MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-12 / 12. szám

1906. január 12. 3 Budapesti színpadok. Budapest, január 12. Az Operaház-ban holnap, szombaton a Tosca dalmüve kerül előadásra. Vasárnap este az Istenek alkonya kerül szinre. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton A titok Pierre Wolff színmüve van műsoron, melyben Rákosi Szidi, D. Ligeti Juliska, Lánczy Ilka Helvey Laura, Váradi Aranka, Ujhazy, Náday és Dezső játszanak. Vasárnap délután Rosenkranz és Güldenstern, este pedig A párbaj, Henry Lavedan nagysikerű színmüve van a műsoron. Az előbbiben Ujházy, Náday, üyenes Gabányi, Rózsahegyi, Vizváryné, T. Vtzvary Mariska és Paulay Erzsi, az utóbbiban P. Markus Emília, Gál, Pethes és Ordry játszanak Hétfőn mérsékelt helyárak mellett Shakespeare Othello-\ä\ adják elő. A czimszerepet Szacsvay, Desdemonát P Márkus Emilia és Jágót Gyenes játsza. A Vígszínház-ban ma este kerül bemutatóra Louis Artus A veréb czimü vígjátéka. * A Magyar Szinház- ban Martos Ferencz és Jacobi Viktor énekesjátékának, A legvitézebb huszár-nak vonzóereje a hét folyamán is egyre erősödött. Tegnap és tegnapelőtt elkelt minden jegy és egész este kaczagás és taps közt folyt a játék. A közönség zajosan ünnepelte Ráthonyi-1 a daliás, férfias óbestert, Kornai Berta és Ferenczy Károly háromszor is ismételték énekszámaikat, Berki Lili, Boross és általánosan a többi szereplő is temérdek ünneplésnek volt tárgya. A legvitézebb huszár vasárnap délután is szinrekerül, ez előadások közönségére való tekintettel mérsékelt helyárak mellett. A színháznak, mint már jeleztük, egyik újdonságához gyerekszereplőkre van szüksége. Az igazgatóság közlése szerint, erre csak tiz éven aluli gyermeket vesznek föl. Jelentkezni a titkári hivatalban lehet, délelőtt 11 és 1 óra között. * A Népszínház illusztris vendégmüvésznője : Fedák Sári meglepő festői jelmezekben fogja Teleki Margit szerepét Verő Györgynek január 17-én, szerdán, szinrekerülő Leányka czimü újdonságában játszani. A művésznő öt toilettet ölt magára az est folyamán: az I. felvonásban XIV. Lajos korabeli fényes jelmezben, a II. felvonásban stilizált szőlőkosztümben, majd parasztmenyecske ruhában, a fináléban pedig mint magyar nemes jelenik meg, végül a III. felvonásban medvekosztümben szerepel. Az újdonságból kivételesen három jelmezes házi főpróbát is tart a szinház; a teljesen uj dekorácziók is elkészültek már, az első felvonás Ebesfalván egy kertre nyiló nyitott csarnokban játszik, a második szüreti ünnep szöllőhegyen, a harmadik erdőben a csőszlak előtt történik. Az elsőrangú szereposztást Verő György darabjában az itt következő teljes szinlap mutatja: Leányka. Énekes színjáték 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerezte: Verő Görgy. Személyek: Apafy Mihály, Erdély fejedelme ... Vidor Bornemisza Anna, fejedelemasszony T. Harmath 1. Teleki Mihály, kanczellár ... Lubinszky Margit, leánya Fedák Sári m. v. Thököly Imre, magyar levente Raskó Daczó Böske \ ... Abelofszky M. Bojtos Zsuzsa (fiatal özvegy- Brádi M. Dersi Kata í asszonyok ... Báthory E. Piros Ágnes ' Rosti A. Vicomte du Lormier, Chevalier d'Honneur Szirmai Habakuk mester, udvari prédikátor 1-ső , J udvarlóasszony 4-ik I ... " Hoppmester ... Ludmilla, Margit udvarlóasszonya Bütykös, a fejedelem gyaloginasa Föajtónálló Gáspár, majoros ... ... Borka, felesége Pöti fiuk . ... Szüreti vőíély ... Kovács Izsóné Bera P. Balázs O. Delliné