MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-22 / 81. szám

2 1906. márczius 22. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 22. A Magyar Királyi Operaház-nak e héten előkelő vendége van. Feinhals Frigyes, bajor udvari kamaraénekes hétfő este nagy sikerrel lépett fel először és pedig a Nürnbergi mesterdalnokok Hans Sachs szerepében. Ezt a szerepet énekli szombaton is, pedig A bolygó hollandi czimszerepét. Jövő vasárnap a Bohémélet-et és a Szerelmi kaland negyedik képét adják. * A Nemzeti Szinház e héten ismét eredeti bemutatót ad. Szombaton mutatja be Fényes Samu: Csebi Tatár czimü vígjátékát, az újdonságot vasárnap este megismétlik. A hét többi estéjén a szinház kedvencz müsordarabjai szerepelnek. A Csebi Tatár premier-szinlapja a következő lesz : Csebi Tatár. Vígjáték 3 felvonásban, irta : Fényes Samu. Személyek: Erzsébet - Fáy Sz. Mária - Paulay E. Zsigmond ... Odry Szentgyörgyi Gyenes Gara Bakó Miklós Beregi Lóna D Ligeti J. Csebi Tatár Rózsahegyi Gandia Ivánfi Fra Bentivoglio Horváth Z. Keseő Náday B. Örtiszt Hetényi • A Vigszinház legközelebbi újdonsága, az Ördög czimaorája, az uj angol irodalom egyik legérdekesebb színpadi müve. Szerzője Shaw Bemard, a modern britt humor legeredetibb és legjelesebb képviselője, a ki a maga darabjaival mindinkább nagyobbodó tért foglal el hazájában is, a kontinensen is. Az Ördög czimborája, a melynek angol czime : The Dewil's disciple, eredetileg New-Yorkban került bemutatóra és azóta az amerikai színpadok legkedveltebb és legsűrűbben adott színmüve. A cselekmény háttere ugyanis az északamerikai Egyesült-».llamok szabadságharcza és a darabot érdekes meséjén és kitűnő szerepein kivül, mint a szabadság dicsőítését is megkedvelték. A Vigszinház-ban az angol előadások mintájára készült korhű kiállításban fogják játszani az Ördög czimborájá-X. * A Magyar Szinház több oldalról történt felkérésre, más budapesti és külföldi színházak mintájára, népszerűbb müsordarabjaiból hetenként egyszer népies, mérsékelt helyáru előadásokat fog rendezni. Az első ilyen népies előadás pénteken, márczius 23-án este lesz s szinrekerül a szinház szenzácziós sikerű operettje A koldusgróf rendes elsőrendű szereposztással. A pénteki esti előadásra a szokásos délutáni helyárak érvényesek s elővételi dij nincsen. Jegy váltható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég irodáiban. » A Királyszinház-ban az a rendkívüli siker és meleg tetszés, a mely a Gül Baba keddi reprizén, az uj Gábor diákot: Fedák Sárit fogadta, kétségtelenné teszi, hogy a MartosHuszka darabja nagy sor előadást fog megérni. Fedák Sári a hét minden estéjén föllép a Gül Babá-ban, a mely csak vasárnap délutánra ád helyet a Helyreasszony-nak, a mely jubileuma után is nem csökkenő vonzóerőt gyakorol a publikumra. A czimszerepet ezúttal is Blaha Lujza asszony játssza s a rendes esti helyárak érvényesek az előadásra. — Fedák Sári a Gül Babá ban való föllépése mellett délelőttönként más uj szerepét tanulja, a Don Cézár de Bazán-ban. A Dellinger-féle operettből, a mely különösen hálás szerepben foglalkoztatja a művésznőt s már a színpadi próbák folynak, de a Gül Baba reprizének nagy sikere folytán az igazgatóság még megközeliiőleg sem határozhatta meg az operett bemutatóját. * A Népszínház-ban tegnap este zajos sikerrel került szinre