MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-27 / 27. szám

231 M. KIR. OPERAHÁZ. »Don Juan« szövege. Első felvonás. Leporello, urára panaszkodik, hogy éjjel nappal szolgalnia kell őt szűk fizetésért. Anna megismerjen a köpenyébe burkolt Juan-on, hogy nem vőlegénye, zajt csap. Juan erőszakoskodik s Annát, hogy szabadulhasson tőle, a földhöz vágja. Jön a komtur s párbajra hivja Don Jüant, a ki leszúrja az öreget, azután a szolgájával együtt elsiet. Anna az érkező Octavioval atyja s-gelyére jő, de már későn. Anna megesketi Octariot, hogy atyja véreért bosszút fog állani. Vaitozás Tér Don Juan háza előtt. Leporello szemrehányásokat tesz urának, a ki egy ujabb hódításával dicsekedik. Elvira már közeledik is, de mikor fátyolát fellebbenti, Juan egy általa elcsábított és elhagyott lányra ismer, a ki azért jött, hogy őt visszahódítsa. Don Juan megugrik. Leporello azt tanácsolja a leányának. hogy ne kívánja urának szerelmét, a ki minden országban százával csalja meg a könnyen hivő leánvokat. Masetto és Zerlini lakodalmi menete. Don Juan jön és Zerline megtetszvén neki, Leporello által a korcsmába tuszkoltatja a vőlegényt és kíséretét. Zerlinét kastélyába csalogatja. Már induló félbe vannak, midőn Elvira közbeveti magát. Juan ismét megugrik s Elvira óva inti Zerlinet, hogy ne higyjen a csábitónak. Octavio és Anna felkaresik Don Jüant, hogy segítségét kikérjék a gyilkos megtalálására. Juan álszenteskedö arczczal mindent megígér, hogy Annát megvigasztalhassa, Elvira figyelmezteti Annát, hogy ne higyjen Juan szavainak. Juan kéri vendégeit, ne bántsák a szerencsétlen leányt, a ki tébolyodott. Azután karonfogja Elvirát. Midőn visszaszól: »A viszontlátásra szépséges Donna Anna«, az a hangjáról ráismer atyja gyilkosára. Ismét megesketi Octaviot, hogy bosszút fog állani azon, ki az ő becsületét is el akarta rabolni. Leporello elbeszéli urának, mint sikerült Elvirát eltávolítani. Juan örül, most minden rendbe lesz. Pezsgő ária. Zerlina biztosítja Masettot szerelméről és hűségéről. Buzgó kérésével sikerül leendő férjét békülésre birni. Don Juan közeledik Zerline kéri férjét, szökjenek meg előle, ez nem akar hanem maga megy el, hogy kihallgassa beszélgetésüket Juan megint csábítgatja Zerlinet, majd a lugas felé kezdi vonszolni, midőn Masetto előlép, kinek azután Zerlinet egyenesen karjai közé vezeti: »legyetek egymáséi, ha oly nagy a szerelmetek« és bevezeti őket kastély ba, hol nagy lakomát rendez. Elvira, Anna és Octavio álarczban közelednek; szövetkeztek, hogy együtt fognak bosszút állani. Juan megjelenik szolgájával kastélyának erkélvén és meghivatja lakomájára az álarczosokat. Váítozá8. Bálterem. Juan fogadja ismereuc. vendégeit. Azután Zerlinevel tánczolván, megparancsolja Leporellónak, hogy foglalkozzék Masettoval s ezalatt sikerül a szegény leányt egy mellékszobába édesgetni. Az álarczos vendégek megbotránkozva veszik ezt észre s már hallatszik Zerline segélykiáltása. A vendégek betörik az ajtót s midőn Zerline aléltan kivánszorog, Juan Leporellot üldözőbe veszi, mintha ö akart volna erőszakot elkövetni. De Octavio és női kísérői elébe állanak, levetik álarczaikat. Octavio kardot ragad, a vendégek Jüanra törnek, de a szolgák közbelépnek s a zavarban sikerül Jüannak és szolgájának megugrani. Második felvonás. Tér Elvira háza