MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-21 / 80. szám

1906. márczius 178. 3 M. K1R. OPERAHAZ. A »Jancsi és Juliska« sövege. Első felvonás. Szegényes kunyhó belseje. A berendezés nagy nyomorra vall. Jancsi szülei parancsából, kik nincsenek honn, zeprüt fon, Juliska harisnyát köt Mindketten igen éhesek, mert már hetek óta nem ettek egyebet száraz kenyérnél. Éhségükön kedves gyermekdalok eléneklése által igyekeznek enyhiteni. Juliska azt is tudja, hogy a szomszédasszony egy csupor tejet hozott ajándékba, a melyről nem is késnek a pillét lenyalni. E felett nagy az őröm, tánczolnak, ugrándoznak, bár Jancsi »nem szívesen tánczol olyan kisasszonyokkal, a kiknek lyuk van a harisnyájukban«. Hazatérő anyjok is rajta kapja őket játékuk közben s most, bár sietve elfoglalják dolgozó helyüket, előkerül a szegletből a seprő! Futni igyekeznek anyjok elől, az üldözőbe veszi őket s midőn csapást mér reájok, nem az ügyesen kisikló gyermekeket, hanem a tejesbögrét találja. A gyermekeknek most megparancsolja, hogy menjenek az erdőbe földiepret szedni, maga kétségbeesett fájdalommal egy székre rogy. Férje vigan — s kissé ittasan — hazatér. Jókedvét dalban motiválja. Eladta minden készletét és bevásárolt a konyhára is egyet-mást. Majd aggódva hallja, hogy a gyermekek Jt erdőbe mentek egyedül. Hiszen az veszélyes lehet, mert ott tanyázik a vasorrú bába, a ki megeszi a gyermekeket! Ijedten indulnak mindketten keresésükre. Második felvonás. Az erdőben Jancsi földiepret keres kosárkájába. Juliska tölgy füzért fon. Midőn Jancsi előkerül teli kosarával, megszólal a kakuk. Gyermekbabona szerint most nyelni kell valamit. így, miután a kakuk sokáig szól, csakhamar megeszik mind a földieprüket. Most újra elölről kell kezdeni, de egyszerre beesteledett. Jancsi reszketve vallja be, hogy nem tudja az utat hazafelé. Görcsösen egymásba kapaszkodnak. Mindenféle rémalakok látása gyötri őket, különösen pedig saját kiáltásuk visszhangjától rémülnek meg. Ekkor jő Altató bácsi, port hint szemükbe, mitől elálmosodnak. A gyermekek szépen letérdelnek, elmondják esti imájukat s egy fa tövében — egymást átkarolva — elalusznak. Az ég megnyilik, tizennégy sngyal leszáll, körülfogja őket és őrzik álmukat. Harmadik felvonás. Ugyanott. Reggeledik. Harmat bácsi felébreszti a gyermekeket. Juliska mindjárt felfelébred és felkölti Jancsit is. Elmondták egymásnak álmukat, a tizennégy angyallal. Midőn egyszerre hátrafordulnak, a sürü köd felszállt és előttük áll a vasorrú bába hajléka, mely kívülről mézeskalácscsal van kirakva. A gyermekek nagyon megörülnek. Még nem értik, hogy mire való balról egy nagy kemencze, jobbról pedig egy ketrecz. A nyalánkság vágya odacsalogatja őket a mézeskalácshoz s szinte lopva lecsipnek egy darabot. A vasorrú bába mindjárt rá megjelenik, hátulról kötelet vet a Jancsi nyakába s beviszi a ketreczbe. Juliskának kell fivérét etetni, hogy jó kövér legyen. A boszorkány vigan járja a seprőtánczot és a tüz után néz. Midőn a lángok már jó magasra lobbantak, kivezeti Jancsit s felszólítja Juliskát, nyissa ki a kályhaajtót. Juliska igen ügyetlennek teszi magát s kéri a boszorkányt, nézné meg ő; midőn pedig az a kályhához megy, a Jancsi segítségével megfogja és beledobják a tűzbe, a hol megég; ezáltal az •miig r'varázsolva tartott kis fiúcskák és leánykák is felszabadulnak. Juliska a boszorkány varázsvesszőjével teljes öntudatra ébreszti őket. Ujjongó körtáncz. A gyermekek öröme teljes lesz, midőn a keresésükre mdult szülők is megtalálják őket. Most együtt vigadnak a megmentett gyermekekkel. A tüzböll előkerü a vasorrú bába összeégett teste. Gúnyos táncz. A második olvonásbeli ima bekezdő taktusainak ismétlése, előbb ma, majd tánczritmu San. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Ha köszvényben, reumában szenved, ne kisérletessen eemmifele szerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely csúst, köményt, r«urnái, kée, láb, hit é* derékfájás kelek ét libák gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, ficzamoditból stdrmaxő fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelhető, még a legrégibb bajoknál ie melyeknél sem fürdő, tem gyógyszer nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli kézzitönél Dr. Flesch Emil llagyar Korona gyógyszertárában, Győr, Baross-ut 24. szám. Budapesti főraktár: Török József gyógyszertárában Budapest, Kirdly-u. 12 ét .Opera" gyógytár, Andráesy-ut 26. I'|i deesiliterez üveg ára 2 korona. Huzamosabb használatra való >családié üveg ára 6 korona, 3 kis, vagy 2 »Családié üveg rendelésnél bementve utánvéttel küldjük. H E; *Í Menyasszonyi kelengyék. Grünvald és Váhl saját kéazitményü fehérnemüek és vászon-áruk raktára. KülBnlegeseégok: blousok és pongyolákban. Budapest, IY., Váczi-utcza 26. szám. Telefon »8. 83 »A menyem« szövege. Első felvonás. Leverdier, a kikapós ké p viselő feleségével vidékről Párisba költözik, miután fia, Paul, a törvényszéki biró megnősült. A képviselőnek van egy szolgálatkész, együgyü titkára a ki a diplomácziát jön tanulni hozzá és ö ezt használja fel szerelmi kalandjainak az elintézésére. Leverdierné gyűlöli menyét és midőn egy alkalommal menye ugyanolyan ruhában jelenik meg, mint anyósa, összevesznek, ugy, hogy Paulné elhagyja anyósa lakását és az ugyanazon házban lévő lakására megy le. Második felvonás. A fiatal asszony egyedül ebédel, mikor az ura lejön érte és rá akarja birni, hogy jöjjön fel az ebédhez szüleihez. A fiatal asszony azonban nem megy és férjét is maradásra birja. Pár perez múlva jön a képviselő és miután a fiatalok nyugalma és a ház csendje meglátszik, ő is ott marad ebédre Később a titkár is lejön és hirül hozza, hogy az anyós féktelenül dühöng fönn a lakásban. Végre is Paul vállalkozik arra, hogy anyját lehozza a társaságba, a mi sikerül is neki. Az anyós kedvenczével, egy lengyel grófnövel, a kivel fiát össze akarta házasítani, le is jön fia lakásába. Itt aztán látszólag kibékülnek. Paulné, hogy anyósa kémkedését végleg elkerülje, cselhez folyamodik. A lengyel grófné ugyanis légyottot ad Tessard titkárnak és ezt a fiatal asszony látszólag magára vállalja, természetesen akként, hogy az anyós is tudomással birjon erről. Harmadik felvonás. Leverdierné rábírja a fiát, hogy a légyottra, melyen feleségét rajtakaphatja, elmenjen vele. El is mennek a találkára, de ott Paulné és a titkár a lengyel grófnőt és az öreg képviselőt találják. Megszégyenülten visszatérnek és akkor az anyós, hogy férjét megóvja a nagyváros kísértéseitől, vissza riszi a vidékre és igy a fiatalok családi békéje helyreáll. «Az ösztön» szövege. Első felvonás. Doktor Bernon Jean villája, Párisban. Bernon orvostanár felesége Gecile, elküldi a barátnőjét a fiatal D'Artenilhez, a férje volt asszisztenséhez, a ki egy szomszédos villában lakik, hogy válaszoljon egy szerelmes levelére. A barátnő visszajön és jelenti, hogy D'Artenil éjjel egy órakor a saját lakásán várta Cecilet, a kit külömben inkább szánalom, mint szereIám köt a sorvadásban szenvedő fiatalemberhez. A közben mig igy tanakodnak, egy Lautriquet nevü magándetektiv tudomására hozta Bernonnak, hogy a felesége leveleket vált egy fiatalemberrel és a tanár elhatározza, hogy Cecilet a feleségét falusi jószágára viszi, még pedig azonnal. Egy köztük lefolyó nagyobb jelenet után Cecil, a ki nem akar bucsu nélkül távozni az udvarlójától megüzenteti ennek, hogv nem mehet el hozzá, de éjfél után egy órakor ő jöjjön a lakására. Második félvonás. Történik uyyanott. D'Artenil a mondott időben csakugyan megjelenik Cecil hálószobájában. André, az orvostanár öcscse maga is doktor, megtudja, hogy a fiatalember a sógornőjénél időzik, heves szemrehányásokat tesz Cecil barátnőjének, Teréznek, a ki ezt a találkozást közvetittete, de hogy a bátyja nyugalmát megóvja, hallgatást fogad és közreműködik a veszedelem elhárításában. A mig André virraszt a nagy erkélyes teremben, Jean Bernon váratlanul lejön hozzá az emeletről. Egy orvosi könyvet keres a kórboneztan nagy lexikonát. Magával akarja vinni az útra és most emlékszik rá, hogy a könyvet a felesége hálószobájában felejtette. Be akar menni Ceciléhez. Ámde legnagyobb