Guthi Soma pompás életképe : A mádi zsidó. Az előkelő premier-közönség, a mely zsúfolásig megtöltötte a házat, pompásan mulatott a vidám darabon, a melyben egymást követi a mulatságos, kedves, kaczagtató ötlet. Annyi tarka-barkaság régen volt darabban, mint ebben. A közönség lelkes volt, jókedvű volt, rengeteg sokat tapsolt és ujráztatott éneket, tánczot. A felvonások végén tuczatszámra tapsolták ki a szereplőket és a szerzőt; a második felvonás után ismételten kellett kinyitni a vasfüggöny ajtaját is, hogy abban a főszereplők: Petrás Sári, Kovács, Szirmai és Vágó s velük együtt a szerző is megjelenjék. Pompás, szines, tarka és szép a darab kiállítása. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 22. „Csebi Tatár". — A Nemzeti Színház szombati újdonsága. — Szombaton, ezúttal immár másodszor, egy előkelő talentum jelenik meg a Nemzeti Szinház színpadán. Fényes Samu ez, a kinek a Csebi tatár czimü uj müvét mutatják be. Előző darabjaiban, a melyek a Messiás-on kivül más színházakban jutottak a közönség elé, Fényes Samu az ő izmos talentumával, erős stylusával erős drámákat irt. Ezúttal azonban meglepetéssel szolgál és értékes tehetségének, előkelő kvalitásának egészen uj oldalát tárja elénk. A Csebi tatár ugyanis nem dráma, hanem vígjáték, még pedig olyan, a milyent csak keveset irtak eddig a magyar szerzők. Kedves, szinte ragyogó humor vonul végig Fényes Samu uj darabján. A vígjáték hőse egy kalandor természetű, rendkívül fortélyos lovag: Csebi Tatár Gedő. A jó sors a királyi udvarba viszi, a hol Zsigmond királyt, akkor még luxemburgi herczeget ő segiti Mária herczegnőhöz. Ezért aztán ő is jutalmát leli; mindenféle intrikákat legyőzve, ő is párjához jut, Lónához. A királyi udvarban réme ő a külföldi uraknak és ugyancsak szembe száll a tallián urakkal, a kik minduntalan konkolyt hintenek a magyarság közzé. A Csebi Tatár szereplői egytől-egyig sikerült alakok. Különösen Csebi Tatár Gedő, a párja Lóna és Gandia, az olasz kanczellár, vannak pompásan jellemezve. Ezt a pompás darabot pedig igazán mintaszerű előadásban mutatják be a Nemzeti Szinház művészei. Élükön Rózsahegyi Kálmán, a ki a czimszerepben, hogy a szerző szavait idézzük: — Klasszikus alakítást produkál I Anynyi bizonyos, hogy Rózsahegyi Kálmán még talán sohasem játszott hasonló szép és hálás szerepet, mint éppen ez és abból a nagy sikerből a mit a szerző majd arat, egy igen jelentekeny rész illeti meg az ő művészetét is. És méltó párja lesz neki Paulay Erzsi, a Lóna szerepében: az ifjú művésznő rokonszenves egyénisége ezúttal a maga teljességében bonlakozik ki. A próbákon, a melyeket Somló Sándor maga vezet, megszokott jelenni maga a szerző is. Élvezettel nézi a próbákat; soha egyetlenegy megjegyzése, a minek az az egyszerű magyarázata, hogy a Csebi Tatár premierjét, a mi az előadás tökéletességét illeti, akár meg is lehetett volna már tartani. Annyira kész, érett a közönség számára. Figaro. Színházi pletykák. Budapest, márczius 22. A sok szép virág . . . — Primadonna a rendőrségen. — A főváros egyik énekes színházában nagy riadalom támadt tegnap délelőtt. Próbaközben megjelent a színpadon egy detektív és a — primadonnát kereste. A primadonna egy vidám nótát csicsergett éppen a színpadon, de hamarosan elvégezte a nótázást és odasietett a detektivhez. — Engem keres? — kérdezte