Sárival a czimszerepben, rendes esteli helyárak mellett. * A Népszínház egész heti műsorát Guti Somának zajos sikert aratott, énekes és tánczos életképe: A mádi zsidó tölti be, mely nagy­sikerű bemutatója óta egyre fokozottabb érdek­lődés mellett kerül szinre. Zajos tetszés mel­lett játszik a darabban különösen Petrás Sári és Kovács Mihály és az életkép fényes kiállítása állandó helyet biztosit a mulatságos újdonság­nak, jó hosszú ideig a műsoron. Csütörtök délután a Falu rossza, jövő vasárnap délután pedig az Egy görbe nap kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 25. I „Siralomház — A Nemzeti Szinház e heti újdonsága. — Szemere György Írásait szívesen olvassa a magyar közönség és immár örömmel fogadja színpadi müveit is, a melyekben mindig oly fényes megfigyeléssel rajzolja meg a magyar társadalmi életet. E héten uj darabbal köszönt be Szemere. A Nemzeti Szinház bemutaija a Siralomház czimü egyfelvonásos drámáját, a melynek premierje a szerző egy másik darabjának, az Erősek és gyöngék czimü müvének, előadását előzi meg. A drámaírók nagyon sokszor esnek abba a hibába, hogy a témájukkal nem tudnak a kellő ökonómiával bánni. Egy-egy egyfelvonásra való ötletet sokszor három felvonásra nyújtanak szét, mig egy egész estét betöltő darabra való tárgyat, akárhányszor- egyetlen felvonásban igyekszenek összeszorítani, a mi természetesen mindig a mü hatásának a rovására történik. Szemere szem előtt tartotta ezt a Siralomház megírásánál. Egy felvonás keretében dolgozta fel a meséjét; még pedig izgató érdekességgel. Valóságos kis remeket alkotott ezúttal. A Nemzeti Szinház a következő szerep­osztásban mutatja be az érdekes kis drámát: Siralomház. Dráma 1 felvonásban. Irta: Szemere György. Személyek: Rab Jóska Pethes . Fogházőr Gabányi A. Lelkész Mihályfi Drava Hajdú Az újdonság már kiállta a tüzpróbát. A Thália-társaság a mult hónapban hozta szinre és a dráma előadása ekkor mély hatást tett a közönségre. Ez a siker indilotta Somló Sándor igazgatót arra, hogy a Sitalomház-ai a Nemzeti Szinház-ban is bemutassa, a hol a mü szép­ségei kétségkívül még jobban ki fognak dom­borodni. Az újdonságot dr. Hevesi Sándor rendezi nagy ambiczióial. Ugyanő rendezte és tanította be a Thália-iátsaság előadását is. Figaro. II. „Az ördög czimborája." — A Vigszinház e heti újdonsága. — — „Shaw Bernardot nem lehet közönséges mértékkel mérni" — irja egyik berlini kritikus. oly nehéz őt jellemezni, mint az ő bizarr, igen csodálatos fából faragott komédiáit határo­zott osztályba sorolni. Bizonyos kevélységgel teszi tut magát minden hagyományon és szu­verén módon teszi a színpadot a maga szelle­mességének játékterévé. Ezzel a kivételes szellemmel fog közön­ségünk a Vigszinház legközelebbi bemutató estéjén megismerkedni. A Vigszinház igazgató­sága természetesen a legjobb darabot válasz­totta, Az ördög czimborájá-1, amely darab minden tekintetben alkalmas arra, hogy a legnagyobb mértékben lekösse közönségünk figyelmét, érdek­lődést keltsen a legszélesebb rétegekben és egyúttal módot nyújt olyan kiváló művészeti produkczióra, a minőt tán még a Vígszínház­ban sem láttak. Az ötdög czimborájd-t először New-Yorkban adták és Amerikában most is ezt a darabot tartják a szabadság legszebb dicsőítésének. A nemzeti ünnepek hiányosak, ha nem tetőzi be Az ördög czimborájá- nak előadása és min­den elsőrendű amerikai színész vágya, hogy eljátssza Dudgeon Ricard szerepét. A darab cselekménye 1777-ben játszik és háttere az északamerikai Egyesült Államok szabadság­harcza. Ezt a romantikus tárgyat azonban min­den hamis páthosz nélkül, egészséges realizmus­sal dolgozta fel Schaw Bemard, aki minden darabjában kimutatja, hogy milyen tüneményes módon uralkodik a szinpadon; de talán egyik­ben sem mutatkoznak a jelességei annyira, mint épen Az ördög czimborájá- ban. A Vigszinház személyzete azzal a lelkese­déssel készül az újdonságra, a melyet a feladat magas nivója teljesen érthetővé tesz. Góth Sán­dor, mint a czimszerep alakitója és egyúttal mint rendező körül szeretettel csoportosulnak