izgatottsággal útját állja és azt mondja a bátyjának, hogy Cecil az imént ment ki a parkba. Jean Bernon erre szenvedélyesen kirohan a sötétségbe hogy Cecilet megakadályozza a randevú megtartásában. Ebben a perezben Cecil halotthalványan kilép a hálószobájából és kéztördelve kéri Andrét, segítsen a nála levő fiatal emberen, a ki eszméletlenül fekszik a földön. A mikor ugyanis megmondta neki, hogy ez a bucsucsók és szerelemről köztük nem lehet szó, a a mellbeteg D'Artenielt vérbányás fogta el és ájultan esett össze. André bemegy a szobába és pár pereznyi kínos várakozás utján kijön és igy szól: — Ezt a fiatal embert nem lehet elszállítani, mert tátongó sebe van a koponyáján. Cecile kétségbeesetten omlik egy karszékbe. Harmadik félvonás. Ugyanott. Jean Bernon félórai hajsza után visszajön és vallatóra fogja Cecilet. Tudni kívánja, hol van az a fiatal ember, mert a lakásán nem találta és most le akar számolni vele. Cecile először védi magát, megmagyarázza, mi okozta, hogy rokonszenvet érzett D'Arteuil iránt, a kinél kárpótlást keresett a férje tulrideg modoráért; de a kit nem akar soha igazán megajándékozni a szerelmével; azután a férj erőszakos sürgetésére mégis kénytelen bevallani, hogy a fiatalember ott van a hálószobájában, de a legszánalomra méltóbb állapotban, félig haldokolva. Je in Bernon nekirohan az asszonynak, de André most közbelép és figyelmezteti a barátját, hogy brutális vadsággal ne gyalázza meg egész múltját és emelkedjék fel a humános orvos magaslatára egy gyógyítandó beteggel szemben. Jean kiparancsolja az asszonyt a szobából és Andrenak szenvedélyesen bizonyitja, hogy csak egy ösztön jogosult, a megtorlás ösztöne, mely a vetélytárs elpusztítására tör. Andre ezzel szemben a müveit és tudományoi ember ösztönére apellál, a mely sokkal erősebb a primitiv ember nyers ösztöneinél. A mig igy vitáznak, Cecil újra megjelenik, esengve kéri majd a férjet, majd Andrét, hogy segítsenek a fiatalemberen, a ki orvosi beavatkozás nélkül néhány perez múlva halott. Jean Bernon irtózatos felindulással kiáltja, hogy gyógyítás helyett inkább saját kezével fojtja meg a vetélytársát és berohan a hálószobába. Néhány pereznyi halálos, kinos csend a színpadon. Akkor Bernon megjelent az ajtó küszöbén és fájdalmas szomorúsággal igy szól: — Hozzátok a műszereimet. Andre te is jöjj. Dolgoznunk kell. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett, Erzsébet körút 27. VÁRSZÍNHÁZ. »A bor« szövege. Első felvonás. Baracs Imre, gazdaember, . megfogadta a feleségének, hogy nem iszik sohasem bort, mert hirtelenkedő embert csinál belőle az ital. Mikor az öcscse, Matyi, hazakerül a börtönből, hová azért került, mert a tavalyi bucsun leütött egy legényt, a felesége kínálására a borhoz nyul. Imre, a ki nincs szokva az iváshoz, csakhamar leissza magát és mikor a felesége inti, hogy már elég lesz az Wásból, dühre gerjed és megveri az asszonyt. Az árzékeny asszony rögtön, éjnek idején, kis fiával, anyjával és húgával, Rozival — a kit e Matyi fiu szeret — elhagyja az ura házát. Másriik felvonás. Baracs Imre öt hete van már ass' ny nélkül. Búsul a felesége meg a kis fia n, de a büszkesége nem engedi, hogy uti , menjen a másik faluba és megkövesse. Hiába járnak közbe a biró meg a falu népe, Imre konok nembánomsággal nézi, mint viteti el a felesége minden holmiját, bútorját a szomszéd faluba. A kaczkiás szomszédasszony, Eszter, a ki rávetette a szemét Imrére, átjön a szalmaözvegy férjhez és édesgeti őt magához, de mikor becsmérelni kezdi az eltávozott asszonyt Imre kikergetiőt a portájáról. II. felvonás. Juliska, Imre felesége, Mihály bátyánál tartózkodik a szomszéd faluban és ugyancsak keserves könnyeket hullat a férje után, a kit igazán szeret. Imre nem bír tovább magával, eljön a felesége háza tájékára, hogy találkozzék a gyerekével. Mihály bátya szóba áll vele, hivja is be a házba, de Imre vonakodik bemenni, mindaddig, a mig a kis fia valósággal be nem húzza az édes anyjához. A megbántott feleség pedig szó nélkül az ura elé teszi a boros palaczkot: »Igyék kend, a mig a kedv« tartja!«