előtt. Jüannak Leplorello szemrehányásokat tesz és ott akarja hagyni 6zo gálatát. Kibékülnek. Most Juan Elvira komornáját •zeretné meghódítani. Leporellóval ruhát cserél, mivel uri ruhában cselédeknél nem remélhet meghallgatást. Elvira megjelenik az erkélyen. Juan el akarja hitetni vele, hogy még szereti s Leporello háta mögé állva esküszik Elviránakjujra hűséget. Juan most megparancsolja szolgájának, hogy játsza el az ö szerepét, ő pedig azalatt a komornánál próbál szerencsét. Elvira lejő, átöleli Leporellot, az örök hűséget esküszik neki s együtt beosonnak a szobába . . . Juan szerenádot rendez a komornának. Masetto jő nyolcz paraszttal, agyon ak rj verni Don Jüant. Juan, mint Leporello utasitásoka nekik, hogy hova menjenek, ha megakarják ul tin , Masettótól azután kicsalja a pisztolyokat, jól elver s idejekorán elmenekül. Masetto segélykiáltására előszahdnak társai és Zerline, a ki kigúnyolja féltékenységét gyöngéden hazavezeti. Változás. Elvira szobája. Sötétség. Leporello el akar iUanni. Anna és Octavio jönnek fáklyásokkal. Mesetto is belép, Kétfelöl rárohannak Leporellora. Elvira könyörög kedveseért, de nemsokára kisül a gonosz játék, melyet az vele űzött. Leporello megmenekül. Mind eltávoznak, Octavio áriája. Változás. Temető. Elöl a komtur sírja, és lovagizobra. Juan idemenekül és itt találkozik Leporellóval, a kinek egy ujabb kalandjáról mesél. A komtur szobra (énekelve) figyelmezteti, hogy ne zavarja a halottak nyugalmát. Juan gúnyosan olvastatja Leperelloval a sir- > iratot, mely igy szól: »Itt várja a gyilkosomat a bosszú I« ! Erre megparancsolja szolgájának, hogy hivja meg a komturt vacsorára. Leporello vonakodik, de Juan kényszeríti, hogy megkérdje, ha eljön-e? A szobor fejével bólint és felel: Igen. Változás. Don Juan ebédlöszotája. Vig lakoma. Elvira jő. Még egyszer megkísérti, hátha sikerül kedvesét megbánásra birni. Térden könyörög, hogy javuljon meg, de az gúnyosan válaszol. Elvira távozni készül, de az ajtónál visszahökken. Juan Leporellot küldi megnézni, hogy mi az, de az megdermedten áll s nem képes i megmozdulni. Juan most maga néz utána s mennydörgések közt belép a komtur szobra. Nem akar mást oeakhogy Juan javulást Ígérjen, de ez daezosan vona. ' kodik. A komtur kezét nyújtja jóakaratanak jeléül, Juan a jobbját tartja elébe, mit az erősen megfog, kérését ismételve: »Javulj meg 1« Leporollo is kéri urát, mind hiába. Ekkor mennydörgés köz előtörnek a pokol furiái s az elötörö lángok elnyelik a gonosztevőt. VÁRSZÍNHÁZ. A »ßayard lovag« szövege. Első felvonás. Báró örley Adorján, -- » kit az előkelő társaságban vakmerősége, bátorsága, rengeteg párbaji miatt Bayard lovagnak neveznek — bár alapjában szereti a feleségét: Ilmát, mégis megcsalja. Könnyelmű életmódjával nem tud szakítani, léna életet ól; a kártya, az asszonyok, az éjszakázás és a párbajok elvonják a feleségétől, a kí rajongással szereti és vakoa bizik hűségében. Dégen György, Adorján barátja és feleségének rokona, gyanút igyekszik kelteni Ilma lelkében: régóta szereti az asszonyt, egyszer feleségül kérte, de kosarat kapott. De Ilma nem hisz neki. Dégen, a ki azt is kikémleli, hogy Adorján a szép Imrédynét — felesége egyik jó barátnőjét — is megkörnyezi szerelmi ajánlataival, Ilma szüleinek, Páléknak, mondja el megfigyeléseit, Pálné, hogy leányát