tőle. — Igenis, önt keresem, nagysád I — felelte udvariasan a detektív. — És mit akar tőlem? — Azt, hogy kövessen. — Hova? — A rendőrségre! A primadonna ájuldozott egy kicsit, aztán sirva fakadt és végül követte a rend kiküldött titkos emberét. Egyenesen Bérezi Bélához, az ismert, geniáiis rendőrtanácsoshoz mentek, a ki szigorú arczczal fogadta a primadonnát. Őnagysága csaknem pityeregve kérdezte: — Miért idéztek ide, kérem? Válasz helyett a rendőrtanácsos elővett egy fotográfiát és azt a primadonna elé tartotta: — Ösmeri ezt a képet ? — kérdezte. — Hogyne ösmerném. Az én arczképem. — Helyes! — folytatta a tanácsos. — Hát ezt az irást ösmeri-e? Es a kép felírására mutatott. — Az én irásom! — felelte a primadonna, mire Bérczy hangosan olvasni kezdte az irást: „Köszönöm a sok szép virágot és a gyönyörű brilliáns nyakéket." — Igen, igen; az én irásom! — erősítette meg újra a primadonna. Most ujabb meglepetés következett. A tanácsos kinyitotta a szoba ajtaját és intésére két rendőr egy elegáns fiatalembert vezetett be. — Ismeri ezt a fiatalembert? — kérdezte most Bérczy a primadonnától. — Nem ösmerem. Sohase láttam. A tanácsos intett, hogy az ifjút vissza lehet vezetni a czellájába, aztán igy szólt a primadonnához : — Ez a fiatalember előkelő család sarja és sikkasztott. Sikkasztott, mert önbe szerelmes. Sikkasztott, hogy önnek virágot és ékszert küldhessen, habár ösmeretlenül is. — Igen, most már emlékszem. Minden este kaptam egy bokrétát és végül a nyakéket. Ahhoz volt mellékelve az arczképem és az a kérés, hogy irjak rá valamit. Ráírtam hát ezt a köszönetet! . . . — Helyes! — folytatta ismét Bérezi. — De most ígérje meg, hogy soha többé nem fogad el ettől a fiútól semmit. — Megígérem! És ön is igérje meg kapitány ur, hogy nem lesz nagyon szigorú ehhez a szerelmes fiúhoz I . . . ... Igy folyt le a primadonna kis kalandja a rendőrségen. —Y.Színházi élet Budapest, márczius 22 Budapesti színigazgatók. I. Leszkay — Zoltán. — A Magyar Szinház igazgatói. — Leszkay és Zoltán! Ez a két név anynyira elválaszthatlan és egymáshoz nőtt, akárcsak — az olvasó ki fogja találni: Castor és Polux. Ha valaki a Magyar Szinház-ró\ beszél, egyultal feltétlenül ezt a két nevet is megemlíti. Két végtelenül rokonszenves madár, ha ugyan nem túlzott egy kissé ez a hasonlat. Mert Leszkay Andrást madárhoz hasonlítani legalább is merészség. Szatyó ugyanis, a mint bizalmasan nevezni szokták, az emberek gömbölyded fajtájához tartozik. Súlyától zavarba jönne a legkitűnőbb Fairbanksmérleg. Ha elhagyja a New-york-palotában levő lakását, a színházig csak ugy reng belé az aszfalt és papucsa alatt egy egész beduintörzs meghúzódhatnék. Zoltán Jenő éppen az ellenkezője. Kétségkívül ő a legelegánsabb szinigazgazgató; középtermetű és karcsú mint egy nő. Leszkay az adminisztrátor, Zoltán a művészeti részét igazgatja a színháznak. Számlák, utalványok, előlegek kifizetése, vagyis az a hatáskör, amelyben nehezen nyiló marokra van szükség: Leszkay dolga. A művészeti, dramaturgiai és rendezői feladatokat Zoltán végzi. És ezjbölcsen van igy elrendezve. Mert Zoltán Jenő, a legszeretetreméltóbb, lágyszivübb direktor, akár ezer korona előleget is adna valamelyik kóristának, mig Leszkay például nagyon keveset törődnék azzal, ha a szinház szenzácziós újdonságának, A koldusgróf máso-