Kiss M. Csatai J. Vágó Hegedűs Szabó Siposné Bálint Huszár B. A Leányka jövő szerdán tartandó bemutatójáig esténként szerepel Audran: Üdvöskéje. Az 0perett mostani felujitésa alkalmával elért sikere méltán vetekedik az első bemutató emlékezetes sikerével. A teli ház közönsége lelkesen ünnepli a főszerepekben Komlóssy Emmát (Bettina), Ledofsky Gizellát (Fiametta), Kovács és Raskó-t. • A Királyszinház-ban Huszka Jenő és Martos Ferencz nagy operettje, a Gül-Baba, a mely zsúfolt házak során halad második jubileuma, az ötvenedik előadás felé, oly állandó, nagy sikernek bizonyult, hogy estéről-estére ismétlődő előadásai közben a Királyszinház három uj darabot készíthet elő nyugodt munkálkodással. Az első ezek közül Ríkosi Viktor Rákóczy fia czimü történelmi színjátéka. A második újdonságból Kada Elek Helyre asszony czimü kecskeméti történetéből, a melyben Blaha Lujza föllépése lesz nevezetes. A harmadik, a melynek énekrészeivel a zongorateremben már elkészült a szinház, az Eldorádó, Szini, Balla és Vincze Zsigmond uj operettje. Ez a három darab a Királyszinház legközelebbi programmja, hogy azonban előadásukra mikor kerül a sor, azt a Gül-Baba rendkivtíli sikere miatt egyelőre megközelítőleg sem állapithatja meg az igazgatóság. A kulisszák mögül. Budapest, január 12. ,,A veréb." — A „Vígszínház" mai bemutatójához. — A premiéreknek van valami misztikus vonások, valami rejtélyes érdekességük, a mi szinte ellenállhatatlan varázslattal hat a közönség nagy részére. Vannak emberek, a kik boldogtalanok, ha nem lehetnek jelen valamely darab „vizrebocsájtásánál", a kik azt a darabot, a melyet bemutatóján láttak, szivesen megnézik többször is, de egyáltalán nem akarnak vele törődni és nem érdeklődnek iránta, ha a premiéren nem lehettek jelen. És hányan vannak, a kik ugyancsak sokért nem adnák, ha a főpróbán is jelen lehetnének, a mi bizony nálunk nehezen megvalósítható óhaj. De könnyen érthető kívánság. A ki a szinházi levegőt szereti, az tudja, hogy ez a levegő a legnagyobb mértékben épen akkor szivható, a mikor az izgalom körülbelül a tetőpontjára hágott, a mikor a döntő küzdelem küszöbén állanak a szerzők, színészek és kritikusok, a mikor először bontakozik ki a maga egészében az a kép, a melyről másnap sok száz ember mond felemelő vagy lesújtó Ítéletet. És ezek közt a hegyestollu bírálók, a közönség vezetői. A Vígszínház főpróbáin nincsenek is mások, mint a kritikusok és a színháznak néhány nagyon bizalmas barátja. De azért, a ki kellően megfigyeli a tüneteket, hamarosan tisztába jöhet a hangulattal. A veréb főpróbájára mintha a szokottnál többen jutottak volna a félhomályba burkolt nézőtérre Néha rettenetes nehéz ellenállni az ostromlásnak, kérésnek és egynéhány irodalmi ember, meg néhány szép asszony gyarapította az előzetes aeropágot. Ha pedig ennek ítéletét a közönség ma este megerösiti, a Vígszínház egyikét éri el a legnagyobb sikereinek. Hiszen alig lehet kétség abban, hogy a bemutató közönség a legnagyobb szivélyeséggel fogja üdvözölni Artus Louis müvét. A szerző, a ki A végrehajtó-val a Mars, Keroul, Hennequin vagy Feydeau dicsőségéért küzdött, elhagyta a bohózatirók csapását és a Liers és Caillavel vetélytársa gyanánt jelenik meg ismét a budapesti közönség előtt. A veréb-ntk olyan az elméssége és ötletessége, hogy Az erény utjai és Az őrangyal szerzői is büszkék lehetnének reá A mi közönségünk pedig szereti ezt a finom szellemi kosztot, a melynek