esetleges csalódástól megóvja, szeretné, ha Örleyék vidékre költöznének és ezért atyját, az öreg Szentkláray Boldizsárt, a ki egyike a legnagyobb államférfiaknak meg is «kéri, hogy neveztesse ki Örley bárót akár főispánnak, akár kormánybiztosnak. Az öreg politikus ezt meg is igéri. Ilma beszél férjével, elmondja neki, hor Dégen milyen czéizásokat tett előtte, de örle. csókjaival eloszlatja Ilm* ébredező gyanúját. Második felvonás. Ilma megtudja, hogy c férje megcsalja, még pedig a legjobb barátnőjével : lmrédynével, a ki már leánykorában szerette Örley bárót. Maga Imrédyné vallja ezt be neki, hogy oszlassa el férje gyanúját, a kit eg| névtelen levél figyelmeztetett arra, hogy a felesége megcsalja. Ilma összezúzva látja boldogságát és kétségbeesésében először a pisztolyhoz nyúl. Örley megakadályozza tette végrehajtásában. A férj védeni próbálja magát és a léha kort, melyben él, okolja tettéért. Azt ajánlja Ilmának, hogy büntesse meg azzal, hogy kizárja a házaséletből, ő — a férj — visszaadja neki szive teljes szabadságát. Ilma előbb felháborodással ráemeli a pisztolyt, de meggondolja a dolgot ós elfogadja azt az elégtételt, melyet férje neki felajánlott és a melyet az ö erkölcsi világrendje talált ki. Harmadik felvonás. Örleyt kinevezték vi dékre főispánnak és a magára maradt Ilma éa szabadságával: hirbe hozatja magat Dégennel. Mindenki azt hiszi, hogy Dégen kedvese, ugy, hogy a sok pletyka miatt Örley végre is provokálja Dégent. A súlyos feltételekkel megvívandó párbaj előtt Örley tudtára adja a feleségének, hogy perczig sem hitt a pletykákban, tudja, hogy Ilma bosszút akart rajta állani. Czélját elérte: ö szenved és szereti. Ilma, a mikor megtudja Imrédynétől, hogy mily súlyosak a párbaj feltételei, kétségbeesik és remegve aggódik férje életéért, a kit ő kergetett a veszedelembe. Örley csakugyan veszedelmesen megsebesül a párbajban, a honnan egyenesen a feleségéhez viteti magát. A mikor látja, hogy Ilma aggódik életéért, bevallja, hogy csak őt szereti, eddigi élete csupa hazugság volt. Ilma szerelemmel és bocsánattal a lelkében fogadja a megtérőt. Ha köszvényben, reumában szenved, ne kísérletezzen semmifele szerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény—szeszt mely ctúzt, köszvényt, reumát, kéz, láb, hát és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, fiezamoddsböl származó fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelhető, még a legrégibb bajoknál is, melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt Kapható a i feltalálónál és egyedüli készítőnél Dr. Fleseh Emil Uagyar Korona gyógyszertáriban, Győr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár Török József győgyszertaraban Budapest, Kirdly-u. 12 és „Opera" gyógytár, Andrássy-ut 26. lós decziliteres üveg ára 2 korona. Huzamosabb használatra való >családi* üveg ára 5 korona, 3 kis, vagy 2 >Családi« üveg rendelésnél bermentve utánvéttel küldjük. 