a többiek és a mint a szinlapból látható, a Vig­szinház legjelesebb erői szállnak sikra a sikerért. Íme a szinlap: Az ördög czimborája Melodráma négy felvonásban, irta: Shaw Bemard. Forditotta: Mikes Lajos. Személyek: Dudgeonné Kiss 1 Richard ( ... Góth Kristóf I m Tapolczai Dudgeon Titusz Szerémy Dudgeon Tituszné Makróczyné Dudgeon Vilmos Vendrey Dudgeon Vilmosné Makróczyné Anderson, lelkész Fenyvesi Judith, a felesege G. Kertész E. Eszter Csáki I. Hawkins Balassa Burgo>ne, tábornok Hegedűs S windon, özvegy Tanay rmester Kazaliczky Brudenell, káplán Bárdi A premierei a művészeti és irodalmi első­rendű nagy eseményeket megillető lázas érdek­lődéssel várják mindenütt. Es a belső értékek­nek megfelelőek lesznek azok a külsőségek is, amelyek az előadás keretét fogják adni. A leg­szigorúbb korhüséggel állították ki az újdonságot, a mely számára rengeteg sok uj jelmez és díszlet készült. A negyedik felvonás különösen mozgalmas és ebben a felvonásban a rendes segédszemélyzeten kivül közel száz statiszta szerepel. A Vigszinház szerdai estéje kétség­kívül egyike lesz az idei szezón legnagyszerűbb eseményeinek. Benfen es. Színházi pletykák. Budapest, márczius 25. Vasárnapi apróságok. (I. Mimi fényképei.) A Királyszinház Mimije, a bájos Medgyaszay Vilma, szenvedélyes amatőr-fotográfus. Gyö­nyörű felvételei vannak mindenünnen, ahol vala­mikor megfordult s ezekre a felvételekre csak­nem olyan büszke, mint a színpadi sikereire. Mimi azonban a fotográfus masináját nem­csak arra használja föl, hogy elszórakozzék vele és ártatlan felvételeket eszközöljön, hanem — mint mindig 1 — hunczutságokon is töri a fejét. Most például mit cselekedett? Titokban lefotografálta a Királyszinház habitüéit. Ebben még nem volna semmi hunczutság; ugy-e? Igen ám, de Mimi olyankor fotografálta le a tisztelt urakat, a mikor a sóhajok folyosójának egy-egy zugába elvonulva, egy-egy karbéli kis­asszonykát, vagy a ballet egyik-másik szépét szorongatták épen. Egész sereg ilyen fénykép készült és Mimi most kiállítást rendez belőlük — az öltözőjében. A kiállított képek eladók s darabjukért egy­egy koronát kér a bájos Mimi, aki ebből a jövedelemből akarja fedezni a nyaralási költ­ségeit ! . .. {II. Hol volt a mester?) Újházi mester, a ki most egy egész héten át vendégszerepel Pozsonyban, a minap igy állított be rendes kávéházbeli asztaltársaságához: — No fiuk, találjátok ki, hol voltam ? ... Megindult erre a találgatás. Felsorolták az összes színházakat, mulatóhelyeket, kávéházakat, vendéglőket és klubokat; de a mester mindenre csak azt felelte, hogy : — Nem! . . . Nem I . . Nem is találjátok el soha I . . . Hát bizony nem találták el és Újházi végül is leleplezte magát: — Ott voltam, a hol nem jártam már husz éve 1 ... . El se hiszitek talán — a Nemzeti Szinház nézőterén voltam. Végig néztem egy előadást. — És tetszett ? — kérdezte valaki. — Nagyon! . . . Meg is nézem még egy­szer ezt a darabot, ha — husz év múlva is játszani fogják! . . . {III. Buberl és Buksi.) A Királyszinház-ban mostanság kutyavilág járja. Ne lessék azonban semmi rosszra se gon­dolni, mert ez a „kutya-világ" a szó legszoro­sabb értelmében veendő. A Don Cézár délelőtti próbáin csaknem mindennap egyidőben jelennek meg Fedák Sári és Szentgyörgyi Lenke és velük együtt: Buberl és Buksi. „Buberl" a Zsazsa híres dakszlija, „Buksi" a Lenke szép pudli kutyája. Mig a két primadonna a szinpadon van elfoglalva, a két kutya az udvaron barát­kozik egymással, mert — mi tagadási — Buberl és Buksi hihetetlenül összebarátkoztak. Ha Buberl czukrot kap, megosztja Buksival; ha Buksi jut valamelyes édességhez, nem feled­kezik meg Buberlről. A Zsazsának feltűnt ez a nagy barátkozás és igy fakadt ki a héten: — Ez a Buberl kezd nekem nem tetszeni 1 — Miért? — Mert egy okos kutya a fejére hallgas­son és ne a szivére I . . . És azóta Buberl otthon marad . . . Piámat Egy komponistára sokkal veszedelmesebb, ha a müvét mutatja be pongyolában, mint a feleségét A librettista: a rák, a komponista: a majoonaise

Next

/
Thumbnails
Contents