füszeressége jól esik, gyönyörködtet minden kellemetlen utóiz nélkül. A ki Claude és Huguelte történetén kaczagni fog, nem kell, hogy restelje derültségét és a ki egyegy poétikus jelenetet elragadtatással fogad, nem kell, hogy restelje fogékonyságát oly költői szépségek iránt, a melyeket ezúttal könnyebb fajta irodalmi műbe illesztett a szerző. A darab bizvást számithat a legosztatlanabb tetszésre. A mi pedig az előadást illeti, a közreműködők versenye a legtökéletesebb együttesben testesült még, a melyben érdeme van mindenkinek, a kit a szinlap felemiit. Brulé. Szinházi pletykák. Budapest, január 12. A telefon-üzenet. — Újházi és Lautenburg. — A minap Budapesten járt az ismertnevü berlini színházigazgató: Lautenburg Zsigmond. Elárulhatjuk azt is, hogy miért jött: budapesti tartózkodásának első napján délután megnézte a Királyszinház- ban a János vitéz-1, este a Gül-Babá-1, másnap este pedig ott láthattuk a Magyar Színház egyik páholyában, A legvitézebb huszár előadásánál. Kétségtelen, hogy a három nagysikerű magyar darabbal valami czélja van Lautenburg-nak, a ki különben magyar származású ember és sok jó barátja van Budapesten. A barátai közzé számithatja a mestert: Újházi Edét is, a kit természetesen felkeresett, mindjárt megérkezése első napján és a kivel megbeszélte, hogy együtt fognak vacsorázni. Lautenburg kedves ember, derék ember, csak egy kicsit — hosszadalmas ember. Roppant sokat beszél, még többet és mindig magáról, egy kicsit szeret dicsekedni is, a sikereivel és a kitüntetéseivel büszkélkedni elég az hozzá, hogy a mester elhatározta, hogy a mennyire csak lehetséges: kevés időt fog tölteni az ő német barátjával. A rendes baráti asztaltársaságát is fel akarta keresni még az est folyamán és azért a vendéglőben — mielőtt a vacsorához ült volna Lautenburg-gal — félrehívta a pinczért és titokban a fülébe súgta: — A mikor befejeztük a vacsorát, maga odajön hozzám és németül azt fogja nekem mondani: „Nagyságos ur, hivják a telefonhoz!" Megértette ? — Megértettem! A mester elhatározta, hogy a pinczér hívására kimegy néhány perezre, azután visszatér és nagy sajnálkozások közepette tudtára adja Lautenburg-nak hogy egy fontos telefon-üzenetet kapott, rögtön el kell mennie, fizet és távozik az — asztaltársaságához. Azonban egy kicsit másként történt a dolog. Elköltötték a jó vacsorát, elbeszélgettek a régi jó időkről. Koczintgattak. Végül, a mikor a gyümölcsre került a sor, megjelent az asztalnál a pinczér: — Nagyságos ur — mondotta, a mint Újházi meghagyta neki — hivják a telefonhoz. A mester ebben a pillanatban — valósággal megfeledkezvén Lautenburg jelenlétéről — dühösen felpattant: — Marha! — kiáltotta — Hát nem látja, hogy még szőllőt eszem ?! ... Az asztaltársaság tagjai már rég az igazak álmát aludták és a mester jóval éjfél után, még mindig együtt feketézett a kávéházban — Lautenburg- gal. Mime Felvonásközben. Budapest, január 12. Az erkölcs nevében. A veréb tegnapi főpróbáján történt a Vigszinház-ban. Az igazgatóság egyik tagja a felvonásközben felkeresi az egyik kritikust, a ki közismert arról, hogy üldözi a pikáns franczia darabokat az erkölcs nevében és mindig azokat, a melyekkel a legnagyobb sikereket" szokta aratni a szinház. — Nos, — kérdi tőle — fel van már háborodva ? — Nagyon! — Meg van botránkozva! — Nagyon ! — Hál' istennek! — sóhajt a direkezionális férfiú. — Akkor rendben van! Az újdonsággal sikert fogunk aratni! -Y.—