1906. január 22. NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Ifjuságunk* szövege. I. felvonás. Chartier úrhoz és nővéréhez, troruville-i villájukba, néhány heti tartózkodásra érkezik régi jó barátja és iskolatársa: Lucien Briant a feleségével: Helénnel és édes atyjával, az öreg Brianttal Besanconból, a hol a két Briantnak vasgyára és hutái vannak. Az ifjabbik Briant derék, dolgos ember, jó férj, de roppant gyönge lélek, a ki mindig és mindenkor atyja befolyása alatt áll. Az öreg Briant akarata a döntő és Briantné sokat is szenved ez apai zsarnokság miatt. Mialatt a Briantesalád Trouvilleban szórakozik, egy ifjú, bájos, 17 éves kis leány jelentkezik Chartier urnái, a kinek elmondja, hogy ő Lucien Briant törvénytelen leánya, egy régi, husz év előtti viszonyból származik. Édes anyja három évvel ezelőtt meghalt, egyedül áll a világban atyját sohasem látta és mivel sohasem akar neki terhére lenni és sohasem akar tőle semmit sem kérni, most eljött atyja régi barátjához, hogy tőle kérjen tanácsot, vagy valamelyes protekeziót, ajánló levelet, hogy egy néki megfelelő állást nyerhessen. Chartrier jóságosan fogadja és kilátásba helyezi neki támogatását. A mikor a kis Lucienne — ez a leány neve — megtudja, hogy atyja éppeu Trouvilleban van, nagyon kéri Chaitriert, hogy róla ne is tegyen emlitést atyja előtt. Chartrier ezt meg is igéri és a titokba csak nővérét avatja be. II. felvonás. Cbartrier nővére elárulja a titkot Briantnak. Az apa kétségbeesik a hir hallatára, fél a feleségétől, az atyjától és Chartrier utján évjáradékot ajánl fel Luciennek, azzal a feltétellel, hogy ezentúl egy távoli kis faluban kell élnie. De Lucienne ezt az ajánlatot — büszkeségből nem akarja egy idegen támogatását igénybe venni — visszautasítja és szivesebben vállalja ezt a társalkodónői állást, melyet Chartrier és nővére szereznek neki egy délamerikai ismerősüknél. III. felvonás. Chartrier nővére, a ki Lucienne dolgát és sorsát jobban és nemesebben kivánja elintézni, beavatja a titokba Briant nejét is. Helén, a kinek legnagyobb fájdalmára, nincs gyermeke, nemcsak meglepetéssel, de őszinte örömmel értesül a kis Lucienne létezéséről és minden áron meg akar vele ismerkedni. Chartrier ur nővére be is mutatja Luciennet Briantnénak és már az első találkozásnál annyira megszeretik egymást, hogy Helén elhatározza, hogy t'erie törvénytelen leányát magához veszi és leányának fogadja. Ámde Briant — atyja befolyására — hallani sem akar „társadalmi" és „morális" okokból. Helén hajthatatlan és a mikor férje utolsó érvül kivágja : — Az a leány talán nom is az én leányom 1 Akkor Helén határozottan jelenti ki: — ... de az bizonyos, hogy ezentúl a* én leányom lesz. 1\. felvonás. Az öreg Briant hallani sem akar Helén tervéről, bejelenti, hogy még aznap elutazik és ha fia nem akar végleg szakítani, ugy ő is vele jön nejével, de Lucienne nélkül, Helén ragaszkodik elhatározásához és egy találkozást inszczenál férje és leánya között. Briant visszaemlékezik múltjára, kezébe kerül régi fényképe és eszébe jut ifjúsága, mely íme Lucienne-el hozzá — a ki husz év óta kemény és sivár munkában töltötte napjait — visszatér : keblére öleli leányát és beleegyezik Helén tervébe. Az öreg Briant haraggal elutazik, Briant pedig elhatározza, hogy eladja gyárát, Párisba költözik, a hol nyugalomban és szeretetben fognak élni mindhárman : ő, felesége éa leánya. Berketz István utóda Vidéki mobilitások jutányosán és pontosan eszközöltetnek. Postaküldemények ciimzendók: kelme-, selyemfestő- és vegytisztitó- j „-^lÍSm. gyára, Budapest, Kinlzsi«utcza I4uz. vi., izabeiwcae«. \ , . _ * Vn, Kerepesl-nt 78. IX., Kinizsi-utcza 14. Árjegyzék ingyen. Telefon 63-36. ; yui„ tilől-nt 80. m.